2015. február 11., szerda

Spórolunk az árammal, ha az jobb egészséget ígér

Rengeteg áramot fogyasztunk. S nálunk is többet használnak az óceán túloldalán. Apró viselkedésbeli változtatásokkal (villany lekapcsolása, áramtalanítás estére, töltők kihúzása a falból, ilyesmi) óriási áramfelhasználás csökkenést lehetne elérni (a háztartási károsanyag kibocsátás 20%-a megúszható lenne egy 2009-es tanulmány szerint). És mivel vegyük rá az embereket erre? Az emberek erre azt válaszolnák, hogy milyen jó lenne, ha pénzt tudnának spórolni ezzel.
Akkor kicsit drótozzuk be a lakásukat, s állandóan nézhessék, hogy mennyit fogyasztanak, s az mennyibe kerül nekik. Adjuk még meg nekik, hogy a környékükön a leghatékonyabb fogyasztókhoz  (akik hasonló méretű házban/lakásban laknak és igen keveset fogyasztanak) képest mennyivel többet/kevesebbet fogyasztanak, s ez havi szinten mekkora többletkiadást/spórolást jelent nekik. Heti rendszerességgel még e-mailt is küldenek nekik a fogyasztásukról. Ráadásul pontosan meg lehet mondani, hogy az áramfogyasztás mekkora része megy világításra, fűtésre/hűtésre, mosogatógépre, hűtőre, egyéb konyhai gépre és minden egyébre (TV, telefon töltése, számítógép, stb.). Na mit gondoltok mi lett az eredmény?
Még nem mondom meg, mert a kísérletben azt is nézték, hogy milyen hatással van a nem pénzügyi "megtakarítás" információja. Volt akinek a megspórolt dollárok helyett azt mondták, hogy most hány kiló (birodalmi mértékegységben persze font) légszennyezővel kevesebbet sikerült kieregetnie, s az ugye mindenféle betegséget okoz (vagy nem, ha nem eregetik ki).
Tehát az emberek ilyen üzeneteket kaptak (pontos mérés alapján!)
"Az elmúlt héten 50%-al több elektromosságot használtál, mint a leghatékonyabb szomszédod. Egy év alatt ez 34 dollár többletkiadást jelent neked."
"Az elmúlt héten 50%-al több elektromosságot használtál, mint a leghatékonyabb szomszédod. Egy év alatt így 250 kiló légszennyezővel több kerül a levegőbe, ami hozzájárul a gyerekkori asztma és a rák kialakulásához."
Persze volt, aki kevesebbet fogyasztott, akkor "50%-al kevesebb elektromosságot használtál", ami segít spórolnod vagy megakadályoznod a légszennyező levegőbe kerülését.
Az embereket 100 napig figyelték meg (előtte meg már hónapokig működött a rendszer).
Az emberek (Kaliforniai egyetemisták lényegében) elkezdtek spórolni (8% csökkenés), ha ez légszennyezésben volt kifejezve, s egyáltalán nem spóroltak (sőt 3-4%-al többet fogyasztottak), ha pénzben kifejezett megtakarítást/többletet mutattak számukra.
Még egyszer. Az embereket nem érdekelte a pénzben kifejezhető spórolás. Ez messze nem az első kutatás, ami ezt hozza ki. Általános eredmény, hogy akármit is állítunk, alapvetően nem vagyunk árérzékenyek az elektromos fogyasztás tekintetében. De az egészségünk, vagy a Föld jövője érdekel minket (hurrá!).
A kutatás további érdekessége, hogy ugye mérhető volt, hogy mire is megy el az energia. Ugye Kalifornia nem túl hideg, tehát a fűtésre nem megy túl sok el (19%), viszont megdöbbentően sok megy el a mindenféle kütyükre. Már messze nem a villany fel-le kapcsolása a fő megtakarítási lehetőség. A bedugva hagyott eszközök, a feleslegesen töltött mobilok, a mobil töltők és hasonló cuccok fogyasztanak sokat.
Energiafogyasztás megoszlása egyes "eszközök" között.
Érdekes kérdés, hogy miért nem érdekli az embereket a pénz. Mert ugye érdekli. Viszont úgy tűnik, hogy a realizálható megtakarítás rendkívül kevés. Átlagosan (Amerikában) havi 6-7 dollár (1600-1900 Ft). Nekik ugye nincs rezsicsökkentésük, nekünk meg van, meg a pénz is mást ér, de legyünk őszinték, mi megváltoztatjuk a viselkedésünket ennyiért? Persze évek alatt ez sok pénz.
Viszont úgy látszik, hogy sok kiló légszennyező az meg tud hatni. Végül is mindegy miért csökkentjük a fogyasztásunkat, ha a végén szeretett Földünknek jó lesz!

Hivatkozott irodalom



2015. február 7., szombat

Az alvás segít emlékezni

Miért alszunk? Ez egy jó ideje foglalkoztatja a biológusokat, s amennyire én tudom még nincs rá kielégítő magyarázat. Biztos nem azért, mert fizikailag fáradtak vagyunk. Azt ücsörgéssel, heverészéssel is ki lehet pihenni. Valamiért az agyunknak mégis szüksége van a kikapcsolásra. Vagy legalábbis a nyugodt üzemre, mert ki azért nem kapcsol.
Most éppen fél és egyéves gyermekek esetében vizsgálták, hogy az alvás segít-e nekik az emlékezésben. Ehhez egy kísérletet végeztek velük, amelyben egy játékbabával végezendő feladatot mutattak, amit nekik meg kellett ismételniük. Ha azonnal megismételhették, akkor persze a gyerekek elég jól képesek voltak a feladat elvégzésére, de a lényeg nem ez volt. Mi van, ha látják a feladatot, de utána csak órákkal, vagy egy nap múlva hajthatják azt végre? Emlékezni fognak?
Attól függ, hogy aludtak-e nem sokkal utána!
Az emlékezésüket 4 órával a bemutató után vizsgálva, azon gyerekek akik ezen négy órában legalább fél órát aludtak sokkal inkább emlékeztek az elvégezendő cselekedetekre, mint akik nem. Persze felmerül, hogy a nem alvó gyerekek egyszerűen csak fáradtabbak voltak. Megnézték tehát azt (más gyerekeken), hogy mennyire emlékeznek 24 óra múlva a bemutatóra, ha a bemutatók követő 4 órában aludtak vagy sem. Mivel egy nap múlva ki voltak aludva a gyerekek, sőt úgy hívták be őket, hogy az alvós gyerekek a szokásos alvásuk után jöjjenek jócskán, míg a nem alvósok a szokásos alvást követően nem sokkal. Tehát most az "alvós" gyerekek voltak fáradtabbak. S mégis ők teljesítettek jobban.
Kell az alvás!

A kísérlet leírása

A gyermek a gondviselője ölében ül. A kísérletező a gyermek elé térdel. Megmutat neki egy játékbabát (egér és nyuszi alakú bábok), amelyek jobb kezén egyujjas kesztyű van. Leveszi a kesztyűt a játékbabáról. Megrázza a kesztyűt (van benne egy csengettyű). Visszahelyezi a kesztyűt a játékbabára. Ezt megismétlik párszor (1 éveseknek 3x, fél éveseknek 6-szor). A játékbabát elrakja a kísérletvezető, a gyermek most nem foghatja meg.
A kísérlet megfelelő idő múlva kezdődik. A gyermek megint a gondviselője ölében ül. Végre megkaphatja a játékbabát. S innentől van 90 másodperce, hogy levegye a kesztyűt a babáról, azt megrázza, majd megpróbálja azt visszarakni a játékbabára. Tehát el kell ismételnie a látott folyamatot. Cselekedetét pontozzák, nagyjából, ha leszedi a kesztyűt az 1 pont, ha meg is rázza az 2 pont, ha megpróbálja ezt követően visszarakni, akkor 3 pont.
A gyerekek két része vannak osztva, az egyik a következő időszakban aludni fog, a másik csoport nem. Úgy hívták be őket, hogy az alvós csoport a normális alvásideje előtt kapja meg a bemutatót, míg a nem alvós csoport a szokásos pihenése után. A játékbabákat a bemutató után 4 vagy 24 órával vehették kezelésbe a gyermekek.

Hivatkozott irodalom

Seehagen, S., Konrad, C., Herbert, J. S. és Schneider, S. 2015. Timely sleep facilitates declarative memory consolidation in infants. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(5): 1625-1629