Másfélpetéjű ikrek

A cím teljesen félrevezető: egy petéjű, de két hímivarsejttel megtermékenyített zigótából fejlődő ikrekről lesz szó.

Magyarul az ikreket egy- és kétpetéjű ikreknek nevezzük az alapján, hogy egy petesejtből vagy két petesejtből fejlődnek. Az egypetéjű ikrek egyetlen petesejt és egyetlen hímivarsejt találkozásából keletkeznek. Normális körülmények között ebből egy embrió alakul ki, s így egy gyermek születik. De a véletlenek játéka folytán az első osztódások valamelyikénél a fejlődő sejtcsomó kettéosztódik, és két külön gyermek fejlődik belőle. Ők genetikailag azonosak, hiszen ugyanabból a zigótából fejlődtek ki. De attól még így is van különbség köztük, szépen mutatva, hogy a genetika nem minden. Az egypetéjű ikerterhesség tényleg a véletlenen múlik, nem öröklődik a hajlam rá.

A kétpetéjű ikrek pedig nevükhöz híven két külön, nagyjából egyszerre érő petesejt megtermékenyülésé után fejlődnek. Ők genetikailag csak annyira hasonlítanak egymásra mint bármely más testvér. Az ilyen ikerterhességre lehet genetikai hajlama egy nőnek.

Egy 28 éves kismama ultrahang vizsgálata kimutatta, hogy ikreket vár, akik egy méhlepényen osztoznak, de külön magzatburokban fejlődnek (Gabbett et al. 2019). Az egypetéjű ikerterhességek 70%-ban egyetlen méhlepény van. Az ritkább, hogy egyetlen magzatburokban fejlődjön a két embrió, de erről itt nem volt szó. Eddig minden szokványos volt. A 14. héten végzett újabb ultrahang vizsgálat viszont furcsa eredményt hozott: az egyik magzat fiúnak, a másik lánynak tűnt. Egypetéjű ikrek nem lehetnek külön neműek, hiszen genetikájuk teljesen egyezik, tehát vagy XX vagy XY kromoszómával rendelkeznek és ennek megfelelően vagy lányok vagy fiúk (a világ persze bonyolultabb, amiről itt beszélünk).

Egyetlen méhlepény bár általában egypetéjű ikrekre jellemző, ismert ilyen jelenség kétpetéjű ikreknél is (Hackmon et al. 2009). Ebben az esetben is egy méhlepényt figyeltek meg ultrahangon, de a gyerekek neme eltérőnek mutatkozott. A természetes szülést követően megvizsgálták a méhlepényt és az egyértelműen egységes méhlepény volt. A gyerekek viszont külön neműek. Kariotípus (kromoszóma) vizsgálat alapján a fiú XY kromoszómával rendelkező fiú, a lány pedig XX kromoszómával rendelkező lány. Tehát minden, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Két fejlődő magzat egy méhlepénnyel. Hackmon et al. (2009) cikkéből.

Tehát a 2019-ben publikált esetben is lehetett volna ez a jelenség hátterében. Viszont ekkor már genetikai tesznek is alávetették a fejlődő magzatokat, ami érdekes eredményre vezetett. Egyrészt mindketten mozaikok voltak, azaz mindkettőjüknek voltak XX és XY sejtjeik is. A fiúnak nagyjából 1:1 arányban, a lánynak 90% XX. Mozaikokat már ismert a tudomány. Így jöhetnek létre hermafroditák, azaz olyan személyek, akiknél nem eldönthető, hogy fiúk vagy lányok, mert igazából mindkettők. Itt viszont a születés után mind kívülről személelve, mind ultrahang alapján az egyik gyermek fiú, a másik lány.

Másrészről a genetikai teszt, amivel a genetikai állományuk változatosságát nézték meg (olyasmi amivel "apasági" tesztet is végeznek), meglepő eredményt adott: az ikrek génállománya jobban hasonlított egymásra, mint azt egy kétpetéjű ikernél várnánk, de ugye egypetéjű ikrek sem lehettek (és annál meg eltérőbbek voltak). Gyorsan az anyától és az apától is vettek mintát, hogy akkor melyikükre mennyire is hasonlítanak a gyerekek.

A gyerekek egyetlen petesejtből és két hímivarsejt egyesüléséből fejlődtek.

A gyermekek ugyanis az anyától kapott genetikai állományukban teljesen megegyeztek. Ilyen szempontból a szó szoros értelmében egypetéjűek. Viszont apukájuk részéről csak annyira hasonlítottak egymásra, mint a kétpetéjű ikrek. Nem igazán lehet máshogy magyarázni ezt, minthogy kétszeres megtermékenyítés történt. A zigótában három haploid (fél) génállomány volt így jelen. Ezt követően kialakult egy furcsa három pólusú mitotikus orsó (lásd a lenti ábrán). Normális esetben ez két pólusú, és a kromoszómák így válnak el a sejtosztódás során. Ez lenne az első sejtosztódása az új életnek. De itt három sejt keletkezett. Egy-egy sejt, amiben anyai és apai kromoszóma is volt (és az egyik XX a másik XY a nemmeghatározó kromoszómára nézve) és egy amiben csak apai kromoszómák voltak. A csak apai kromoszómával rendelkező sejtek nem igazán életképesek (a lényeg, hogy abból nincs a kifejlett újszülöttben). A másik két sejttípus viszont együttesen építi fel a fejlődő magzat testét. Csak itt még egy egypetéjű ikrekre jellemző korai szétvállás is megtörtént, így lettek ikrek. És mivel különböző mértékben vett részt a kétféle sejttípus az egyik és a másik gyermek felépítésében, így a nemük is különböző lett (vagy akármi másért, a biológia bonyolult). Így jöhet létre egy "másfél petéjű" iker, akik genetikai hasonlóságukban az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek között vannak. Az angol sesquizygotic is a másfeles állapotra utal.

Feltételezett történések az egy petéjű, de két hímivarsejtből fejlődő ikrek embrionális fejlődésével kapcsolatban. Gabbett et al. 2019 cikkéből.

De mégis miért jött ez a tény velem szembe?

Gondolhatjátok, hogy fura dolgokat olvasok, de egy 2019-es, ikrekről szóló cikk biztos nem a járvány miatt keltette fel az érdeklődésemet. Az az igazság, hogy egy könyvet lektorálok. A magukra adó könyvkiadók (és a Typotex ilyen) az alapos nyelvi korrektúrán túl szakmai átnézésre is kiadják a fordításaikat. Tehát itt már más nyelven megjelent könyvről van szó, amelynek a magyarra átültetése, a magyar szaknyelv alkalmazása a kérdés. Néha lehet értelmező félmondatokat, lábjegyzeteket beleszúrni, vagy javítani nagyságrenddel elrontott becsléseket. Egy ilyen átnézés folyamán merült fel, hogy magyarázó félmondatként odaírjuk-e, hogy ha két hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet, akkor az nem csak felborítja a finoman hangolt kezdeti egyedfejlődést, hanem biztosan életképtelen magzathoz fog vezetni. A biológusi intuícióm azt mondatta velem, hogy ez így rendben is van, mert emlékeztem valami mechanizmusra, aminek a feladata az, hogy ezt megakadályozza (no meg három kromoszómaszerelvény az biztos nem jó).

Nem állítom, hogy a fordítás minden mondatának részletesen utánanézek, így is napokat vesz el egy könyv alapos átolvasása, de ennek utánanéztem. Mert, hogy öregségemre egyre kevésbé bízok az ösztöneimben (vagy éppen egyre inkább, mert azt mondatják velem, hogy nagyon sokat felejtettem és/vagy sokat változott a biológia). Szóval googli varázslatot bevetettem. Az első eredmények persze megerősítették a gyanút: az ilyen esetek emlősökben nem életképesek (az külön érdekesség, hogy sok más állatban viszont simán lehet, bár végül csak egy hímivarsejtből lesz az új egyed). De aztán megtaláltam a fentebb ismertetett cikket. A világ érdekes. Néha emlékeztetnem kell magamat, hogy ezért jöttem biológusnak, hogy ezekkel az érdekességekkel találkozhassak.

Azt is mutatja az eset, hogy a munkánknak mindenféle aspektusa segít abban (rákényszerít), hogy folyamatosan frissítsük a tudásunkat. Hiszem, hogy az a feladatunk, és azért éri meg kutatókat fizetni közpénzen, mert tudunk. A kutatók tudása pedig valamikor jól jöhet (denevérvírusok... kell magyaráznom?). A legtöbbet nekem a tanítás és a tudománynépszerűsítés adott ezen a téren. Mert mindig felmerül egy kérdés, aminek utána kell olvasnom.

Ezzel zárom a 2021-es évet!

Hivatkozott irodalom

• Hackmon, R., Jormark, S., Cheng, V., O'Reilly Green, C. és Divon, M. Y. 2009. Monochorionic dizygotic twins in a spontaneous pregnancy: a rare case report. The Journal of Maternal-Fetal & Neonatal Medicine 22(8): 708–710
• Gabbett, M. T., Laporte, J., Sekar, R., Nandini, A., McGrath, P., Sapkota, Y., Jiang, P., Zhang, H., Burgess, T., Montgomery, G. W., Chiu, R. és Fisk, N. M. 2019. Molecular support for heterogonesis resulting in sesquizygotic twinning. New England Journal of Medicine 380(9): 842–849
   

A kamasz lányok növelik a válás kockázatát

A múlt év végén jelent meg egy tanulmány holland és amerikai adatokra támaszkodva, hogy a tini lányok szülei egy kicsivel nagyobb valószínűséggel válnak el, mint a tini fiút nevelő szülők.

Voltak korábban is tanulmányok, amelyek azt mutatták, hogy a lányt nevelő szülők inkább vállnak, de ezt a hatást nem mindegyik vizsgálat tudta kimutatni. Érdekes módon azon tanulmányokban, ahol kisgyerekes családokat vizsgáltak nem volt különbség a válás valószínűségében attól függően, hogy az elsőszülött lány vagy fiú. Ellenben, ha tiniket nevelő szülőket is bevettek a vizsgálatba, akkor kimutatható hatást találtak.

A válás valószínűsége az idővel folyamatosan nő. Ez egy úgynevezett kumulatív valószínűség, azaz azt mutatja, hogy ha kiindulunk 100 frissen házasodott párból hányan bontják fel házasságukat egy adott időpillanatig. A másik mérhető valószínűség, egyfajta kockázat az, hogy egy adott házaspár elváll, ha a gyereke adott idős. Mindezt valamihez arányosítják, jelen esetben a születés évében való váláshoz (azaz úgy veszik, hogy az az 1).

A válás valószínűsége a gyerek születésekor mért valószínűséghez képest. Egyedül a gyermek 13-18 éves kora között számít, hogy az elsőszülött lány vagy fiú. Figyeljük meg, hogy az első gyerek 18-19 éves koráig nő a válás valószínűsége, utána csökken.

Az elemzést azt teszi lehetővé, hogy a hollandok nagyon pontos adatokat vezetnek arról, hogy ki mikor házasodott, vállt el, hány gyerekük született és mikor, milyen iskolákat végeztek, bevándorlók-e. Ezeket az adatokat elemezhették a kutatók. Bár általában nem szeretjük, ha adatokat gyűjtenek és tárolnak rólunk, de az emberi viselkedésről (a társadalom működése ebből következik, de a gazdaság is sok ember viselkedésének eredője) így lehet a legtöbbet megtudni. Ezen kívül egy 9 éves kérdőíves felmérés adataira is támaszkodhattak, ami a családtagok érzelmi állapotáról, elégedettségükről, családjukkal való viszonyukról kérdezte a kutatásba bevontakat (ez persze 10 ezres nagyságrendű adat a több milliós minden felnőtt házas vagy élettársi viszonyban levőre kiterjedő adatbázishoz képest).

Az eredményeket egy listaként teszem közzé. Ahol nem találtak eltérést az elsőszülött lányt vagy elsőszülött fiút nevelő családoknál, azt általában nem említem meg. Jobbára nincs különbség a házasságok mért jellemzőiben a tekintetben, hogy mi a neme az elsőszülött gyermeknek. Nagyon fontos továbbá, hogy ezek igen kicsi valószínűségbeli különbségek, az emberi kapcsolatok és életutak pedig sokfélék. Attól, hogy valakinek az elsőszülötte lány vagy fiú, senkinek sincs előre meghatározva az élete, a házasságának hossza vagy kapcsolata gyerekeivel. Korábban írtam arról, hogy hogyan NE értelmezzünk statisztikai adatokat. Az most is érvényes!

• Az elsőszülött lányokkal rendelkező házasok 3 nappal tovább házasok.
• Az elsőszülött lányokkal rendelkező házasok 0,11%-kal valószínűbben mindketten született hollandok, 0,15%-kal kevésbé valószínű, hogy mindketten bevándorlók.
• Az elsőszülött leánygyermekkel rendelkező anyák inkább középfokú végzettséggel rendelkeznek, mintsem vagy felsőfokúval vagy csak alapfokúval (általános iskola).
  
• A gyerek születése előtt vagy utána összeházasodók között nincs különbség az elsőszülött neme tekintetében.
• Az elsőszülött lánnyal rendelkező családoknak kicsit kevesebb gyerekük lesz, mint az elsőszülött fiúval rendelkezőknek.
• Az elsőszülött lánnyal rendelkező házaspárok kicsit magasabb valószínűséggel válnak el. Ez a különbség az elsőszülött lány 12-18 éves korában magasabb az azonos korú elsőszülött fiúval rendelkező családokénál. Ebben az időszakban viszony átlagosan 5%-kal magasabb. Hasonló hatása van a nem elsőszülött leánygyermekeknek, amikor azok 13-18 évesek.
• A bevándorló házaspárok válási gyakorisága alacsonyabb, a "bennszülöttek" házassága a következő legtartósabb és a vegyes házasságok végződnek leggyakrabban válással.
• A magasabb képzettségű házasok kevésbé válnak.
• Az elsőszülött lány hatása a válásra a kevert házasságoknál magasabb, mint az azonos hátterű szülőknél. Az nem számít, hogy az anya vagy az apa a bevándorló.
• Az 1956 előtt született apáknál magasabb az első lány hatás.
• A magasabb iskolázottságú apák esetében az első lány hatás kisebb.
• Magasabb az első lány hatás, ha a szülők iskolai végzettsége között nagy a különbség.
• Az első lány hatás eltűnik, ha az apának volt leánytestvére (és így a leánytestvér nélküli apáknál a hatás még jelentősebb). Az anya testvéreinek neme nem számít.
• A tini lányok apjai többet veszekednek feleségükkel gyereknevelési nézeteltérés miatt.
• A tini lányok apjainak rosszabb a kapcsolata a családjukkal.
• A tini lányok anyjai több nézeteltérésről számoltak be párjukkal pénzügyek kapcsán.
• A tini lányok szülei nem érzik inkább anyagilag megterhelőnek a gyereknevelést, mint a tini fiút nevelők.
• A kisebb lányt nevelő anyák kevésbé érzik megterhelőnek a szülőséget, mint a kicsi fiút nevelő anyák.
• A szülők nem töltenek több vagy kevesebb időt tini gyerekükkel annak neme alapján.
• A tini lányok bevallásuk szerint rosszabb viszonyban vannak az apjukkal, mint a tini fiúk. Hasonló különbség az anyáknál nincs.
• A tini fiúk inkább isznak, a tini lányoknak meg inkább van pasijuk.

Az eredmények értelmezése tág teret ad a fantáziának

Ezek az eredmények. A tanulmányban nem így, hanem saját elméletükkel együtt mutatták be azt, mintegy alátámasztásként. Én direkt nem írtam le, hogy akár mások, akár a szerzők mit gondolnak miért lehet magasabb a kamasz lánnyal rendelkező családokban a válás valószínűsége. Sőt akár most mindenki meg is állhat az olvasásban és előjöhet a saját elképzelésével!

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az apák vagy mindkét szülő fiút szeretnének, tehát a lánnyal is súlyosbított házasságok "értéke" így kisebb. Egyrészt, ha az apák kevésbé tartanák értékesnek a leánygyermeküket, vagy azt a házasságot, ami leánygyermeket adott számukra, akkor a válásnak korfüggetlenül magasabbnak kéne lennie. A gyerek neme a születésétől evidens, nem kell 12 évet várni a realizálására. Továbbá, amennyiben a családok eleve a fiúgyermeket preferálnák, azaz például addig vállalnának újabb és újabb gyerekeket, amíg az fiú nem lesz, akkor az elsőszülött fiúval rendelkezőknek lenne kevesebb gyereke (hiszen ezzel letudták a fiú iránti vágyukat). Viszont pont, hogy több gyereke van azoknak, akiknél az első gyerek fiú.

Amúgy az első gyermek tekintetében van preferencia: a terhes nők inkább kislányt szeretnének, a leendő apukák pedig inkább fiút (Marleau és Saucier 2002). Azért kell hangsúlyozni, hogy ez már terhes nőknél mért preferencia (tehát, akiknek lesz gyerekük), mert egyetemista lányokat kérdezve, hogy mi lenne a kívánt elsőszülött neme, fiúpreferenciát mértek. A fiúknál mindig jellemző a fiúpreferencia (azért a leendő apák negyede lányt szeretne, negyedének meg mindegy a gyermek neme). A további gyerekek tekintetében viszont jellemzően az a vágy, hogy legyen fia és lányai is a párnak (Hank és Kohler 2000). Szóval ez is mutatja, hogy nempreferencia nem lehet a válás mögött, főleg, ha az csak a gyermek tini éveinél jelentkezik

Van olyan elmélet is, hogy a lányok felnevelése drágább (ez amúgy igaz*, bár a LEGO tud olyan drága lenni, mint a kozmetikai cikkek és a ruhák). Bár ugye ez válástól függetlenül így marad, ráadásul megint csak a gyerek születésétől tudható. Persze az ember nem igazán híres az előrelátásáról (akármit is állítunk magunkról!), tehát elképzelhető, hogy csak akkor kezdi ezt problémának érezni, amikor kezd tényleg drágább lenni egy lány. De a szülők nem érzik nagyobb tehernek a tini lányukat, mint egy tini fiút.

Van továbbá olyan elmélet, ahol a gyerek neme és a válás valószínűsége közötti viszony ok-okozati viszonya megfordul. Ahol a családban több a stressz, ott inkább a lánymagzatok maradnak meg. Tehát egy eleve problémákkal terhes házasságban inkább születnek lányok (mert a fiú embriók abortálódnak). Ebben az esetben nem várnánk, hogy az elsőszülött lányos házasságok hosszabbak, illetve azt várnánk, hogy minden időszakban magasabb a lányos családoknál a válás valószínűsége (hiszen a lány akkor egy meglevő családi stresszt indikál, ami növeli a válás kockázatát).

Ha mindez nem, akkor mit gondoltak a szerzők az eredményről?

Dobpergés!

Dobpergés!

A szülők a nemi szerepekről vallott különböző elképzelései miatt kapjuk ezt az eredményt.

Bevallom itt nagyon elszomorodtam. Úgy érzem tényleg van egy ilyen tendenciózus ideológiai nyomulás, hogy a nemi szerepek és elutasításuk miatt van minden. Persze lehet sok mindent a fenti listából ez alapján értelmezni. Például, hogy a korábban született apáknál nagyobb a hatás, mert ők inkább a tradicionális családképet preferálják. Vagy nagyobb a hatás a vegyesházasságoknál,  mert ott térhet el leginkább a nők helyéről való vélekedés. Viszont ha az apák lennének e mögött (ők akarnának hagyományos női szerepet a lányuknak), akkor miért nem magasabb az első lány hatás, ha bevándorló apa és benszülött holland anya gyerekéről van szó, mintha a fordított a helyzet? Illetve azt sem értem, hogy ha valaki identitásának olyan szerves része a nemi szerepek, hogy ez befolyásolja a gyereknevelését (és nem a házasságát, azt elhiszem, hogy befolyásolja), akkor a fiúk nevelésében való nézeteltérésnek is meg kéne mutatkoznia. Nem tudom elhinni, hogy hitelesen lehet egyszerre hímsoviniszta fiút és femináci lányt nevelni.

Az online felmérésben, amit nem a kutatók végeztek csak adatait használták fel, úgy tűnik nem volt arra külön kérdés, hogy a nemi szerepekről mi a véleménye a családoknak / gyerekeknek. A meglevő adatok csak nagyon indirekt úton utalnak erre és lehet teljesen más értelmezés is. Ráadásul bár lehet, hogy a nemi szerepekről való gondolkodás jelentősen változott az elmúlt évtizedekben (a női egyenjogúság javára), a lányok mégis több időt töltenek házimunkával egy amerikai tanulmány alapján. A tanulmány 1977-1978 és 2003-2005 időszakban végzett felmérésen alapul. Eredménye alapján a lányok több időt töltenek házimunkával és ez a 2000-es évek elején kifejezettebb, mint a '70-es években!

Szerintem – ami persze a tudományban nem jelent semmit, de a hipotézisek felállítása, mindig egy szerintemmel kezdődik – egyszerűen az van az eredmény mögött, hogy a tini lányok többet veszekednek az anyjukkal, ami rombolja a házasságot. A konfliktus nem nemi szerepekről szól, hanem hogy miért nem lehet télvíz idején rövid ujjú pólóban járni, vagy miért viseljük nehezen, hogy az imádott leánygyermek nem hajlandó velünk jönni sehova (a fiúk se, csak ők halkabban morognak). És miért az apjukkal érzik a konfliktust a lányok. Ezért:

Azt is aláírom, hogy sokat segít a konfliktusok kezelésében, ha az ember korábban átélt ilyesmit. Például állandó konfliktus a gyerekeimmel a számítógép előtt ülés vagy a "menjetek már el fürdeni mindjárt 10 óra" problémája. Viszont ezek gyerekként az én életemben is jelen voltak. Én is (tesóm is) mindig többet szerettünk volna játszani a számítógéppel, mint lehetett (és egy teljes gyerekkort monitor előtt töltve valahogy mégis felnőttem, csak megnyugtatásul a többi szülőnek). És mindig veszekedtünk azon, hogy ki menjen előbb fürödni (és kerüljön így közelebb az elkerülhetetlen lefekvéshez), aminek így utólag nem látom értelmét, de pontosan ezt hozzák a gyerekeim is. Ettől a konfliktus megmarad, a gyereket néha el kell szakítani a géptől, valahogy minden gyereket ágyba kell terelni este, de úgy érzem ismert terepen mozgok. A tini gyerek (főleg egy lány!) lázadásával szemben viszont teljesen érthetetlenül állok (amúgy a feleségem is). Egyikünknek sem volt ilyen lázadó korszaka. Nekem meg nem volt lánytestvérem, hogy lássam hogyan működik egy tini lány.

Jelentem még házasok vagyunk, és elsőszülött lányom túlságosan gyorsan halad kifele a 13-18 éves korból!

Ami persze nem azért gond, mert a végén még nem lenne miért elválnom az anyjától, hanem mert olyan jó, hogy az embernek vannak gyerekei (de túl gyorsan felnőnek).

* Még ha így is érezzük, ez nem jelenti, hogy tényleg így van. Ráadásul sem Hollandiában sem nálunk nincs extra költsége például a lányok megházasításának (hozomány), ami jelentősen megdobná a lányok felnevelésének költségét.

Hivatkozott irodalom

• Kabátek, J. és Ribar, D.C. 2020. Daughters and divorce. The Economic Journal, DOI:10.1093/ej/ueaa140
• Zick, C. D. 2010. The shifting balance of adolescent time use. Youth & Society 41(4): 569–596
• Marleau, J. D. és Saucier, J.-F. 2002. Preference for a first-born boy in western societies. Journal of Biosocial Science 34(1): 13–27
• Hank, K. és Kohler, H.-P. 2000. Gender preferences for children in Europe: empirical results from 17 FFS countries. Demographic Research 2

A vírusok rendszertana

A vírusok rendszerezése sokat változott az elmúlt öt évben. Ennek kivételesen nincs köze a járványhoz, ez előtte lejátszódott, de a járványhoz már van annak köze, hogy mostanság többet nézegettem a vírusok rendszerezését taglaló oldalt, és vettem észre, hogy alaposan felforgatták, vagy inkább felülforgatták a korábbi rendszert.

Az élőlényekkel szemben, amelyek felépítésének és anyagcsere-folyamataiknak számos jellemzője enged arra következtetni, hogy egy közös ősből származnak, a vírusokról a közmegegyezés, hogy nem egy egységes, egy tőről fakadó része a létezőknek (nem tekintem a vírusokat élőnek). A korábbi rendszertan úgy kezelte ezt a sokféle eredetet, hogy csak ott csoportosított, ahol van közös jellemző, ami a közös eredetre utal, de magasabb rendszertani kategóriákat nem vezetett be. Közös jellemzőket viszont találtak, amiket eddig egyszerűen szupercsoportoknak hívtak.

Egy kicsit messzebbről kell indulnunk. A linnéi kategóriák mára a következő szinteket jelentik: a fajokat nemzetségekbe (genus), azokat családokba (familia), majd azokat rendekbe (ordo), osztályokba (classis), törzsekbe (phylum), országokba (regnum) és birodalmakba (domain) osztjuk be, így egyre magasabb rangú kategóriákba rakva a fajt.

Rendszertani rang	Rendszertani besorolás
Birodalom	Eukarióta
Királyság	Állatok (Animalia)
Törzs	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály	Emlősök (Mammalia)
Rend	Főemlősök (Primata)
Család	Emberfélék (Hominidae)
Nem	Emberek (Homo)
Faj	Ember (Homo sapiens)

A vírusfajokat eddig zömében nemzetségekbe (állatoknál ezt nemnek hívjuk), családokba és igen ritkán rendekbe osztották. Ennél nagyobb szintű felosztás az úgynevezett Baltimore osztályozás. Ebben az örökítő anyag alapján lettek nagyobb csoportba osztva a vírusok: (I) kétszálú DNS, (2) egyszálú DNS, (3) kétszálú RNS, (4) + szálú RNS, (5) - szálú RNS, (6) RNS genom reverz transzkripcióval és (7) DNS genom reverz transzkripcióval. Ez a felosztást fenomenológikus, azaz egy kiragadott tulajdonság alapján történt és nem mutat evolúciós leszármazást.

Úgy a 2010-es évek derekán, éppen, amikor sebtében írtam a makrotaxonómia fejezetet a tankönyvemhez, kezdték pedzegetni, hogy legalábbis bizonyos víruscsoportok, akár egész rendek, mutatnak olyan evolúciósan magyarázható kapcsolatot, ami összesorolásukat jogossá tenné. Továbbá az örökítőanyag milyensége nem jelenti, hogy akár különböző örökítő anyagú (negatív vagy pozitív szálú RNS molekulák) egy közös ősből fakadjanak. Akkor úgy voltam vele, hogy megemlítem a könyvben, hogy van ilyen, hátha később tisztul a kép. A ICTV (International Committee on Taxonomy of Viruses) 2019-ben fogadott el egy új osztályozást, amiben rendnél magasabb rangok is szerepelnek.

Egyrészt izgalmas, hogy találtak nagyobb leszármazási vonalakat a vírusokon belül. Sőt minden nagyobb csoportot (birodalmak és királyságok) jellemez valamilyen közös fehérje megléte. Némelyik ráadásul akár igen ősi is lehet, visszavezethet abba a korba, az RNS világ végéhez, ami a szűkebb szakterületem. Másrészt viszont a linnéi rendszernek megvannak a maga problémái. A fő kategóriák egyszerűen kevesek ahhoz, hogy rengeteg elágazásból álló törzsfát leírják. Minden fajkeletkezéskor történik egy elágazás. Ha birodalom, királyság, törzs, osztály, rend, család, nemzetség és faj szintjeink vannak, akkor nyolc elágazást tüntethetek ki, hogy ők fontosak, a többi meg nem. A kitüntetés önkényes, és általában kevés ez a 8 szint.

A SARS-CoV-2 rendszertani besorolása

Olyannyira kevés ez a nyolc szint, hogy a vírusrendszertan rögtön 15-öt fogad el. Minden fő csoport mellett van egy alcsoport: a birodalom (realm) alatt az albirodalmak vannak, az alatt királyságok, alkirályságok, törzsek, altörzsek, osztályok, alosztályok, rendek, alrendek, családok, alcsaládok, nemzetség és alnemzetségek vannak. Persze, amikor ez kevésnek fog bizonyulni, akkor a klasszikus rendszertanból jöhetnek az öregrendek (superordo, rend feletti kategória), alrendágak (infraordo, alrend alatti kategória) és a hasonlóan elnevezett újabb al- és feljebbvaló szintek.

A kladisztika, amennyire én értem (és most nagyon egyszerűsítek), pont ezt szeretné kiküszöbölni: egy-egy elágazást követő kládoknak adhatunk nevet, de nem mondjuk meg, hogy az elágazás milyen rangú. Mert van ahol sok rangot tudunk megkülönböztetni és van ahol keveset. Van, ahol az ismert vírusok egy csoportban annyira közel állnak egymáshoz, hogy egy egész birodalom egyetlen családból áll.

Az egyszálú DNS vírusok birodalmán (Monodnaviria) belül egyetlen királyság a Sangervirae található, amin belül egyetlen törzs a Phixviricota, egyetlen osztály a Malgrandaviricetes, egyetlen rend a Petitvirales és egyetlen család a Microviridae található. Mondjuk az elnevezések legalább frappánsak. Az ide tartozó Φ-X174 fág volt az első megszekvenált DNS örökítőanyagú vírus (a törzs neve erre utal), amely szekvenálást Fred Sanger és munkatársai végezték (rá utal a királyság neve). Az osztály, rend és családnév pedig arra utal, hogy ezek a vírusok alapvetően aprók. A Microviridae név elég régóta (1978) létezik, a többit 2019-ben rakták hozzá. Növényeknél szinte biztos, hogy Microvirales rend és Microviricetes osztály lenne a nevük, de itt az osztálynév a "nem nagy" kifejezésből ered, a rendnév pedig franciául a kicsi.

Sok család és nemzetség nem került még bele a nagy rendszerbe, mert nincs meg a helyük (főleg az archaeákat fertőző vírusok ilyenek, a gazdákról is keveset tudunk). És ahogy korábban említettem vírusok sokszor keletkeztek a földi élet története során, így biztos számos csoportjuk létezik, többük még keresi a helyét.

Most osztály szintig mutatom be a vírusok rendszertanát (néha rendeket is beírom). Ez gépelni pont elég, bár így a rend és családnevekhez szokottak nehezen fogják megtalálni a szokásos csoportjaikat. Lehet egyszer majd kiegészítem, bár így is egy telefonkönyv izgalmasságával ér fel a következő lista. A fontosabb embereket fertőző vírusokat megemlítettem a helyükön.

A vírusok rendszertana osztály szintig (2021-ben)

birodalom Duplodnaviria: Mindegyikük rendelkezik a HK97-szerű fő kapszid fehérjével. Örökítőanyaguk kettősszálú DNS

királyság Heunggongvirae: A típusvírus a Escherichia virus HK97, amiben a HK Hong Kongra ural, innen a királyság neve.

törzs Peploviricota

osztály Herviviricetes

rend Herpesvirales: A herpeszt is okozó herpeszvírusok rendje, ide tartozik még a bárányhimlőt és övsömört okozó Varicella-zoster virus, az Epstein-Barr virus, a Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírus és a citomegalovirus.

törzs Uroviricota: Az úgynevezett fej-farok vírusok tartoznak ide, amik baktériumokat és archaeákat fertőznek. Az elnevezés az ikozaéderes feji és hosszanti farokrészre utal.

osztály Caudoviricetes

rend Caudovirales

birodalom Monodnaviria: Forgó kerék (rolling-circle) replikációt iniciáló HUH szupercsaládba tartozó endonukleáz fehérje mindegyikükben megtalálható.

királyság Loebvirae: Pálcika vagy fonal alakú viononnal rendelkező, csak baktériumokat fertőző vírusok. FtsK-HerA szupercsaládba tartozó ATPáz fehérje jellemzi őket. Nevét Tim Loeb-ről kapta, aki 1960-ban leírta a f1 fágot

törzs Hofneiviricota: Nevét Peter H. Hofschneider-ről kapta, aki 1963-ban leírta a M13 fágot.

osztály Faserviricetes: a német rost/szál jelentésű Faser-ből, ami a virion alakjára utal.

rend Tubulavirales: A vironok alakjára utaló tubuláris kifejezésből.

királyság Sangervirae: Prokarióták fertőző egyszeres β-hordó fő kapszid fehérjével rendelkeznek, a replikáz génjük illetve egy fehérje, ami a sejtburkon való átjutást teszi lehetővé valószínűleg csak erre a királyságra jellemző.

törzs Phixviricota: A kapszid ikozaéderes, a virionnak nincs burka. A genom (+)-os és kör alakú, csekély számú gént tartalmaz. A vírusok fágok (pl. φX174).

osztály Malgrandaviricetes: Az eszperantó malgranda, azaz apró/kicsi jelentésű szóból ered a neve.

rend Petitvirales: Neve a francia kicsi szóból ered.

királyság Shotokuvirae: A Rep fehérje (a genom másolásáért felelős fehérje) N végén endonukleáz domén található, a C végén pedig 3-as szupercsaládba tartozó helikáz domén. Nevét egy japán császárnőről kapta, aki egy versében valószínűsíthetően egy ebbe a királyságba tartozó vírus okozta növénybetegséget ír le.

törzs Cossaviricota: Nevét Yvonne Cossart-ról kapta, aki leírta a parvovirus B19-et. Ez a vírus a hétköznapi néven lepkehimlőnek nevezett kiütéses betegséget okozza.

osztály Mouviricetes: Gerincteleneket fertőznek.

osztály Papovaviricetes: Ide tartoznak az emberi papillómavírusok (HPV) és a poliómavírusok.

osztály Quintoviricetes: A fentebb említett parovirus B19 ebbe az osztályba tartozik.

törzs Cressdnaviricota: Nevét a CRESS DNA rövidítésből (Circular Rep-Encoding Single-Stranded DNA) kapta. Nekem kicsit ilyen "egyéb ide tartozó vírusok" törzsnek tűnik. Sokféle alakú és gazdaszervezetű vírus tartozik ide.

osztály Arfiviricetes: Sokfajta gazdát fertőző vírusok, a redondovirusok embert is fertőznek.

osztály Repensiviricetes: Az ismert gazdájúak növényeket fertőznek.

királyság Trapavirae: Egy karakterisztikus membránfúziós fehérjét kódol mindegyikük. Nevét Trapani olasz városról kapta, ahol a típusfajként szolgáló Halorubrum pleomorphic virus 1-t felfedezték.

törzs Saleviricota: Nagyjából gömb alakú, felszínükön tüskékkel ellátott, archaeákat fertőző vírusok. A virion burkolt. Az olasz sale = só kifejezésből ered a neve, a fertőzött archaeák zöme sótűrő (halofil).

osztály Huolimaviricetes

rend Haloruvirales: A típusfaj (Halorubrum pleomorphic virus 1) nevéből ered az elnevezés.

birodalom Riboviria: Zömében RNS örökítőanyaggal rendelkező vírusok. Vagy RNS alapú RNS polimerázt vagy reverz transzkriptázt kódolnak.  Eukariótákat leginkább RNS vírusok fertőznek, így rengeteg emberi kórokozót találunk körükben.

királyság Orthornavirae: RNS genomú és RNS alapú RNS polimerázzal rendelkező vírusok. Ennek a fehérjének jelenléte definiálja a királyságot, az enzimnek konzerválódott kezet formázó alakja van.

törzs Duplornaviricota: A név a kettőszálú RNS örökítőanyagra utal.

osztály Chrymotiviricetes: Gombáklat és egysejtű eukariótákat fertőző vírusok.

osztály Resentoviricetes: Ide tartoznak a rotavírusok.

osztály Vidaverviricetes: Baktériumokat fertőző vírusok.

törzs Kitrinoviricota: A név a sárgaláz vírusra utal, a görög sárgára utalva. Pozitív (+) értelmű egyszálú RNS vírusok.

osztály Alsuviricetes: Ide tartozik a Hepatitis E-t okozó vírus, a rózsahimlőt okozó Rubella virus, a Chikungunya-lázat okozó Chikungunya virus

osztály Flasuviricetes: Ide tartoznak a Nyugat-nílusi lázat, a Dengu-lázat és a sárgalázat okozó vírusok, és a ZIKA-vírus is.

osztály Magsaviricetes: Állatokat fertőző vírusok. Az első leírt tagja a Nodamura virus az osztály neve is ebből ered elég bonyolultan.

osztály Tolucaviricetes: Növényeket és ízeltlábúakat fertőző vírusok.

törzs Lenarviricota: Prokariótákat fertőző + értelmű egyszálú RNS vírusok.

osztály Allassoviricetes

osztály Amabiliviricetes

osztály Howeltoviricetes

osztály Miaviricetes

törzs Negarnaviricota: Negatív (-) szálú (értelmű) RNS örökítőanyaggal rendelkező vírusok

altörzs Haploviricotina

osztály Chunqiuviricetes: Gerincteleneket fertőző vírusok.

osztály Milneviricetes: Hosszúkás alakú növényi vírusok

osztály Monjiviricetes: Ide olyam emberi kórokozók tartoznak, mint az Ebola virus, az emberi respiratórikus szinciciális vírus (RSV), a kanyaróvírus, a mumpsz virus, a Nipah-virus és a veszettség-vírus

osztály Yunchangviricetes: A név a kínai történelem egy korszakára utal. Gerincteleneket fertőznek.

altörzs Polyploviricotina

osztály Ellioviricetes

rend Bunyavirales: Ízeltlábú vektorok által terjesztett vírusok. Az embert fertőzők közül kiemelendőek a hantavírusok és a krími–kongói vérzéses láz vírusa.

osztály Insthoviricetes

rend Articulavirales: Ide tartoznak az influenzavírusok. A név a szegmentált (több részből álló) genomra utal.

törzs Pisuviricota: Ez a picornavírus-szerű vírusok szupercsoportja, neve is innen ered: picornavirus supergroup.

osztály Duplopiviricetes: Főleg növényeket és gombákat fertőző vírusok, de egyik családjukban van emberi vírus is (human picobirnavirus), ami béltraktust fertőzi. Kétszálú RNS genomjukra utal az osztály elnevezése.

osztály Pisoniviricetes: Eukariótákat fertőző pozitív értelmű egyszálú RNS vírusok. A legfontosabb három rend nevének első két betűjéből ered a név: (Picornavirales, Sobelivirales, Nidovirales)

rend Nidovirales: Jellegzetesen szerveződik a genomjuk, ami a nagy méretbeli különbségek ellenére az egész rendre jellemző. Az örökítőanyag 5' felén van a polimerázt is kódoló rész, majd szerkezeti fehérjéket és segítő fehérjéket kódoló részek jönnek. Ide tartonznak a koronavírusok is.

rend Picornavirales: calicivírusok, náthát okozó rhinovírusok, a hepatitisz A-t okozó Hepatovirus A, a járványos gyermekbénulást okozó poliovírus, enterovírusok.

rend Sobelivirales: Gombákat és páncélos ostorosokat fertőző vírusok.

osztály Stelpaviricetes: Ide tartoznak az embereket is fertőző astrovírusok, amelyek hányós-hasmenős betegséget okoznak főleg gyerekekben.

királyság Pararnavirae: Reverz transzkriptázzal rendelkező vírusok.

törzs Artverviricota: Reverz transzkriptázzal rendelkező RNS vírusok. Ezek a vírusok képesek beépülni a gazdaszervezet örökítőanyagába. A nevük az aláhúzott részek fordítva olvasva.

osztály Revtraviricetes: Reverz transzkriptázzal rendelkező RNS vírusok. A név most normál irányban olvasva... Érdekes nevek az biztos.

rend Ortervirales: Retro visszafele... Viszont nagyon érdekes csoport! Egy részük retrotranszpozon, egy részük kettős DNS-sel rendelkező vírus, a korábbi 8. Baltimor osztályból, és ide tartoznak a klasszikus retrovírusok is, mint a HIV.

rend Blubervirales: A reverz transzkripció elkezdéséhez fehérjét (és nem tRNS-t) használnak. A nevét Barry Blumberg-ről kapta, aki a Hepatitis B kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A hepatitis B vírus természetesen ide tartozik.

birodalom Varidnaviria: Függőleges β-hordó fő kapszid fehérjével rendelkeznek (egyszeres vagy kétszeres). A név egyszerűen arra utal, hogy sokféle DNS vírus (various DNA viruses)

királyság Bamfordvirae: dupla β-hordó fő kapszid fehérjével rendelkeznek. Ez a korábbi PRD1-adenovírus leszármazási vonal. A név Dennis Bamford nevéből ered, aki propagálta az ilyen kapsziddal rendelkező vírusok egy csoportba összehozását.

törzs Nucleocytoviricota: A nukleo-citoplazmatikus nagy DNS-vírusok (NCLDV) tartoznak ide, neve is ezen elnevezés elejéből ered.

osztály Megaviricetes: Ezek az óriásvírusok. Egyes képviselőik fénymikroszkóppal is láthatóak és örökítőanyaguk nagyobb, mint egy kisebb baktériumé.

osztály Pokkesviricetes: Ide tartoznak a himlővírusok és az afrikai sertéspestist okozó vírus is. A név a himlő régies angol elnevezéséből (pokkes) ered.

törzs Preplasmiviricota:

osztály Maveriviricetes: Virofágok tartoznak ide, azaz olyan vírusok, amelyek más vírusok jelenlétében tudnak csak sokszorozódni, azaz lényegében vírusok vírusai.

osztály Tectiliviricetes

rend Belfryvirales: Archaeákat fertőző vírusok.

rend Kalamavirales: Baktériumokat fertőző vírusok.

rend Rowavirales: Adenovírusok. Az adenovírusok náthát okoznak. Második generációs oltásokban vektorként alkalmazzák őket.

rend Vinavirales: Baktériumokat fertőző vírusok.

királyság Helvetiavirae

törzs Dividoviricota

osztály Laserviricetes: Extrém környezetben élő archaeákat és baktériumokat fertőznek. A viron külsején van egy fehérje burok, azon belül egy lipidburok, és ezen belül a kétszálú DNS genom.

Hivatkozott irodalom

• International Committee on Taxonomy of Viruses Executive Commitee. 2020. The new scope of virus taxonomy: partitioning the virosphere into 15 hierarchical ranks. Nature Microbiology 5(5): 668–674
• Krupovic, M., Dolja, V. V. és Koonin, E. V. 2019. Origin of viruses: primordial replicators recruiting capsids from hosts. Nature Reviews Microbiology 17(7): 449–458