COIVD-19: Orvosi információt a YouTube-ról? Inkább ne!

Nem csak nekem jutott eszembe a járvány elején a YouTube videók világában megmerítkezni: egy lengyel kutatócsoport március elejéig megjelent, angol nyelvű videókat értékelt, hogy azok orvosilag mennyire releváns információval szolgálnak (Szmuda et al. 2020).

A következő kulcsszavakra kerestek rá “2019 nCoV,”, “SARS CoV-2”, “COVID-19 virus”, “coronavirus treatment”, “coronavirus explained”, “what is the coronavirus” és “coronavirus information”. Csak az első 30 találatot nézték, mert nagyon kevesen görgetnek lejjebb. Továbbá kihagyták az 1 óránál hosszabb videókat és a nem angol nyelvűeket. Végül 137 videót elemeztek.

A videók csekély százalékát készítették orvosok

A videók 48,2%-át hírportálok töltötték fel, 38,7%-át oktatási/tudománynépszerűsítő csatornák, 5,1%-át egészségügyi szervezetek, 5,1%-át kórházak és 2,9%-át orvosok. Nem végeztem az itthoni videókkal kapcsolatban hasonló százalékos elemzést, de az az érzésem, hogy nálunk ennél rosszabb arányok jönnének ki és a hírportálok és YouTube celebek sokkal felülreprezentáltabbak lennének.

A videók tartalmának pontozására egy DISCERN (megkülönböztetni) nevű kérdőívet alkalmaztak. Ennek a lényege, hogy minden olyan ismérven végigmegy, ami egy kellően átfogó, minden oldalt körbejáró és azt hivatkozásokkal ellátó tájékoztatástól elvárhatunk. Eredeti célja, hogy írásos orvosi kezelési alternatívák és más egészséggel kapcsolatos szövegek minőségkontrollját lehessen vele elvégezni.

A videók átlagos minősége: rossz

A legtöbb videó rossz minőségű mint egészségügyi információforrás. Ettől még persze hírforrásként lehet jó, de ezekből nem lehet a saját egészségünkre vonatkozó felelős döntéseket hoznunk. Nem véletlen, hogy "kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét"! Bár a pontozásba nem nagyon ment bele a cikk, de pár dolgot említ, amit hiányolt a videókból: radiológiai eredmények, anatómiai ismeretek, diagnózis. Ez volt a három kategória, ami a legkevesebb videóban szerepelt. Bevallom megértem, hogy kevés hírportál gondolt a radiológiai felvételek elemzésének megosztására. A radiológia egy specializált szakma (az egész orvostudomány az, és nem a YouTube-on oktatják), és a "ground-glass opacity"-t nem gondolom, hogy sok kívülálló azonnal kiszúrja egy tüdőfelvételen.


Nem meglepő módon az orvosok videói bizonyultak a legjobbnak, elérve az átlagos közepes minősítést. Ezeket követte az egészségügyi szervezeteké, majd az oktatási csatornák videói, amelyek viszont már a rossz egészségügyi információ minősítést kapták. A majdnem a legrosszabb minősítési kategóriába eső hírportálok nem meglepőek, de hogy ilyen pontot kaptak a kórházak az legalábbis fura.

Az eredmények azért (is) ilyen rosszak, mert nincs gyógymód

Az eredményeket megfelelő óvatossággal kell kezelni. A pontozásba erősen számít, hogy a lehetséges kezelésekről mennyire átfogóan értekezik az adott forrás. Kezelések terén pedig – főleg márciusban – igen rosszul állunk. A betegség megértésének fázisában vagyunk. Kínában még szinte kórházról - kórházra alkalmazhattak más összetételű gyógyszeres kezelést, amelyek vagy segítettek vagy sem (március elejéről beszélünk, mintha egy másik évtizedben lett volna, pedig 4 hónapja volt), viszont ezek a kezelések kalauzolják azóta is a vizsgálatokat.

Vannak jó videók! Péládul a MedCram sorozata

A tanulmány az öt legmagasabb pontszámot elérő videót is listázza. Ebből a top3 kiváló, míg a következők jó minősítést értek el. Ezen videók közül három a MedCram sorozatból van. Ezen csatornán egy Dr. Seheult nevű, intenzív osztályon dolgozó orvos szemezget a COVID-19-es hírek között és magyarázza el a történéseket. Jelenleg (július 2) a 91. koronavírusos videónál tart. Én majdnem az elejétől rendszeres nézője vagyok a csatornának. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Alább a cikkben legmagasabb pontszámot elért videó:

Az internet, beleértve a YouTube is lehet információforrás. De nagyon résen kell lenni, és tudni kell elválasztani a jó információt a rossztól. És ez nagyon nehéz. Diagnózist ne állítsunk fel Google keresés alapján, és ne kezdjük el kezelni magunkat a "orvosok eltitkolják" és hasonló felütésű oldalak tartalma alapján. Ne feledjük: Keresse fel kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!

Hivatkozott irodalom

Szmuda, T., et al. 2020. YouTube as a source of patient information for Coronavirus Disease (COVID-19): A content-quality and audience engagement analysis. Rev. Med. Virol., e2132. DOI: 10.1002/rmv.2132

Hol és mennyien éltek a vadászó-gyűjtögetők?

Történetünk során volt egy periódus, amikor minden emberpopuláció vadászó-gyűjtögető volt. Még nem találták fel a mezőgazdaságot vagy a pásztorkodást. Hol és milyen népsűrűségben élhettek eleink, akiknek a száma olyan 10 millió lehetett?

1. ábra. (A) Mi korlátozza leginkább az népességnövekedést? Piros: kórokozók; kék: kevés faj; zöld: kevés elsődleges termelés. (B) Jósolt egyedsűrűség logaritmusa. 0-nál 1 fő/100 km2, 1-nél 2,7 fő/100 km2, 5,1-nél pedig 164 fő/100 km2.

A legnagyobb népsűrűséget Pápua Új Guinea területére, az Amazonasz területére, az Észak-Amerikai Keleti parta és Dél-Afrika tengermelléki területére helyezik. Ezen eredményt úgy kapták, hogy vették a most élő vagy történelmi dokumentumokból számolható vadászó-gyűjtögető népek egyedsűrűségét. Megnézték, hogy az adott területen mekkora a elsődleges termelés (lényegében a növények által megkötött széndioxid mennyisége, azt mutatja, hogy mennyi növényi anyag keletkezik, s ugye főleg azt eszünk, vagy az általunk vadászott élőlények azt eszik), mekkora a fajdiverzitás (több faj általában jobb), illetve milyen gyakoriak egyes rusnya fertőző betegségek (malária, dengue-láz, filariae, tífusz, tripanoszóma, leishmaniasis, bilharziózis, pestis, lepra, és spirochaeták).

2. ábra. (A) elsődleges termelés, (B) faj-diverzitás és (C) parazitanyomás.

Ezen adatbázisok alapján magas elsődleges termelés a trópusi égövön van, fajdiverzitás az Amazonas vidékén és Óceániában magas, sok kórokozó meg Afrika trópusi részén és Dél-Ázsiában található (2. ábra).

Az ismert vadászó-gyűjtögető csoportok (lásd alább) zöme Észak-Amerikában és Ausztráliában él. Az ő környezet és népesség összefüggésük alapján lehet becslést tenni arra, hogy milyen körülmények között mekkora népesség-sűrűséget várunk.

3. ábra. A feldolgozott vadászó-gyűjtögető csoportok helye fekete pöttyel jelölve. A környezeti feltételek alapján becsült magas egyedsűrűségű helyek pirossal.

A sok vadászó-gyűjtögetőt eltartó vidékeken most nem találunk (vagy nem mindegyiken) vadászó-gyűjtögetőket. Ezek a területek elég nagy egyedsűrűséget tettek lehetővé, hogy kialakuljon a mezőgazdaság (a kultúrához kell egy bizonyos populációméret) (Nyugat-Európa, Amerika partmenti területei, Kaukázus) vagy a gyarmatosításkor váltak mezőgazdasági területekké (Ausztrália, Új-Zéland).

A tanulmányban nem az az érdekes, hogy a több élelem mellett több ember él. Ez triviális. Az azonban nem, hogy esetleg egyes helyeken a kórokozók nagyon korlátozhatják az egyedsűrűséget. Ne feledjük, hogy még a 164 fő/100 km2, ami a legmagasabb érték az 1-es ábrán, Ausztrália és Kanada átlagos népsűrűsége is ennek a duplája (ami úgy jön ki, hogy az irdatlan ország nagy része lakatlan). Magyarországon a népsűrűség 10600 fő/100 km2. A vadászó-gyűjtögetők egyenletesebben foglalták el a területet, s így a fertőző betegségeknek nem volt annyi lehetősége lokálisan nagyon elterjedni. A városiasodással lett egyre jellemzőbb a járványok terjedése. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy van olyan hely, ahol a kórokozók korlátozzák a népsűrűséget. Afrika, Dél-Amerika és Dél-Kelet Ázsia trópusi része, ahol ugye rengeteg faj van és nagyon magas az elsődleges termelés.

A különböző helyeken más és más problémát kellett megoldani. Európában több élelmet kellet termelni, míg egyes trópusi területeken a betegségeket kellett valahogy leküzdeni. Az előbbit értjük: a technológiai fejlődés lehetővé tette számunkra, hogy hűsebb területeken is elegendő élelmet állítsunk elő. A kórokozók kérdése összetettebb. Egyrészről a nagyon fertőzött területek jelenleg a legsűrűbben lakottak (gondoljunk Indiára vagy Kínára). Amiből következne, hogy valahogy kordában lehet tartani a kórokozókat. Viszont az is igaz, hogy ezeken a területeken nem olyan jó élni. Gazdasági fejlettség szempontjából elmaradnak az északi, kevésbé termékeny, de kevésbé fertőzött területektől.

A jelennel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt északra húzódó betegségek nem fogják csökkenteni Európa népsűrűségét. De sokkal rosszabb hellyé fog válni, mint amilyen most. Lehet, hogy Soros helyett inkább a klímaváltozást kéne megállítani?

Hivatkozott irodalom

Tallavaara, M., Eronen, J. T. és Luoto, M. 2018. Productivity, biodiversity, and pathogens influence the global hunter-gatherer population density. Proceedings of the National Academy of Sciences 115(6): 1232–1237
Burger, J. R. és Fristoe, T. S. 2018. Hunter-gatherer populations inform modern ecology. Proceedings of the National Academy of Sciences 115(6): 1137–1139

ZIKA: Újabb érv a foci ellen

Az elmúlt évek új mumusa a ZIKA-vírus, ami a feltételezések szerint fejlődési rendellenességet okoz emberi magzatokban. Akit csak a foci része érdekel, annak itt a rövid történet: Francia Polinéziából hurcolták be Brazíliába vagy a VB alatt vagy egy kontinenstornán. Az Olimpia is veszélyes lehet így a továbbterjedésében.

A rendszertanok és az evolúcióbiológia sem úgy szokott megjelenni az emberek gondolatai között, mint amely tudományok túl sokat segíthetnek az emberiségben az itt és most problémáinak megoldásában. Pedig igen! Ebben az esetben arra keresték a választ, hogy honnan és mikor érkezhetett Brazíliába a Zika-vírus.

Először is a Zika-vírust 1947-ben izolálták először, azaz elég régóta ismert a tudomány számára. Nevét az Ugandai Zika-erdőről kapta. Egyes majomfajokat és az embert képes megfertőzni. Alapvetően szúnyogok csípésével adódik egyik emberről a másikba. A csípést követően pár nap alatt alakul ki a betegség, ami 3-12 napig tart. A Dengue-lázhoz hasonló tüneteket okoz: lázat, fejfájást, végtagfájdalmat, kiütéseket a test felső részén. Igazából egy enyhe tünetekkel járó betegség volt ez mindeddig.

A vírust Afrikai és Ázsiai formára (genotípusra) osztják. Az Afrikai genotípust kimutatták Szenegálban, Ugandában, Nigériában, Elefántcsontparton, Gabonban, Tanzániában, Egyiptomban, Közép-afrikai Köztársaságban, Sierra Leone-ban, stb. Az Ázsiai formát kimutatták Kambodzsában, Indiában, Pakisztánban, Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken és Vietnamban. Továbbá ez a forma megtalálható az Óceánia szigetvilág több részén, például Francia Polinéziában.

2007-ben és 2013-ban nagyobb járványt regisztráltak Mikronéziában és Polinéziában. Halálos áldozat nem volt. Brazíliában először 2015. májusában mutatták ki a vírust. Ezt követően Dél- és Közép-Amerikában gyorsan elterjedt.

Zika-vírus elterjedése. A színezett országokban valamilyen módon ismert a vírus és megbetegedést is okozott 2016. januárjáig.

Brazíliában gyűjtött minták elemzésével meg lehet állapítani, hogy a Brazíliában található vírusok mely máshol talált vírusokhoz állnak legközelebb. Ez rendszertan. Ma genetikai szekvenciák alapján rendszerezzük (leginkább) az élőlényeket. Az összes Brazil minta nagyon hasonlít egymásra, ami arra enged következtetni, hogy egyszer hurcolták be az országba. Ezen kívül a Brazíliában talált vírus az Ázsiai genotípushoz áll a legközelebb, ezen belül is azokhoz, amelyeket a Csendes-óceáni szigetvilágból izoláltak. Ezzel igazából megvan a fertőzés forrása!

A vírus törzsfája és genetikai távolsága az ázsiai vírustól.

Mikor történhetett a behurcolás? Ebben pedig az evolúcióbiológia segít! Még a '60-'70-es években Moto Kimura munkájával kezdődően alakult ki a "molekuláris óra" technikája. A sodródáson alapuló elmélet alapján a semleges mutációk (tehát azok, amelyek sem nem jók, sem nem rosszak az egyednek) egy igen jól meghatározható ütemben terjednek el a populációban. Így két genom közötti távolság valamint ezen ütem ismeretében megmondható, hogy mikor volt közös őse a két szekvenciának. A Zika esetében a feladat az volt, hogy meghatározzák mikor élt a jelenleg Brazíliában található vírusok közös őse.

Ez valamikor 2013. augusztusa és 2014. áprilisa között lehetett. Tehát ekkor került Brazíliába a vírus. Legvalószínűbb becslés szerint 2013. december közepe a keresett dátum. 2012. végétől egyre többen utaztak Brazíliába a Zika-vírussal fertőzött területekről. Korábban feltételezték, hogy vagy a foci világbajnokság alkalmával (2014. júni 12 - júli 13) vagy egy Rio de Janeiro-ban rendezett kenuverseny (2014. augusztus 12 és 17) alkalmával jutott az országba a vírus. Az elsőben (VB) nem voltak versenyzők Francia Polinéziából, a másodikon viszont igen. De mindkettő később van, mint ahogy a genetikai adatok alapján a behurcolás ideje valószínűsíthető. Volt azonban egy Konföderációs Kupa 2013. június 15-30 között, amin szintén részt vettek a francia polinézek. Szóval foci miatt van most gáz!

Mindeddig egy szót sem írtam a kisfejűségről, és a Guillain–Barré-szindrómáról, amit a Zika feltételezetten okoz. Óvatosan fogalmazok! Tudtommal csak korrelációkat sikerült kimutatni a vírusfertőzés és a megbetegedések között (ami azt jelenti, hogy inkább jelentkeztek olyanoknál a problémák, akik a vírusfertőzésen átestek, mintsem azokon, akik nem). Bár a vírus anyáról magzatra átadódhat, s neurális elváltozást is okozhat szövettenyészetben, s kimutatható volt már kisfejűségben szenvedő újszülöttben, de még nem mondható ki egyértelműen, hogy ez a vírus okozza a problémát. Idegrendszeri problémákkal először a Csendes-óceáni járványok idején hozták összefüggésbe a Zika-vírust, előtte ilyen tüneteket a fertőzöttek nem mutattak.

A Zika-vírust terjesztő szúnyogok elterjedése. Az Aedes albopictus és az Aedes aegypti elterjedése.

A Zika-vírus felsorakozott a Dengue- és a Chikungunya vírus mellé, mint elterjedt, szúnyogok által terjesztett betegség. A vírusokat terjesztő szúnyogok elterjedése alapján a világ lakott részének igen nagy része érintett, beleértve Európa déli részét is. A globális felmelegedéssel ezen szúnyogok elterjedése északabbra is ki fog terjedni, így akár minket is érinthet. Itt megint nagyon fontos lesz, hogy legyen az országban olyan ember, aki ezeket a szúnyogokat felismeri. Ma egyre kevésbé "trendi" klasszikus rendszertannal foglalkozni, azaz egyszerűen ismerni az élőlényeket. Erre a tudásra sajnos egyre kevesebb pénzt is adnak, pedig csak az ilyen ismeretekkel rendelkezők lesznek képesek kimutatni a szúnyog jelenlétét az országban esetleg még az előtt, hogy a betegség megjelenik nálunk. Egy Magyarország fejlettségű országnak el kell tudni tartani kutatókat, akiknek az a feladata, hogy "tudjanak", s tudásukkal szolgálhassák az országot. Sokkal több rovarfaj van, mint emlős (sőt akár mint gerinces), s így meghatározásuk messze nem olyan egyszerű, mint az elefánt és a zsiráf megkülönböztetése. Csak hazánkban több ezer kétszárnyú (Diptera) él, amely csoportba a legyek és a szúnyogok tartoznak. Nemzetközileg elismert ismerőjük Papp László akadémikus.

Hivatkozott irodalom

• Ioos, S., Mallet, H. P., Leparc Goffart, I., Gauthier, V., Cardoso, T. és Herida, M. 2014. Current Zika virus epidemiology and recent epidemics. Médecine et Maladies Infectieuses 44(7): 302-7
• Faria, N. R., Azevedo, R. d. S. d. S., Kraemer, M. U. G., Souza, R., Cunha, M. S., Hill, S. C., Thézé, J., Bonsall, M. B., Bowden, T. A., Rissanen, I., Rocco, I. M., Nogueira, J. S., Maeda, A. Y., Vasami, F. G. d. S., Macedo, F. L. d. L., Suzuki, A., Rodrigues, S. G., Cruz, A. C. R., Nunes, B. T., Medeiros, D. B. d. A., Rodrigues, D. S. G., Nunes Queiroz, A. L., Silva, E. V. P. d., Henriques, D. F., Travassos da Rosa, E. S., de Oliveira, C. S., Martins, L. C., Vasconcelos, H. B., Casseb, L. M. N., Simith, D. d. B., Messina, J. P., Abade, L., Lourenço, J., Alcantara, L. C. J., Lima, M. M. d., Giovanetti, M., Hay, S. I., de Oliveira, R. S., Lemos, P. d. S., Oliveira, L. F. d., de Lima, C. P. S., da Silva, S. P., Vasconcelos, J. M. d., Franco, L., Cardoso, J. F., Vianez-Júnior, J. L. d. S. G., Mir, D., Bello, G., Delatorre, E., Khan, K., Creatore, M., Coelho, G. E., de Oliveira, W. K., Tesh, R., Pybus, O. G., Nunes, M. R. T. és Vasconcelos, P. F. C. 2016. Zika virus in the Americas: Early epidemiological and genetic findings. Science 352(6283): 345-349
• Calvet, G., Aguiar, R. S., Melo, A. S. O., Sampaio, S. A., de Filippis, I., Fabri, A., Araujo, E. S. M., de Sequeira, P. C., de Mendonça, M. C. L., de Oliveira, L., Tschoeke, D. A., Schrago, C. G., Thompson, F. L., Brasil, P., dos Santos, F. B., Nogueira, R. M. R., Tanuri, A. és de Filippis, A. M. B. Detection and sequencing of Zika virus from amniotic fluid of fetuses with microcephaly in Brazil: a case study. The Lancet Infectious Diseases, http://dx.doi.org/10.1016/S1473-3099(16)00095-5
• Garcez, P. P., Loiola, E. C., Madeiro da Costa, R., Higa, L. M., Trindade, P., Delvecchio, R., Nascimento, J. M., Brindeiro, R., Tanuri, A. és Rehen, S. K. 2016. Zika virus impairs growth in human neurospheres and brain organoids. Science, 10.1126/science.aaf6116
• Musso, D. és Gubler, D. J. 2016. Zika Virus. Clinical Microbiology Reviews 29(3): 487-524
  
  
  
   

A depressziót fogjuk a neandervölgyire!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Neandervölgyi ősember, akinek amióta ismert a genomja (DNS szekvenciája) már sejthető, hogy egyrészt együtt élt az anatómiailag modern emberrel (a mai ember), keveredtek is, s bennünk Európaiakban és Ázsiaiakban maradt is a genetikai állományukból. Korábban inkább azt keresték, hogy milyen előnyös tulajdonságokat kaptunk tőlük. Most azt nézték meg, hogy milyen betegségekre való hajlamot örököltünk ettől az emberelődtől. A depresszió, a gyorsabb véralvadás (ami viszont a vérrögök képződését is elősegíti), bőrléziók vagy a koronaerek meszesedése lehet, hogy az ő bennünk továbbélő génjeikkel függ össze.

Neandervölgyi ember rekonstrukció

Megszoktuk, hogy mi vagyunk az egyetlen emberfaj a Földön. Nem volt mindig így ez. Az Európában és Ázsiában élő neandervölgyiekkel az Afrikából kiáramló anatómiailag modern ember találkozott. Sőt, ha találkoztak az nem csak egymás gyilkolásáról szólt (bár sokan úgy gondolják, hogy az ember tevékenyen részt vett a testvérfaj kiirtásában), hanem bizony a keveredésről is. Becslések szerint 1.5-4% a genomunknak neandervölgyi eredetű. Ezek a gének segítettek az új környezethez való alkalmazkodásban, úgy a helyi kórokozók elleni védelemben, zsírok (lipidek) lebontásában, vagy az új bőr- és szőrjelleg kialakításában (nem véletlen, hogy fehérnek ábrázolják a neandervölgyit, míg az Afrikából kirajzó ember fekete volt).

No de okozhatnak-e most valami kalamajkát ezek a gének? Ez egy fura kérdés. Egyrészről egyértelmű, hogy bizonyos genomrégiókból feltűnően hiányoznak a neandervölgyiek genetikai öröksége, ezek valószínűleg sterilitást okoztak a férfiakban, s így gyorsan kiszelektálódtak. Hasonlóan bármi olyan, ami alapvetően inkompatibilis lett volna az emberi működéssel vagy szelektív hátrány okoz kiszelektálódott volna. Ellenben vannak olyan tulajdonságok, amelyek alapvetően pozitívak, de hajlamosíthatnak idősebb korban bizonyos betegségekre. Vagy általában jók, csak más génekkel párosítva nem azok. És hogyan szűrnek erre? Hát megnézik sok ember genomját (nem a teljeset, csak egyfajta mintázatát), s ezt próbálják összefüggésbe hozni az egészségügyi történetükkel.

Ez alapján elsősorban a depressziót hozták ki, mint jellemzően a neandervölgyi elemekkel összefüggő betegséget. Ezen kívül egy bőrbetegség, az elhízás, gyorsabban rögösödő vér és bizonyos érelmeszesedések hozhatók összefüggésbe a neandervölgyiekkel. A bőrbetegség esetleg érthető, bőrünk több tulajdonságát a neandervölgyiektől vettük át. Az elhízás is implikálható a lipidanyagcsere változásával. A véralvadásra vannak ötletek, például, hogy több nagyvadat kellett vadászni, nagyobb volt a sérülés esélye, s így jól jött a hatékonyabb véralvadás. De ez így önmagában csak egy történet, ami elég jól hangzik, de nem ismert, hogy inkább sérültek volna az emberek Európában és Ázsiában, mint Afrikában (ahol szintén elég sok nagyvad él még, s élt is). A depressziót meg elég nehéz bárhova tenni.

A neandervölgyiek genetikáját vizsgáló kutatások csodálatosak, ez a milyen betegséggel lehetnek összefüggésben kevésbé. A betegség - genetika összefüggés vizsgálatoknak megvan a maguk problematikája. A genetika jól ismert és az adatok pontosak lehetnek. A betegségeknél van a probléma. Az adatbázisok ugyanis azt tartalmazzák, hogy ki mivel fordult orvoshoz. Azt nem amivel nem fordult, s azokat, sem akiknek amúgy volt problémájuk, de nem mentek vele orvoshoz. Az adatbázis ráadásul Európai ősökkel rendelkező (fehér) személyeket gyűjt, akikben eleve vannak neandervölgyi gének. Szóval - szerintem - óvatosnak kéne lenni! Lehet, hogy csak annyi mond, hogy a neandervölgyi gének rendelkezők (Európaiak) inkább mennek depresszióval orvoshoz. Vagy elhízottak (Amerika nagy része az), vagy van valamilyen érrendszeri problémája.

A The Atlantic-ban jelent meg egy cikk decemberben, ami felhívja a figyelmet a genetikai asszociációs vizsgálatok veszélyeire. Szomorú, de olyan génekre (genetikai jelekre) is sikeresen kihozták, hogy borzalmas betegségekre predesztinálják az embert, amiről később kiderült, hogy nagyon gyakori az emberi populációban. Ha meg gyakori, akkor nem lehet gond vele. Ez körülbelül az, hogy minden halálos betegségben szenvedőben találunk H₂O-t.

Hivatkozott irodalom

• Sankararaman, S., Mallick, S., Dannemann, M., Prufer, K., Kelso, J., Paabo, S., Patterson, N. és Reich, D. 2014. The genomic landscape of Neanderthal ancestry in present-day humans. Nature 507(7492): 354-357
• Vernot, B. és Akey, J. M. 2014. Resurrecting surviving Neandertal lineages from modern human genomes. Science 343(6174): 1017-1021
• Green, R. E., Krause, J., Briggs, A. W., Maricic, T., Stenzel, U., Kircher, M., Patterson, N., Li, H., Zhai, W., Fritz, M. H.-Y., Hansen, N. F., Durand, E. Y., Malaspinas, A.-S., Jensen, J. D., Marques-Bonet, T., Alkan, C., Prüfer, K., Meyer, M., Burbano, H. A., Good, J. M., Schultz, R., Aximu-Petri, A., Butthof, A., Höber, B., Höffner, B., Siegemund, M., Weihmann, A., Nusbaum, C., Lander, E. S., Russ, C., Novod, N., Affourtit, J., Egholm, M., Verna, C., Rudan, P., Brajkovic, D., Kucan, Ž., Gušic, I., Doronichev, V. B., Golovanova, L. V., Lalueza-Fox, C., de la Rasilla, M., Fortea, J., Rosas, A., Schmitz, R. W., Johnson, P. L. F., Eichler, E. E., Falush, D., Birney, E., Mullikin, J. C., Slatkin, M., Nielsen, R., Kelso, J., Lachmann, M., Reich, D. és Pääbo, S. 2010. A draft sequence of the Neandertal genome. Science 328(5979): 710-722
• Abi-Rached, L., Jobin, M. J., Kulkarni, S., McWhinnie, A., Dalva, K., Gragert, L., Babrzadeh, F., Gharizadeh, B., Luo, M., Plummer, F. A., Kimani, J., Carrington, M., Middleton, D., Rajalingam, R., Beksac, M., Marsh, S. G. E., Maiers, M., Guethlein, L. A., Tavoularis, S., Little, A.-M., Green, R. E., Norman, P. J. és Parham, P. 2011. The shaping of modern human immune systems by multiregional admixture with archaic humans. Science 334(6052): 89-94
• Khrameeva, E. E., Bozek, K., He, L., Yan, Z., Jiang, X., Wei, Y., Tang, K., Gelfand, M. S., Prufer, K., Kelso, J., Paabo, S., Giavalisco, P., Lachmann, M. és Khaitovich, P. 2014. Neanderthal ancestry drives evolution of lipid catabolism in contemporary Europeans. Nat Commun 5:3584
• Simonti, C. N., Vernot, B., Bastarache, L., Bottinger, E., Carrell, D. S., Chisholm, R. L., Crosslin, D. R., Hebbring, S. J., Jarvik, G. P., Kullo, I. J., Li, R., Pathak, J., Ritchie, M. D., Roden, D. M., Verma, S. S., Tromp, G., Prato, J. D., Bush, W. S., Akey, J. M., Denny, J. C. és Capra, J. A. 2016. The phenotypic legacy of admixture between modern humans and Neandertals. Science 351(6274): 737-741