A mindefélét összeesznek és az új fertőzések

Mostanság sokan beszélnek arról, hogy ha a világ különböző tájain nem ennének össze-vissza mindent, akkor ezt az egész koronavírus ügyet megúszhattuk volna. És jön az európai felsőbbrendűség, hogy bezzeg nálunk ilyen nem fordulhat elő, hiszen mi nem eszünk tobzoskát vagy denevért.

Én most – sok kutató társamhoz hasonlóan gondolom – a megszokotthoz képest több vírusokról és járványokról szóló cikket olvasok. Kezembe került egy a MERS-ről (Killerby et al. 2020). Ez a Közel-Keleti Légzőszervi Szindróma koronavírus által okozott betegség. Ez a hatodik ismert embert fertőző koronavírus (a hetedik tombol éppen Európában). 2012-ben Szaúd-Arábiában ütötte fel a fejét, >2400 fertőzöttet ismerünk, akik közül >850 meghalt (a halálozási rátája így 35% körüli). Ezen betegség kapcsán is felmerült a denevérek szerepe, de a közvetlen gazda az egypúpú teve (Camelus dromedarius). Egyes vidékeken a tevék igen jelentős részében megtalálható lehet a vírus (Reusken et al. 2013).

Hogyan került a MERS vírus állatról emberre?

A kézenfekvő magyarázat az lenne, hogy az emberek mindenfélét összeesznek, beleértve a tevét is. Igen, ahol tartanak tevét ott néha eszik is. Mi is eszünk lóhúst. Amúgy nem jellemző a tevehús evés, de tobzoska zabálás sem (az átlag kínai rizst eszik, és a pacalpörkölt hazájában a furcsaságért nem kell a szomszédba menni). A tevék vérében nem mutatható ki a vírus, a húsevésen keresztüli fertőződést nem valószínűsítik. A tevetejben elvileg megmaradhat a vírus (de az nem teljesen tisztázott, hogy oda hogyan kerülhet), de a felforralást nem bírja ki. A járványos MERS megbetegedésekben a tejivást sem találták kiváltó körülménynek. Az adott koronavírus a tevékben is légúti betegséget okoz, a takonyban, nyálban, garatváladékban a vírus kimutatható. Azaz a ritka (!) emberre való átkerülés mögött cseppfertőzés állhat. Az állatokat el kell látni, a gondozók közel vannak az állatokhoz, főleg, ha azok betegek (a jószág érték). Nem kell véres mészárszékeket, különleges állatok habzsolását vizionálni egy emberre való átfertőzés hátterében!

A MERS fertőzés továbbadásának lehetőségei. A folytonos nyilak a jellemző átadási formák.

Sok betegségünk mögött a háziállataink állnak

Az emberi történelem betegségei mögött nem kell mindig különleges állatokat (cibetmacskát, tobzoskát, majomagyat, kígyókat, stb.) képzelni. A kanyarót szarvasmarháktól kaphattuk el (oltás van ellene) ugyanúgy mint a TBC-t, a fekete himlőt rágcsálóktól, a szamárköhögést valami emlőstől, mumpszot akár disznótól (Wolfe et al. 2007). Ezek azok az élőlények, amelyekkel Eurázsiában igen közeli kapcsolatban élünk már több ezer éve.

Kaphatunk el betegséget a kedvenceinktől is, például macskakarmolásos lázat macskáktól, leptoszpirózis kutyától, ornitózis szárnyasoktól (papagájtól és galambtól is). Igaz, ezek egyelőre emberről, emberre nem terjednek.

Itt Európában biztos nem ugorhat át valami emberre?

Koronavírusos megbetegedés például kutyákból (wiki) és macskákból (wiki) is ismert, de van a disznóknak is sajátjuk. És mostanság a háziállatokat túlságosan is családtagnak tekintik egyesek. Nem tudom mekkora veszélyt jelent ez. De amikor túl egyszerűen a távoli kultúrák fura étkezési szokásaira kenjük bajainkat, gondolkodjunk el saját szokásainkon is.

 Hivatkozott irodalom

• Killerby, M. E., Biggs, H. M., Midgley, C. M., Gerber, S. I. és Watson, J. T. 2020. Middle East Respiratory Syndrome coronavirus transmission. Emerging Infectious Diseases 26(2): 191–198
• Reusken, C. B. E. M., Haagmans, B. L., Müller, M. A., Gutierrez, C.,
  Godeke, G.-J., Meyer, B., Muth, D., Raj, V. S., Vries, L. S.-D., Corman,
  V. M., Drexler, J.-F., Smits, S. L., El Tahir, Y. E., De Sousa, R., van
  Beek, J., Nowotny, N., van Maanen, K., Hidalgo-Hermoso, E., Bosch,
  B.-J., Rottier, P., Osterhaus, A., Gortázar-Schmidt, C., Drosten, C. és
  Koopmans, M. P. G. 2013. Middle East respiratory syndrome coronavirus neutralising serum antibodies in dromedary camels: a comparative serological study. The Lancet Infectious Diseases 13(10): 859–866
• Wolfe, N. D., Dunavan, C. P. és Diamond, J. 2007. Origins of major human infectious diseases. Nature 447(7142): 279–283
   

COVID-19: WHO összefoglalója a járványról

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadott egy Kínai-WHO közös összefoglalót (Report of the WHO-China Joint Missionon Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)). Ebből szemezgetek. Alant minden fordítás (dőlttel saját megjegyzéseim), de nem az egész dokumentumot fordítom le (40 oldal és sok része a Kínai intézkedésekről szól).
Egyes esetekben biztosan nem szakszerű az orvosi terminológia fordítása, ott bent hagytam az angol részt.
Az adatok február 20-ai állapotot tükrözik, a közlemény február 28-án (pénteken) jött ki.

---

A COVID-19 vírus egyedi az embert fertőző koronavírusok között abban, hogy egyszerre nagyon fertőzőképes, magas a halálozási rátája egyes rizikócsoportokban, és óriási társadalmi és gazdasági károkat okoz. A tervezés és felkészülés szempontjából úgy kell tekintetni, hogy a teljes emberiség fogékony a vírusra.

A fertőzöttek demográfiai jellemzői

A február 20-ig 55924 laboratóriumi vizsgálat által is igazoltan fertőzött eset alapján, a fertőzöttek életkorának mediánja 51 év (2 napostól a 100 évseig terjed a teljes intervallum). A legtöbb eset (77,8%) a 30–69 éves korosztályba tehető. A fertőzöttek 51,1%-a férfi.

A fertőzés lehetséges útjai

A COVID-19 cseppfertőzéssel terjed a fertőzött és a fertőzendő közeli, védelem nélküli érintkezésekor.

Levegőben való terjedést eddig nem jelentettek, és nem hisszük, hogy ez lenne a COVID-19 jellemző fertőzési útja a jelenlegi bizonyítékok alapján. Elképzelhető azonban a levegőben való terjedés, amennyiben egy egészségügyi intézményben bizonyos aeroszol előállító eljárásokat alkalmaznak. A vírus ürülékkel is távozhat, majd onnan a levegőbe kerülhet, és fertőző vírust mutattak ki néhány esetben, de nem ez tűnik az átadás jellemző módjának. Szerepét és jelentőségét még vizsgálják.

Otthoni vírusátadás

Kínában a vírus átadása (a fertőzés) jellemzően családon belül történik. A Kuangtungból és Szecsuánból jelentett 1836 esetből 1308 besorolható 344 csoportba, amelyből 78%–85% családi  csoport. Bár még az otthoni fertőződési rátákat vizsgálják, de az előzetes eredmények alapján (Kuangtung-ból) a másodlagos támadási rátára a becslés 3-10%.
Ez az a valószínűség, hogy valaki megkapja a fertőzést, ha egy háztartásban van egy fertőzöttel. Ennél magasabb valószínűséget is láttam, igaz az alig fél tucat közös étkezés során való átadásról ír.

Fogékonyság

A COVID-19 egy újonnan azonosított kórokozó, és nincs ismert, meglevő immunitás ellene emberekben. Az eddigi, Kínában tapasztalt járványtani jellemzők alapján mindenkit fogékonynak (fertőzhetőnek) kell tekintenünk, bár egyes rizikófaktorok növelhetik a fertőződésre való hajlamot. Ezt tovább kell tanulmányozni, ahogy azt is, hogy van-e semlegesítő immunitás a fertőzésből való felépülést követően.

Fertőzés / vírusátadás dinamikája

Az sokat emlegetett R₀ 2–2,5 ami azt jelenti, hogy egy fertőzés átlagosan hány új fertőzöttet generál egy teljesen fogékony és jól keveredő populációban. Ez a terjedési ráta kezdetben és óvintézkedések nélkül értendő.

Gyerekek

A 18 vagy fiatalabbakról rendelkezésre álló adatok alapján alacsony a "támadási ráta" a körükben, a jelentett esetek 2,4%-a. Vuhanban a rendszeres influenzatesztek újraelemzésekor ebből a korcsoportból senkit nem találtak fertőzöttnek november-december időszakban és január első két hetében. A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megállapítani, hogy mennyire elterjedt a gyerekek körében a fertőzés, és hogy milyen szerepük van a fertőzés terjedésében. Az sem egyértelmű, hogy kevésbé fogékonyak vagy a betegség máshogy hat rájuk (a betegség lefolyása általában enyhébb náluk). Az összefoglalón dolgozók (van egy Joint Mission nevű panel, de ezt a nevet nem tudom értelmesen lefordítani) azt hallották, hogy a fertőzött gyerekeket zömében a fertőzött felnőttek kapcsolatainak feltérképezésekor találták meg. Megjegyezendő, hogy akikkel beszélt a panel, nem emlékeznek olyan eseményre, amikor a fertőzés gyerekről felnőttre terjedt volna.

Tünetek

Az 55924 laboratóriumi vizsgálat által is igazoltan fertőzött eset alapján a tipikus jelek és tünetek a következőek: láz (87,9%), száraz köhögés (67,7%), fáradság/kimerültség (38,1%), köpet termelés (mifelénk slejmnek hívják) (33,4%), légszomj (18,6%), torokfájás (13.9%), fejfájás (13,6%), izom- és ízületi fájdalom (14,8%), hidegrázás (11,4%), hányinger és hányás (5,0%), orrdugulás (nasal congestion) (4,8%), hasmenés (3,7%), vér felköhögése (hemoptysis) (0,9%), és bevérzett szemek (conjunctival congestion) (0,8%).

A COVID-19-ben szenvedő betegek a fertőzést követően általában 5-6 napon belül (átlagosan 5-6 nap, a teljes intervallum 1-14 nap) mutatják a tüneteket, beleértve az enyhe légzőszervi tüneteket és a lázat.

Egy esetet szoktak emlegetni 27 napos lappangással, illetve egyet 24 és egyet 19 napossal. A WHO fenntartja, hogy a lappangás legfeljebb két hét.

Betegség lefolyása

A legtöbb COVID-19-ben szenvedő személy enyhe lefolyású betegségen esik át és felépül.

Körülbelül a laboratóriumi vizsgálat által is igazoltan fertőzött esetek 80%-ban a betegség enyhe vagy mérsékelt, amiben van tüdőgyulladásos és nem tüdőgyulladásos eset is. Az esetek 13,8%-ban a betegség súlyos (légszomj, légzésvételi gyakoriság 30/percnél magasabb, a vér oxigéntelítettsége ≤93%, PaO2/FiO2 arány <300, és/vagy a tüdő teljes felszínének több mint 50% valami oda nem illővel telített (>50% of the lung field within 24-48 hours). Az esetek 6,1%-a kritikus (légzési elégtelenség, szeptikus sokk, és/vagy több szerv elégtelensége/működésképtelensége). Teljesen tünetmentes fertőzésről is van jelentés, de azon igen ritka esetekben, amikor a fertőzés azonosításakor az illető még tünetmentes, később általában kialakul a betegség. A ténylegesen tünetmentes fertőzöttek arányát nem ismerjük, de relatíve ritka lehet és nem tűnnek a fertőzés terjedésének meghatározó okozóinak.

A súlyos betegség és halál leginkább a 60 évesnél idősebbeket veszélyezteti és azokat, akiknek meglevő betegségeik vannak, mint magas vérnyomás, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegség, krónikus légúti betegség és rák. A betegség gyerekekben ritka és enyhe, az összes jelentett eset 2,4% származik 19 év alatti személytől. Igen kis részüknél válik súlyossá (2,5%) vagy kritikussá (0,2%) a betegség.

Február 20-án laboratóriumi vizsgálat által is igazoltan fertőzött 55924 esetből 2114 halt meg  (durva halálozási arány, crude fatality ratio 3,8%). A halálozási ráta erősen függ a helytől és az járvány kiterjedésétől (pl. 5,8% Vuhanban és 0,7% Kína más területén). Kínában a halálozási ráta magasabb volt a járvány elején (17,3% a tünetek január 1-ei kezdetekor) és 0,7%-ra csökkent a február 1 utáni betegség kezdettel. A panel megjegyzi, hogy az egészségügyi szolgáltatás jelentősen javult a járvány alatt. Azaz a halálozási ráta nagyon függ az egészségügy fejlettségétől és kapacitásától.

A jelenleg elérhető előzetes adatok alapján a betegség kezdetétől a klinikai felépülésig eltelt idő medián értéke enyhe esetben körülbelül 2 hét, súlyos és kritikus esetekben pedig 3-6 hét. Az előzetes adatok alapján a kezdetektől 1 hétre alakul ki a súlyos betegség, beleértve a légszomj (hypoxia) is. Az elhunytak körében a tünetek jelentkezésétől a halál beálltáig 2-8 hét telt el.

Mit tegyünk?

1. Vedd figyelembe, hogy a COVID-19 egy új és aggodalomra okot adó betegség, amelynek járványa a megfelelő intézkedésekkel kezelhető és a betegek túlnyomó többsége felépül.
2. Már most kezd el a gyakori kézmosást és köhögés/tüsszentés esetén a szád eltakarását, ami a legfontosabb megelőző tevékenység.
3. Figyeld a híreket és saját magadon a tüneteket (pl. magas láz és száraz köhögés), egyre többet tudunk a járványról, így ennek fényében változik a stratégia és a szükséges válaszlépések
4. Légy kész, hogy támogasd a COVID-19-re adandó válaszokat a legkülönbözőbb módokon, legyen az egy szigorúbb "szociális távolság" tartás vagy a veszélyeztetett idősek segítése.