Régóta foglalkoztat minket, hogy meddig tolhatjuk ki az emberi életkort. Az elmúlt évtizedekben a várható élettartam jelentősen megnövekedett. Mégis úgy tűnik, hogy 115 évnél többet nem nagyon élhetünk.
Egyre tovább élünk. Ez jó. Sőt egyre tovább élünk egyre egészségesebben. A XX. század vívmánya volt, hogy a gyermekhalandóság jelentősen lecsökkent. A XIX. században Semmelweis Ignác a bécsi kórházakban még 5-30%-os anyahalandóságot mért, s az első 5 évben 40-60% is lehetett a halandóság a gyermekek körében. A nagyszüleink - dédszüleink generációjában még igen jellemző volt, hogy nem minden gyermek élte meg a felnőttkort. Az átlagos életkor növekedésének legnagyobb komponense ez. A kérdés, hogy hogyan tovább? Hogyan éljünk egyre tovább és természetesen egyre jobb minőségben? Mindenki az orvostudományban bízik, bár egyre többen arra is rájönnek, hogy bizony nekünk is tenni kell érte (aktívabb életmód, sport, odafigyelés a táplálkozásra, szűrések).
Ez az ábra foglalja össze, hogy hogyan is nőt az életkor és a túlélés az elmúlt évszázadban. Az (a) paenelen a várható életkor változását látjuk 1900 és 2000 között. 45-50 körülről kúszik fel 75-80 környékére. A két világháború is jól látszik, s a hatása a férfiak várható élettartamára (kék vonal). Ez amit eddig is tudtunk.
A (b) panel azt mutatja, hogy 100.000 ezer emberből hány éli meg a 70-110 éves kort. Míg 1900-ban szinte senki nem élte meg a 110 éves kort, addig mára 4-5 ember várhatóan megéli (az Y tengely logaritmikus, s amúgy be kellett volna rakni a kis vonalkákat is a jobb olvashatóságért). A 70 éves kort régen is megélte az emberek 10-20%-a (100 ezerből 10-20 ezer), most több, 30% körüli. Itt nincs meredek javulás. Ellenben 105-100 éves kor megélésének valószínűsége meredeken emelkedett az elmúlt 100 évben. A 115 éves kor megélésének valószínűsége viszont nem. A (c) és (d) panel ugyan ezt mutatja csak kicsit máshogy. Mennyivel nőtt a megélés valószínűsége (fura mértékegységben) 1900 óta. S egy meredek csúcs van 100 éves kor körül. Hírtelen sok nagyon öreg ember lett, Japánban kimondottan. De mégsem lett sokan 115 vagy még öregebb. A (d) ábra tanulsága is ez: melyik korosztály túlélése nőtt meg. Az elmúlt évtizedekben ez nem növekedett tovább. Még mindig a 90-100 évesekből lesz egyre több, de az ennél öregebbekből nem.
A leghosszabb ideig élt ember Jeanne Clement (1875-1997) volt, aki 122 éves korában hunyt el. Tehát elvileg akár 122 éves korunkig is élhetünk. A fenti statisztikák azonban inkább arra engednek következtetni, hogy a 115. életévünk környékén valahogy minden összeomlik, s hiába minden tovább nem tudjuk kitolni az emberi életet. Az öregedésről szóló evolúciós elméletek is azt jósolják előre, hogy van egy ilyen korlát, amikorra lényegében minden szervünk felmondja a szolgálatot.
Ez a cikk most szerintem be fogja járni a médiát, s elcsámcsoghatunk rajta, hogy, akkor most kevés vagy sem az a 115 év. Persze látszik, hogy 100,000 emberből ma is alig 1-2 remélheti, hogy ilyen szép kort megél. Szerintem sokkal fontosabb a 70-80-90-es korosztály egyre jobb túlélése. Ez vetíti előre, hogy bár öregedik a társadalmunk az évek számát tekintve, de nem szükségszerűen válik inaktívvá azonnal. Az orvostudomány közeljövőbeli feladata sem az, hogy mi van a 115 évesekkel, hanem, hogy azt a 60-70-et stabilan megéljük, s ne vigyen el valami megelőzhető nyavalya korábban.
Hivatkozott irodalom
Dong, X., Milholland, B. és Vijg, J. 2016. Evidence for a limit to human lifespan. Nature doi:10.1038/nature19793
