2016. október 1., szombat

A neandervölgyiek és a kultúra

A neandervölgyieket csapott homlokú, nagydarab és buta ősembereknek tartjuk. Tökéletes példái az erős, de buta embernek. Alakjuk tényleg zömökebb volt a filigrán modern emberhez képest, magasabbak is voltak, s minden bizonnyal erősebbek is. S tényleg csapottabb volt a homlokuk. A kisebb homlok - legalábbis modern emberben - kisebb agykoponyát, azaz kisebb agyat jelent. A szemünk feletti nagy csupasz felület az okosság és a bölcsesség jele a mai napig is. A kisebb agy szerényebb mentális képességekre utal. S itt jön a probléma. A neandervölgyinek általában nagyobb az agytérfogata, mint az anatómiailag modern embernek (nekünk). Nekik átlagosan 1200-1750 cm3-s az agyuk, nekünk átlagosan 1400 cm3. A neandervölgyiek agya hátrafelé nyúlt meg és nem felfele, mint a mienk.
Neandervölgyi arcrekonstrukció.
A tárgyi kultúra leginkább fennmaradt leletei a kőeszközök. Ezek igen lassan változtak az évszázezrek alatt. Az elmúlt pár tízezer évből már csont eszközök is fennmaradtak. Ezek közül több egyértelműen ékszer. Például az átfúrt karmok és fogak nem nagyon lehetnek mások.
Grotte du Renne-ben (Franciaország) talált 40.000 éves csont leletek. A felsők fúrók, árak és tűk. Az alsó sorban átfúrt fogak vannak, amit ékszerként használhattak. (Higham et al. 2010-ből)
Ezek olyan időszakból (40.000 évvel ezelőttről) kerültek elő, amikor a neandervölgyi és az anatómiailag modern ember is lakta a vidéket. S bár maguk a leletek többször neandervlgyi leletekkel együtt vannak, van egy nehezen változó kép, hogy ilyen fejlett tárgyi kultúrával a neandervölgyiek nem rendelkezhettek.


Ez a nézetet egyre inkább át kell értékelnünk. A barlangban talált csontok egy részét az alakjuk alapján neandervölgyitől eredőként azonosították. Viszont vita tárgya, hogy magukat a tárgyakat a neandervölgyiek készítették és használták. Van, aki szerint a neandervölgyi legfeljebb átvehette a modern embertől a tárgyakat. Van aki szerint a tárgyak egy felsőbb rétegből kerültek oda. A vitához nyújt újabb adalékot egy a PNAS-ban megjelent friss tanulmány, amelyben csontok fehérjetartalma alapján lehet megállapítani, hogy az milyen állathoz (emberhez) tartozik. A fehérjék aminosav-összetétele jellemző az adott élőlényre. Olyannyira, hogy az emberi és a neandervölgyi kollagének (kötőszöveti rostok) különböznek. A mienk aszparaginsavban gazdag, míg a neandervölgyieké aszparaginban. Ez alapján a kisebb csontszilánkokról is megállapítható, hogy milyen embertől származtak. S bizony a tárgyak mellett csak neandervölgyitől származó csontokat lehet találni. A legegyszerűbb magyarázat erre, hogy bizony ők használták ezeket a tárgyakat. Tehát tárgyi kultúrájuk lényegesen fejlettebb volt, mint ahogy hittük.


Az absztrakt gondolkodás egyik jele a művészet megjelenése. Ilyen időtávból leginkább "karcolatok" maradhatnak fent. Egy 2014-ben publikált lelet ebben a tekintetben különösen érdekes. Egy Giblartári barlangban egymást metsző vonalakból álló "ábrát" találtak.
Neandervölgyi "karcrajz". Az egymást metsző vonalakat sok, óvatos mozdulattal lehet csak megalkotni.
Ugyan azon fajta kövön a kutatók megvizsgálták, hogy ugyanilyen mély karcolatokat mivel és hogyan lehet elérni. Egyszeri karcolással, tehát lényegében véletlenszerűen ilyen mély bevésődést nem lehet elérni. Oda-vissza vásve egy kővel annak formája lesz más. Tehát egy irányba kellett többször végighúzni rajta egy másik követ. Az egész műhöz 200-300 mozdulatra volt szükség. A lelet olyan időszakból származik, amikor az Ibériai-félszigeten még nem jelent meg az anatómiailag modern ember, de a neandervölgyi már régóta itt élt. Csak ez utóbbitól származhat, s mutatja, hogy absztrakt gondolkodásra képes emberősről van szó.


Egy szó mint száz a neandervölgyieknek már volt saját tárgyi kultúrájuk és képesek voltak az absztrakt gondolkodásra. Ez sem olyan jellemző, ami csak a mi fajunkra lenne jellemző.

Hivatkozott irodalom


2 megjegyzés:

  1. Szai Ádám! Mennyiben tekinthető valóban az absztrakt gondolkodás megjelenésének a karcok vésése? Szélsőséges elképzelés szerint (enyém) akár egy eszköz élesítésének eredménye is lehetett. Vannak bizonyíthatóan neandervölgyi eredetű barlangrajzolatok vagy szimbolikus faragványok? A legöregebb barlangrajzok bőven a neandervölgyiek kihalása előttről származnak, azaz nem csak karcolatok maradhatnak fenn ilyen időtávon. Abszolút egyetértek, hogy a neandervölgyi nem volt sokkal primitívebb a modern embernél. Sőt, az, hogy csoportosan, eszközökkel vadászott és volt öröklődő kultúrája erős érvek amellett, hogy használt nyelvet is - még ha közvetlen bizonyíték nincs is rá. Ha azonban nem volt annyire elmaradott, mint korábban hittük, mi vezetett a kihalásához ilyen rövid időtávon? Lehetséges, hogy csak történelmi esetlegesség, hogy nem ők nyertek? Miért volt ennyivel kisebb a populációjuk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az élesítést vagy egyéb használati eszközként való hasznosítását a karcoknak próbálták elvetni. Élesíteni szerintem eleve máshogy szoktak. A keresztre nem adna magyarázatot. A keresztezés pedig eleve nem lenne jó az élesítés szempontjából.
      A véletlenszerűséget kizárták.
      Az absztrakt gondolkodást pedig a művészetnek az ilyen absztrakt a megjelenése mutatja. Pásztor Erzsi vetette fel egy fb bejegyzésben, hogy akár számoláshoz is használhatták ezt az ábrát.
      Barlangrajzról és faragványról nem tudok. Itt megint az uralkodó nézet a kérdés, minden ilyet automatikusan H. spaiens-hez csatoltak.
      A kihalásuk időskálája is több tízezer év. Bár pl. Ibéri déli részére a H. sapiens később ért el, de a Közel-keletre 60-70 ezer éve is (sőt ennél régebbi számok is néha felmerülnek).
      A kihalásuk körüli misztériumhoz én azt az adalékot adnám, hogy az első Európai lakosság genetikája teljesen eltűnt a mai lakosságból, azt teljesen felülírta a későbbi betelepedők, főleg a farmerek. Hogy ebből mennyi az erőszak, mennyi a túlszaporodás, s mennyi a véletlen azt nem fogjuk megtudni (szerintem).

      Törlés