Amikor leírtam a címet valami megmozdult bennem, hogy mégis miért akarok írni olyanról, ami ennyire nyilvánvaló? Pont azért, amiért ez ennyire nyilvánvaló. Nekünk az a "normális" hogy ugyanazon negatív kimenetelű cselekedet súlyosabbnak tűnik, amennyiben az elkövető direkt el akarta követni az adott cselekedetet. Más megítélés alá kerül a véletlenül betört ablak, mint a direkt bedobott. Más egy véletlenül elrontott parkolásból eredő karcolás az autón, mint egy szándékos rongálás, akkor is, ha a javításnál pontosan ugyanannyit kell fizetni. Mégsem tudjuk annyira okolni a véletlen, szándékolatlan cselekedeteket, mint a szándékosakat.
Egy közgazdasági értelemben racionális világban az 1000 forint kár, az 1000 forint kár. S teljesen mindegy, hogy szándékos vagy véletlen cselekedet következménye (vö. javítások költsége). A társadalom szempontjából viszont nagyon nem mindegy, hogy embertársaink hajlamosak-e kárt okozni társaiknak vagy sem.
A kérdéskört hipotetikus szituációkra adott válaszok alapján lehet vizsgálni. Az első tanulmányban a történet szerint egy vállalat igazgatója rossz befektetést eszközölt, aminek következtében a részben profit alapon fizetett munkatársak kevesebbet vihettek haza. Kétféle történet volt, az egyikben az igazgató egyszerűen rosszul döntött, előfordul a befektetések terén. A másik esetben tudta, hogy a befektetés nem az igazi, de szerette volna látni, hogy munkatársai többet dolgoznak, amennyiben megtapasztalják, hogy kicsit visszaesik a fizetésük. Értsd az első esetben nem volt szándékos a hiba, a másikban a vezérigazgató direkt ki akart babrálni beosztottjaival. A kísérletben részt vevők jól azonosították, hogy az ő általuk hallott verzióban szándékos vagy szándékolatlan volt-e a rossz befektetés. A kár mértékét ("Szerinted a vezérigazgató befektetése mennyi kárt okozott a beosztottjainak?") egy 0-100 skálán értékelve viszont a szándékos esetben lényegesen magasabb értékeket adtak az emberek. Tehát a kárt nagyobbnak érzékelték. A következő kísérletben megkérdezték a részt vevőket, hogy szerintük a vezérigazgató mekkora kárt okozott a társadalomnak. Ebben nem volt különbség, annak ellenére, hogy szerintem az emberek pontosan ezért tartják megengedhetetlennek az ilyen cselekedetet. Van valami zsigeri az ilyen reakcióinkban, amit nehéz a kísérletekkel jól vizsgálni. A - közgazdasági értelemben vett - racionális énünk előhívható. És szerintem pontosan ezt történt ebben az esetben is, a "társadalom" (akármit is jelentsen ez) nem szenvedett kárt, a beosztottak fizetése lett kevesebb. A zsigeri nemtetszésünk a jelenre vonatkozik. Például egy harmadik kísérletben azt nézték, hogy megváltozik-e a válaszadók kárbecslése, amennyiben tudható, hogy a szándékos "elkövetőt" elkapták és kirúgták állásából (azaz a jövőben nem tud ilyet elkövetni). Nem változtat az eredményeken, ez pont olyan rossz, mintha nem rúgják ki, a szándékos kár már megtörtént.
A szándékosság kizárható természeti katasztrófa / rossz időjárás esetén. Így végeztek olyan kísérletet is, amelyben a történet egy kiszáradt folyóról szól, ami mindenféle károkat okozott a helyieknek, a rossz terméstől kezdve egészségügyi problémákig. Az ok az egyik esetben az eső hiánya volt, a másikban pedig egy feljebb élő gazda, aki elterelte a folyócskát. A feladat az volt, hogy 7 egymás után, de viszonylag gyorsan bemutatott költségelemet adjanak össze és mondják meg, mennyi a teljes kár dollárban. A helyes válasz $2.862 volt. A szándék nélküli esetben ezt lényegében vissza is adták a részt vevők (átlagos válasz $2.753). Szóval az emberek képesek összeadni. De nem akkor, amikor valaki szándékos cselekedetéből származott kár. Az átlagos kárbecslés abban az esetben $5120 volt, ami majdnem kétszerese a tényleges összegnek. Hiába próbálták ösztönözni az embereket a pontosabb összeadásra (a legjobban összeadó 5% több pénzt kap a kísérletben való részvételért), vagy a kísérleti utasításban explicit utalni arra, hogy most csak 7 szám összegére vagyunk kíváncsiak, s kéretik külön megadni, hogy mennyit fizettetnének még a rosszt tevővel, az emberek felülbecsülték az összeget. Majdnem annyira mint az első esetben. Fontos megint leszögezni, hogy amikor nem emberi cselekedet állt a kár mögött, akkor az emberek jól adták össze a számokat.
A kutatócsoport következő (és nemrég publikált) tanulmányában hasonló kérdést járnak körül egy más történettel. Egy idősek otthonában dolgozó összekeveri a gyógyszereket, ami mindenféle kellemetlenséget okoz az ott lakóknak. Senki nem hal meg, de többen orvosi kezelésre szorulnak. A többi dolgozó a gyógyszerek hasonlósága következtében nem vette észre (nem vehette észre) a cserét. A történet egyik változatában véletlen felcserélés történt. A másikban a dolgozó direkt keverte össze, hogy ezzel megleckéztesse a néha bizony nehézkesen kezelhető öregeket. Elvégezték az összeadogatós kísérletet is, ugyanaz jött ki. Viszont az új tanulmány fő kérdése az volt, hogy mi jár az emberek fejében. Tényleg a büntetésen, valakinek az okolásán elmélkedünk, amikor szándékos károkozásról hallunk? Öt feladat közül választhattak:
A lényeg? Hogy bizony a szabályok megszegését, a szándékos károkozást reflexszerűen büntetjük (büntetni akarjuk).
- Mond el, hogy mennyire kéne, ha egyáltalán kell, megbüntetni az olyanokat, mint az ápoló, s mennyire kéne elítélni morálisan?
- Tölts ki egy rövid kvízt az amerikai egészségügy költségeiről.
- Nézz meg egy egészségügyi reklámot és elemezd ki azt.
- Mond el véleményedet az idősek ápolásáról Amerikában
- Válaszolj különböző kérdésekre az idős-ápolással kapcsolatban
A lényeg? Hogy bizony a szabályok megszegését, a szándékos károkozást reflexszerűen büntetjük (büntetni akarjuk).
Hivatkozott irodalom
Ames, D. L. és Fiske, S. T. 2013. Intentional harms are worse, even when they’re not. Psychological Science 24(9): 1755-1762
Ames, D. L. és Fiske, S. T. 2015. Perceived intent motivates people to magnify observed harms. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(12): 3599-3605
Ames, D. L. és Fiske, S. T. 2015. Perceived intent motivates people to magnify observed harms. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(12): 3599-3605