2019. december 24., kedd

Miért nem működik a technooptimizmus?

Technooptimizmus az, hogy a technológiai fejlődés minden problémánkat megoldja. A klímaváltozás, klímakatasztrófa kapcsán hallottan először ezt a kifejezést és azt a hamis bizakodást fémjelzi, hogy „nem kell semmit tenni, majd a tudomány megoldja”.


Nehéz nem technooptimistának lenni.


A világ objektíve egyre jobb hely. Kevesebb a háború, az erőszakos cselekmény, az éhezés, a gyerekhalandóság, a járványok. Többen jutunk hozzá egészséges élelmiszerhez, télen melegben hatjuk nyugovóra fejünket, mindenkinek van mobiltelefonja (emlékszik még valaki, hogy egy városi vonal léte nagy szó volt?), amin a világ minden tudása (és hazugsága) elérhető. És mindez igaz. Tényleg van technikai fejlődés és tényleg egyre jobb lehet tőle a világ.


És a klímaproblémára is van technológiai megoldás. Mert a fúziós erőművekkel lényegében ingyen jutunk majd elektromos áramhoz. A műanyagszemetet speciális baktériumok majd szépen felzabálják. A széndioxidot majdcsak megkötjük valahogy (bár a fák is képesek erre). Vannak ellenálló és egyre többet termő gabonafajták. Áttérhetünk az elektromos autókra, és akkor a szmog sem fogja elönteni a városokat. Minden problémára van valami megoldás.


Megoldás van, idő nincs.


A probléma nem a technikai vívmányokkal van. A technika és a tudomány tényleg hihetetlen sebességben fejlődik. Egy megoldás azonban nem attól megoldás, hogy feltaláltuk, hanem, hogy alkalmazzuk is.


Gondoljunk olyan régen ismert technikára, mint az elektromosság. Elég nehéz elképzelni az életünket nélküle (főleg, amióta a mobilokat állandóan tölteni kell és nem tudjuk kivárni, míg valakivel másnap úgyis találkozunk személyesen). A világon még mindig majdnem 1 milliárd embernek nincs hozzáférése áramhoz. Tehát a XXI. században nincs mindenkinek bevezetve az otthonába az áram, amikor az elektronika évtizedei már a régmúlt.


Ezen sok százmillió ember nem önkéntesen mondott le az elektromos áram áldásos hatásáról, hanem nincs bevezetve hozzájuk az áram, mert az államuk nem tudta még ezt megtenni (vagy ők kifizetni a bekötést, ami lényegében ugyanaz). Tehát minden világmegváltó technológiával kapcsolatban fel kell tenni két kérdést: mennyibe kerül és milyen gyorsan terjeszthető el?


A klímaváltozás kapcsán az időfaktor kérdését kell megérteni. Nem az a feladat, hogy majd egyszer legyünk karbonsemlegesek és csökkentsük a légkör széndioxidkoncentrációját. Hanem, hogy ezt MOST tegyük meg.


Az új technológia drága

Az új technológiák drágák. Az elektronom autók drágábbak, mint a régóta ismert, fejlesztett és gyártott benzines vagy dízeles autók. De a kevesebb károsanyagot kibocsátó motorral szerelt járművek is drágábbak, mint a régi, környezetszennyezőbb autók. Magyarországon az autók átlagos életkora 14,2 év. Ebben vannak 30 évesnél öregebb Wartburgok, Zasztavák és Trabantok, és persze vadiúj Teslák is. Mikor fogjuk a gépkocsiállományt csökkenteni és fiatalítani? A válasz nem annyira akarattól függ, mintsem az ártól. Az új autók drágák, a legolcsóbb elektromos meghajtású Smartok is 5 millió felettiek.


Egy új rendszerre való átállás tehát drága. Lehet, hogy a napkollektorok egyre olcsóbbak, hogy a vízerőmű technológia sok tekintetben régebbi, mint a fosszilis tüzelőanyagokra épülő, de ha váltani kell, akkor az befektetést igényel.


Marokkó például egy igen nagyszabású napenergia parkot épített (illetve még épít). A Noor Solar Complex 580 MW energiát termel, ezzel nagyjából el tudja látni energiával Marrákes és környéke 2 millió lakosát. Az építés költségeit a Világbank kölcsöne és a Tiszta Technológia Alapítvány állta, összesen 616 millió dollár értékben.


Kezdjünk számolni! Ez az összeg Marokkó GPD-jének (118.534M$) 0,5%-a. 36,7 millió ember lakja az országot, így 18-szor ennyi befektetésre lenne szükség, hogy az egész országot ellássák tiszta energiával. Marokkó a jelenlegi fejlesztést is kölcsönből állta. Az építkezés 2013-ban kezdődött el és 2019. januárjában adták át a III. fázisát. Tehát időben is jelentős befektetés egy ilyen projekt, hasonló ütemben a teljes tiszta energia kiépítés 100 év lenne… Megjegyzem, hogy az energiatermelésével kapcsolatban láttam olyan beszámolót, ami csak felére taksálja azt, és az árról, olyat, ami az itt közölt sokszorosa.



Az új technológiát lassan fogják bevezetni


Az új technológiák elterjedését nem csak az áruk akadályozza, hanem mert az emberek lassan váltanak. Lehet, hogy a legújabb mobiltelefonokra sokan lecsapnak, de mi van az olyan újdonságokkal, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a saját szatyor alkalmazása, a műanyagszatyrokkal szemben, vagy egy új mezőgazdasági eljárás meghonosítása? Bizony lassan változunk. Egy új technológiába bele lehet nőni, és akkor az mindig az ember életének része. Például a szelektív hulladékgyűjtés az én generációmnak ilyen. Felnőtt életem jelentős részében már elérhetőek voltak a szelektív szigetek, jó pár éve pedig a papír- és műanyaggyűjtő kuka háznál van. De biztosan mindenki így gyűjti a szemetet? Nem lehetne még több mindent szelektíven gyűjteni?


Példaként felhozhatjuk a lakások hőszigetelését is. Az utca felesleges fűtése helyett nemcsak pénztárcánkat kíméljük, hanem a kevesebb felhasznált fűtés következtében a környezetet is óvjuk. Az elmúlt évtizedek panelház felújítási programjai ellenére, még mindig alig a harmada van felújítva a házaknak. És lehet, hogy 2020-tól csak olyan ház építhető, amely közel nulla energiaigényű, de attól még a meglevő házak nem lesznek jobb energiahatékonyságúak. Az ár is persze lehet elrettentő, de vannak támogatások. Ami jelenleg szűkösebb az az építőipari kapacitás. Tehát megvan a technológia, megvan a pénz is (legyünk optimisták), mégis évek, ha nem évtizedek fognak eltelni mielőtt akárcsak többségbe kerülnek a szigetelt lakóépületek az országban.


A fúziós erőművel rengeteg problémát megoldanának, hiszen tiszta és majdnem végtelen energiaforrást szolgáltatnak. De mielőtt még fúziós minierőművel hajtott autókat kezdünk vizionálni, azért értsük meg, hogy az ITER talán 2025-ben fog először működni, majdnem 15 év építést követően. És ez az erőmű még nem fog energiát termelni. Ez amolyan kísérlet, hogy egyáltalán meg tudjuk-e valósítani a magfúzió kontrollált, áramtermelő működését (hidrogénbombát már tudunk készíteni). És ezt követő 100–200 évben fognak elterjedni a fúziós erőművek. Persze, ha 100 év múlva van még technikai civilizáció.


Most versenyt futunk a klímaváltozás sebességével. Most kéne drasztikusan csökkenteni a CO2 kibocsátást, a fosszilis tüzelők alkalmazását és úgy általában a környezet kizsákmányolását. A technológia megoldások viszont sokkal hosszabb időhorizonton nyújtanak csak tényleges megoldást, akkor is, ha a technológia jelenleg már rendelkezésre áll. Nem dőlhetünk hátra, hogy a mérnökök és tudósok majd megoldják.


Ezt a problémát, most az egész emberiségnek kell megoldani, mert a viselkedésünkön kell változtatni.




















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése