Bárányhimlő előrejelzés Google keresés alapján

A bárányhimlő egyike a tipikusan gyerekeket érintő, ritkán halálos, de igen fertőző betegségeknek. Nem minden ország monitorozza a járványokat, s az egészségügyi világszervezet (WHO), nem kötelezi adatszolgáltatásra az országokat. Így globális adatsoraink nincsenek a járványról. S itt jön a képbe a Google, ami egyre nagyobb mennyiségű adaton ücsörög, ami viszont felhasználható akár a járványok monitorozására és előrejelzésére is.

Amikor a gyermek elkap egy betegséget, akkor manapság a szülők szépen rákeresnek az  interneten, s ezt a Google (mert, hogy általában azzal keresünk) tárolja. A Google Trends-en lehet követni, hogy a keresések száma hogyan változik. Itt Európában március-májusban van a keresés csúcsa, míg a déli féltekén inkább év vége felé.

A bárányhimlő esetszám (fekete) és a bárányhimlő kulcsszóra való keresés (kék) változása és egybeesése az elmúlt években. A felső három országban nincs kötelező oltás a bárányhimlő ellen. Ausztráliában 2005 óta, míg az USA-ban 1995 óta van. Ezen országokban a két görbe korrelációja alacsony vagy nincs is.

Mennyire korrelál ez a tényleges járvánnyal? Nagyon. Azokban az országokban, például Észtország, Thaiföld vagy Mexikó, ahol az esetszámot jegyzik és nincs kötelező oltás ott a járvány is pontosan ekkor halad végig az országon. Sőt az előző két havi keresésből elég jól lehet becsülni a járvány csúcsát, mind időben, mind súlyosságát tekintve. Tehát amely országoknak nincs kiterjedt esetfigyelése, de eléggé elterjedt az internet, azok használhatják a Google Trends-et is monitorozásra. Azért én a Tisztiorvosi szolgálat és az epidemiológiai központ mellett teszem le a voksom.

A bárányhimlő ellen hatékony oltás létezik 1988 óta. Amerikában 1995 óta kötelező oltás. Ott nem is jellemző a szezonalitás a keresésben, mert nagy járványok nincsenek az oltottság következtében. hasonlóan eltűntek a járványok, s így a keresésben levő maximumok az olyan országokból, amelyek időközben bevezették a védőoltást (Kanada 2000, Ausztrália 2005). Ezt követően a keresés és a megbetegedés egyre kevésbé függ össze. Az ábrán az is jól látszik, hogy pár év alatt szépen elkezd csökkenni az esetszám, míg pl. USA-ban már 200 alatt van az éves esetszám. Egy 318 milliós országról van szó. Ehhez képest Észtországban ma is 1500 fős csúcsokat mérnek egy 1.3 milliós országban (igen, kevesebben lakják mint Budapestet). Az oltás ennyire hatékonyan képes megszüntetni egy betegség előfordulását! Most felmerülhet, hogy miért nem azonnal szünteti meg? Amikor egy oltásrendet bevezetnek, akkor az felmenő rendszerben történik, tehát, ha mostantól minden 2 évest oltanak (15 hónapos kortól ajánlják a bárányhimlő oltást), akkor a jellemzően kitett 1-15 éveseknek csak igen kis része lesz immunizálva. Tehát majd 15 év múlva jutunk el oda, hogy a kitett korosztály majdnem egésze védett, s így az előfordulás is alacsony (felnőttként is el lehet kapni, s azokból még több van, van ugye migráció, meg akik elvből nem oltanak, stb.).

S akkor miért keresnek továbbra is rá a bárányhimlőre? Ennek is utánanéztek: az USA-ban leginkább az oltásnak néznek utána, tehát a bárányhimlő (chicken pox) mellett az oltás (vaccination) szó is szerepel. No meg most én is rákerestem erre a kulcsszóra, nem azért mert a gyerekek betegek lennének (be vannak oltva), hanem mert a blogbejegyzésem miatt utánanéztem pár dolognak.

Hivatkozott irodalom

Bakker, K. M., Martinez-Bakker, M. E., Helm, B. és Stevenson, T. J. 2016. Digital epidemiology reveals global childhood disease seasonality and the effects of immunization. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(24): 6689-6694

 

A türelmetlenekből inkább lesz bűnöző, de bűneinkre úgy sem emlékszünk

Két tanulmány is megjelent a bűnelkövetés témakörében. Az egyik a türelmetlenséget, az azonnali beteljesülés vágyát hozza összefüggésbe a vagyon elleni bűnelkövetés valószínűségével. A másik pedig arról, hogy az etikátlan viselkedéseinket gyorsabban elfelejtjük, ezzel gyorsabban visszaállítva a magunkról kialakult pozitív önképet.

A bűnelkövetés egy döntési helyzet, amelyben a bűn gyümölcsét, például az eltulajdonított pénzen vehető javakat kell szembe állítani a büntetés mértékével és valószínűségével. Legalábbis van egy ilyen elképzelés a témával foglakozók szerint, bár bevallom amikor kezembe veszek egy szelet csokit a boltba, akkor nem paragrafusok pörögnek a szemem előtt, meg a biztonsági őr mozgása és a kamerák elhelyezkedése, legfeljebb a kalóriákra gondolok büntetésként és kifizetem, amit veszek. Mégis jó tudni, hogy milyen magatartásformák függhetnek össze a bűnelkövetéssel, hogy esetlegesen korán felismerve megfelelő irányba terelhessük eltévedésre hajlamos báránykáinkat.

Egy svéd hosszú távú felmérés a vizsgálat alapja. 1966-ban akkor 13 éveseket kérdeztek meg, hogy mit szeretnének inkább: 900 svéd koronát (kb. 38 eFt) most vagy 9000 svéd koronát 5 év múlva (380 eFt) (az összegek jelenlegi értékben vannak megadva). Döntésüket egy 5 pontos skálán kellett megadni (1 biztosan kérem a 900 koronát, 2 valószínűleg kérem a 900 koronát, 3 nem tudok dönteni, 4 valószínűleg 9000 koronát 5 év múlva, 5 biztosan 9000 koronát 5 év múlva). A szerzők is tudják, hogy az önbevallásos indexeknek megvan a maga problematikája, s hogy ezzel az egy kérdéssel nem biztos, hogy mindent le lehet fedni, ami a türelmetlenséggel, azaz az idő diszkontálással, összefügg. Viszont ebben a felmérésben 13.606 gyermek vett részt, akiknek a sorsát a következő 18 évben figyelemmel követték. Róluk lehet tudni, ha valamilyen bűncselekmény miatt elővették őket.

A legtöbb 13 éves azért a több pénz választotta később. Nincs minden veszve! Viszont azok, akik azonnal pénzt akartak azok nagyobb valószínűséggel követtek el valamilyen vagyon elleni bűncselekményt. Fontos ez utóbbi, mert az erőszakos bűncselekményekkel ez a fajta türelmetlenség nem függ össze, az inkább az önkontroll hiányát mutatja. A vagyon elleni bűncselekményekhez kell némi tervezés. Persze fontos érteni a statisztikát. Az csak annyi mond, hogy az aki a fenti kérdésre 1-est válaszol az inkább lesz bűnöző, mint az aki 5-öst. De ez nem jelenti, hogy aki 1-es válaszol az bűnöző lesz, sem azt, hogy aki 5-öst azok mind mintaállampolgárok! Az 1-est választók kb. 5-10% követett el 31 éves kora előtt valami bűnt, míg a többi választ adóknál ez 4% vagy kevesebb.

Bűnelkövetés valószínűsége a türelmes (folytonos vonal) és a türelmetlen (szaggatott vonal) személyek esetében a megfigyelés 18 éve alatt.

Előrébb vagyunk? Nem sokkal. Persze figyelni kell a gyerekekre. Ami viszont ebből és sok más tanulmányból is kiviláglik: a büntetés nagysága nem számít, mert azzal ezek az emberek nem számolnak, annál sokkal többet ér számukra az itt és most. A magasabb elkapási ráta esetleg segíthet.

---

Így vagy úgy, de mindannyian elkövetünk etikátlan cselekedeteket. Újra és újra, annak ellenére, hogy megbánjuk tetteinket, s bűntudatot érzünk. Mondjuk a cikk egy olyan felsorolással kezd, amiben az etikátlanság fogalma nem belülről, hanem kívülről jön. Ezt fontosnak érzem! Etikátlan az, ami után egy egészséges ember bűntudatot érez. Például ha megcsalja a házastársát vagy lóg a buszon. Aztán van a szürke zóna: hazudok a gyereknek, hogy le van merülve a tablet / bevittem a szervizbe, hogy végre egy kicsit kattanjon le róla, vagy a munkahelyről való ez-az hazavitele (a cucializmusban edzett közgondolkodásban ez nem bűn, hanem az élet része). S vannak azok a dolgok, amiket nem gondolok bűnnek, még ha van, aki annak definiálja: például a filmletöltés.


Mondhatjátok, hogy a fentiek egy része magyarázkodás. S igen bűneinket kimagyarázzuk, hogy a pozitív önbecsülésünket fenttartsuk. Egy másik mechanizmus, s ez a tanulmány fókusza, az etikátlan viselkedés elfelejtése. Sok különböző kísérletet végeztek. Kettőt ismertetek.


Ez egyikben meg kellett jósolni, hogy fej vagy írás lesz egy pénzdobás. A pénzdobást egy számítógépes programmal végezték. Utána az alanyoknak meg kellett mondani, hogy eltalálták-e vagy sem. Ha igen, akkor az asztalra kikészített 10 db 1 dollárosból elvehettek 1-et. 10 dobás volt. A kísérletben részt vevők nem tudták, de a dobásaikat is feljegyezték. Tehát tudható volt, hogy mennyiszer csaltak. 3 hét múlva visszahívták őket, s emlékeikről faggatták a kísérlet és az aznapi vacsorájukkal kapcsolatban. A csalásszintjüktől függetlenül a vacsorára hasonlóan (kevéssé) emlékeztek. Viszont az inkább csalók kevéssé jól tudták felidézni magát az eseményt (nem kérdezték őket a kimenetről, annyit kellett csak megmondani, hogy magára az eseményre milyen tisztán emlékeznek).

Az emlékek élessége a pénzdobás és az aznapi vacsora tekintetében. A vacsoránál nincs különbség a csalásra ösztönző és a csalást kizáró felállás között. A pénzdobás felelevenítésénél viszont van.

A másikban kockát dobtak, de előtte gondolni kellett, hogy a feléjük vagy az asztal felé néző felét vegyék figyelembe. 1-5 dobás esetén annyi pontot kaptak, 6-nál 0-át. 20 dobás volt, minden pont 20 centet ért. A kísérlet egyik formájában a dobás után mondták be, hogy mire gondoltak, a másikban előtte. Ha előtte mondják be, akkor nincs csalásra esély. Ha utána, akkor azért igen. S igen, azok, akiknek utána kellett csak bemondani az eredményüket, inkább emlékeztek az eseményre kevésbé, mint, akik nem tudtak csalni.
Ez a feledékenység a későbbi etikátlan viselkedést is valószínűbbé teszi. Az előző kísérlet után 3 nappal újabbal szembesítették a részt vevőket: betűkeverékekből kellett értelmes szót kirakni. 10 fejtörő volt, de csak akkor kapták meg a magasabb sorszámúakért a pénzt, ha az előzőeket is elvégezték. A részt vevők maguk mondták be, hogy hányat teljesítettek. A harmadik lényegében megoldhatatlan volt. A megfejtés a taguan (vörös óriásrepülőmókus, Petaurista petaurista), amit senki nem ismer névről. Tehát, aki azt vallotta, hogy a 3-asat is kirakta, az hazudott. S akik az előző feladatban hazudtak, azok most is (na jó nem is vártunk mást).


A cikk mondjuk nekem sokat vesztett tudományosságából, amikor a diszkusszió elején, másra hivatkozva, kijelentették, hogy a moralitás csak az emberre jellemző, s ez választ el minket a többi élőlénytől. (morality is “a uniquely human characteristic—one that sets us apart from other species”) Lehet egy kicsit többet kéne olvasni a "többi fajról"...


Miért is írok ilyen tanulmányokról? Nem tudom. Bulvárnak tökéletesek.

Hivatkozott irodalom

• Åkerlund, D., Golsteyn, B. H. H., Grönqvist, H. és Lindahl, L. 2016. Time discounting and criminal behavior. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(22): 6160-6165
• Kouchaki, M. és Gino, F. 2016. Memories of unethical actions become obfuscated over time. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(22): 6166-6171

A nyírfaaraszoló feketeségének titka

A nyírfaaraszoló lepke (Biston betularia) története az evolúcióbiológia egyik tankönyvi példája. Sokan ismerik a történetet: az ipar terjedésével a XIX. század végén az erdők a sok koromtól elszürkültek, s így a világos színű nyírfaaraszoló lepkéket könnyen észrevették a madarak és megették, s így a kis gyakorisággal jelen levő sötét forma (melanizmus) elterjedt. Mire az egész folyamatot részleteiben lehetett volna vigyázni a széntüzelés is alábbhagyott a brit szigeten, s a nyírfák is visszafehéredtek. Ennek következtében a fehér alak terjedését a XX. század második felében már egészen jól dokumentálták.

Nyírfaaraszoló világos (balra) és sötét (jobbra) formája.

De a fekete formáért felelős gént / mutációt mindeddig nem találták meg. Keresztezésekből nagyjából tudták, hogy hol kell keresni a különbséget (a klasszikus genetikai atyjai megdöbbentően sok információt tudtak kiszedni az élőlényekből a génszekvenálás felfedezése/elterjedése előtt is). Most viszont megvan: egy transzpozon "költözött" a cortex nevű génbe, s így annak működését megváltoztatta.

A transzpozonok úgynevezett ugráló genetikai elemek, amelyek beépülhetnek génszakaszokba, ezzel azokat elrontva. Az elrontás viszont okozhat fenotípusváltozást, amely adaptív lehet (megjegyzem nem csak rombolnak a transzpozonok, nagyban hozzájárulnak a génszabályzás evolúciójához).

A cortex génnel az a gond, hogy a legismertebb rovarban, az ecetmuslincában (Drosophila melanogaster) a sejtosztódás egy szabályozója. Mi köze lehet a sejtosztódásnak és a szárnyszínnek / mintázatnak? Itt jön be az, hogy a modell állatok, mint az ecetmuslinca fontosak, de félrevezetőek is lehetnek. Azért mert ecetmuslincában nincs a génnek hatása a szárnymintázatra, attól még más fajban lehet. Egyre több jel mutat arra, hogy a lepkéknél igenis befolyásolja a szárny mintázatát!

Különböző lepkék és formagazdagságuk, a változatokért felelős kromoszómarégióval. Ezek a régiók egy homológ régióhoz kötődnek, azaz mögöttük ugyan azon gén változatai vannak.

A cortex gén minden bizonnyal a lepkékben is sejtosztódást szabályozza, de ez a szárnypikkelyek fejlődésénél különböző formákat hoz létre. A gén különböző mértékben fejeződik ki a variánsok között.

A két, egymás mellett megjelent tanulmány jól kiegészíti egymást. Mindkettő ugyan azon gén felelősségét mutatja ki a szárnymintázat kialakításában. Az egyik egy fajra koncentrál, míg a másik több, egy rovarrenden belüli, fajt vizsgál. Mindkettő alkalmazott szekvenciaanalízis csakúgy, mint az átíródás mértékének vizsgálatát. S végül mindkettő ugyan arra a következtetésre jutott: a cortex gén felelős a formaváltozatokért.

Hivatkozott irodalom

• Nadeau, N. J., Pardo-Diaz, C., Whibley, A., Supple, M. A., Saenko, S. V., Wallbank, R. W. R., Wu, G. C., Maroja, L., Ferguson, L., Hanly, J. J., Hines, H., Salazar, C., Merrill, R. M., Dowling, A. J., ffrench-Constant, R. H., Llaurens, V., Joron, M., McMillan, W. O. és Jiggins, C. D. 2016. The gene cortex controls mimicry and crypsis in butterflies and moths. Nature 534(7605): 106-110
• Hof, A. E. v. t., Campagne, P., Rigden, D. J., Yung, C. J., Lingley, J., Quail, M. A., Hall, N., Darby, A. C. és Saccheri, I. J. 2016. The industrial melanism mutation in British peppered moths is a transposable element. Nature 534(7605): 102-105
  
  

Mennyi az emberi generációs idő?

Hány év telik el két emberi generáció között? Erre a legtöbben valahol 20 és 25 év közötti értéket mondanának. Családfák és genomok analízise alapján viszont nők esetében 25-30 év között van egy generáció, míg férfiaknál 30-35 között.

Általános, hogy kb. 20 éves emberi generációs idővel számolunk. Néha pironkodva hozzátesszük, hogy mostanság több, mert később szülnek a nők. Viszont az átlagos generációs idő nem azonos az első szülés idejével (első gyermek születésekori korral)! Az a legrövidebb generációs időt adja meg, de a későbbi gyerekek esetében a generációs idő egyre hosszabb. Elsőszülött lányomtól 27,3 év választ el. Elsőszülött fiamtól 28,6 év, míg a második fiamtól 35,2 év. Átlagosan tehát 30,37 év a generációs idő köztem és a gyerekem között. Mint látni fogjuk ezzel még inkább a csekély átlagos generációs időt erősítem.

Az egyházi feljegyzések, amelyek a házasságok, születések és halálok dátumát jó pár száz évre visszamenőleg is jegyzik, csodálatosan gazdag információforrások a demográfiát kutatóknak. Izlandi és Kanadai (Quebec) feljegyzések alapján meg lehetett állapítani az utóbbi 200-300 évre a generációs közötti különbséget. Az Izlandi adatok alapján a nők között átlagosan 28-29 év telik el. A férfiak között 31-32 év. A Kanadai adatok alapján nőknél 30, férfiaknál 34 év az átlagos generációk közötti idő. XX. századi információk alapján a teljes világ fejletlenebb részére ezek a számok 28,3 év és 31,8 év nők és férfiakra. Európában 1960-2000-es időszak átlagára 27,3 év nőknél és 30,8 férfiakra. A fejlettebb országokra itt alacsonyabb átlag jön ki, ami viszont nem jelenti, hogy előbb vállalnának gyereket, sokkal inkább, hogy nem túl hosszú ideig.

A fenti adatok esetében még mindig lehet azt mondani, hogy ez a "fejlett" XIX. és XX. század (igaz egyes adatok a XVIII. századra nyúlnak vissza) és a világ fejlettebb része (meg amikor nem). Vadászó gyűjtögető népekre (igaz az XX. századi adatgyűjtés) 25,6 éves és 31,5 éves generációs idők jöttek ki (nő/férfi). Tehát ez sem tér el nagyon a fentiektől.

Egy friss cikk viszont megpróbálja a generációs időt sokkal hosszabb időtávban megállapítani, egészen az elmúlt 45 ezer évre! Az alkalmazott elv az, hogy amikor az európaiak keveredtek a neandervölgyiekkel, akkor viszonylag nagy DNS darabok kerültek tőlük a mi genomunkban. Az évek során ezek a gének rekombinálódtak az emberi génekkel, s így egyre rövidebbek lettek. A rekombinációs valószínűség is viszonylag állandó, s így rekombinációs események száma megmondhatja, hogy hány generáció telt el két időpont között. Persze ehhez ismerni kéne a generációs időket. Bizonyos időpontokat az ősmaradványokból ismerhetünk.

Radiokarbon kormeghatározás és a neandervölgyiekkel való keveredés óta eltelt idő (generációkban) összefüggése. A két kormeghatározási módszer jó egyezést mutat (egymást erősíti). Az adatpontok különböző ősi maradványokból vett DNS genomok (a CEU az 1000 emberi genom projekt európai részét jelenti).

Ezekhez illeszthetjük a genetikai adatokat különböző generációs időket feltételezve. Az a generációs idő a "nyerő", amely mellett a legjobban illeszkednek az adatok. A bonyolult szimulációs módszerek részleteitől magamat is megkíméltem (a nyájas olvasókat pláne!). A megfelelő illeszkedés 26-30 éves átlagos generációs időkkel kapták meg. Ez ugye arra enged következtetni, hogy a reproduktív kor egésze nem nagyon változott az évtízezredek során. Direkt reproduktív kort és nem első gyermek születésének idejét, gyerekek közötti időt vagy gyerekszámot írtam. Az minden bizonnyal változott. Az átlag generációs idő viszont nagyjából az első gyerek születése és az utolsó gyerek születése között van. Természetes fertilitású populációkban (ez a szép megfogalmazása annak, hogy nem használnak fogamzásgátlót, tehát amint lehet a nő teherbe esik) e két időpont között elég egyenletesen születnek a gyerekek.

Szóval több idő telik el két generáció között, mint ahogy azt általában feltételezzük. Nyugodjunk meg a 20-25 éves feltételezést a tudós társadalom is rutinosan alkalmazza, annak ellenére, hogy ezzel ellenkező adatok már egy ideje rendelkezésre állnak.

A kedves biológushallgatók figyelmét felhívom arra, hogy itt lényegében koeleszcencia számításokról van szó, amelynek alapjait evolúcióbiológia előadáson a sodródás tárgyalásakor elmondtam. Ez is egy alkalmazási lehetősége. Ott általában adottnak vett generációs idők mellett időpontokat szeretnénk meghatározni, itt most ismert idők alapján generációs időt számoltak.

Hivatkozott irodalom

• Tremblay, M., Vézina, H., 2000. New estimates of intergenerational time intervals for the calculation of age and origins of mutations. The American Journal of Human Genetics 66, 651-658
• Helgason, A., Hrafnkelsson, B., Gulcher, J. R., Ward, R., Stefánsson, K., 2003. A populationwide coalescent analysis of Icelandic matrilineal and patrilineal genealogies: Evidence for a faster evolutionary rate of mtDNA lineages than Y chromosomes. The American Journal of Human Genetics 72, 1370-1388 
• Fenner, J. N., 2005. Cross-cultural estimation of the human generation interval for use in genetics-based population divergence studies. Am J Phys Anthropol 128, 415-423
• Moorjani, P., Sankararaman, S., Fu, Q., Przeworski, M., Patterson, N., Reich, D., 2016. A genetic method for dating ancient genomes provides a direct estimate of human generation interval in the last 45,000 years. Proceedings of the National Academy of Sciences 113, 5652-5657

ZIKA: Újabb érv a foci ellen

Az elmúlt évek új mumusa a ZIKA-vírus, ami a feltételezések szerint fejlődési rendellenességet okoz emberi magzatokban. Akit csak a foci része érdekel, annak itt a rövid történet: Francia Polinéziából hurcolták be Brazíliába vagy a VB alatt vagy egy kontinenstornán. Az Olimpia is veszélyes lehet így a továbbterjedésében.

A rendszertanok és az evolúcióbiológia sem úgy szokott megjelenni az emberek gondolatai között, mint amely tudományok túl sokat segíthetnek az emberiségben az itt és most problémáinak megoldásában. Pedig igen! Ebben az esetben arra keresték a választ, hogy honnan és mikor érkezhetett Brazíliába a Zika-vírus.

Először is a Zika-vírust 1947-ben izolálták először, azaz elég régóta ismert a tudomány számára. Nevét az Ugandai Zika-erdőről kapta. Egyes majomfajokat és az embert képes megfertőzni. Alapvetően szúnyogok csípésével adódik egyik emberről a másikba. A csípést követően pár nap alatt alakul ki a betegség, ami 3-12 napig tart. A Dengue-lázhoz hasonló tüneteket okoz: lázat, fejfájást, végtagfájdalmat, kiütéseket a test felső részén. Igazából egy enyhe tünetekkel járó betegség volt ez mindeddig.

A vírust Afrikai és Ázsiai formára (genotípusra) osztják. Az Afrikai genotípust kimutatták Szenegálban, Ugandában, Nigériában, Elefántcsontparton, Gabonban, Tanzániában, Egyiptomban, Közép-afrikai Köztársaságban, Sierra Leone-ban, stb. Az Ázsiai formát kimutatták Kambodzsában, Indiában, Pakisztánban, Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken és Vietnamban. Továbbá ez a forma megtalálható az Óceánia szigetvilág több részén, például Francia Polinéziában.

2007-ben és 2013-ban nagyobb járványt regisztráltak Mikronéziában és Polinéziában. Halálos áldozat nem volt. Brazíliában először 2015. májusában mutatták ki a vírust. Ezt követően Dél- és Közép-Amerikában gyorsan elterjedt.

Zika-vírus elterjedése. A színezett országokban valamilyen módon ismert a vírus és megbetegedést is okozott 2016. januárjáig.

Brazíliában gyűjtött minták elemzésével meg lehet állapítani, hogy a Brazíliában található vírusok mely máshol talált vírusokhoz állnak legközelebb. Ez rendszertan. Ma genetikai szekvenciák alapján rendszerezzük (leginkább) az élőlényeket. Az összes Brazil minta nagyon hasonlít egymásra, ami arra enged következtetni, hogy egyszer hurcolták be az országba. Ezen kívül a Brazíliában talált vírus az Ázsiai genotípushoz áll a legközelebb, ezen belül is azokhoz, amelyeket a Csendes-óceáni szigetvilágból izoláltak. Ezzel igazából megvan a fertőzés forrása!

A vírus törzsfája és genetikai távolsága az ázsiai vírustól.

Mikor történhetett a behurcolás? Ebben pedig az evolúcióbiológia segít! Még a '60-'70-es években Moto Kimura munkájával kezdődően alakult ki a "molekuláris óra" technikája. A sodródáson alapuló elmélet alapján a semleges mutációk (tehát azok, amelyek sem nem jók, sem nem rosszak az egyednek) egy igen jól meghatározható ütemben terjednek el a populációban. Így két genom közötti távolság valamint ezen ütem ismeretében megmondható, hogy mikor volt közös őse a két szekvenciának. A Zika esetében a feladat az volt, hogy meghatározzák mikor élt a jelenleg Brazíliában található vírusok közös őse.

Ez valamikor 2013. augusztusa és 2014. áprilisa között lehetett. Tehát ekkor került Brazíliába a vírus. Legvalószínűbb becslés szerint 2013. december közepe a keresett dátum. 2012. végétől egyre többen utaztak Brazíliába a Zika-vírussal fertőzött területekről. Korábban feltételezték, hogy vagy a foci világbajnokság alkalmával (2014. júni 12 - júli 13) vagy egy Rio de Janeiro-ban rendezett kenuverseny (2014. augusztus 12 és 17) alkalmával jutott az országba a vírus. Az elsőben (VB) nem voltak versenyzők Francia Polinéziából, a másodikon viszont igen. De mindkettő később van, mint ahogy a genetikai adatok alapján a behurcolás ideje valószínűsíthető. Volt azonban egy Konföderációs Kupa 2013. június 15-30 között, amin szintén részt vettek a francia polinézek. Szóval foci miatt van most gáz!

Mindeddig egy szót sem írtam a kisfejűségről, és a Guillain–Barré-szindrómáról, amit a Zika feltételezetten okoz. Óvatosan fogalmazok! Tudtommal csak korrelációkat sikerült kimutatni a vírusfertőzés és a megbetegedések között (ami azt jelenti, hogy inkább jelentkeztek olyanoknál a problémák, akik a vírusfertőzésen átestek, mintsem azokon, akik nem). Bár a vírus anyáról magzatra átadódhat, s neurális elváltozást is okozhat szövettenyészetben, s kimutatható volt már kisfejűségben szenvedő újszülöttben, de még nem mondható ki egyértelműen, hogy ez a vírus okozza a problémát. Idegrendszeri problémákkal először a Csendes-óceáni járványok idején hozták összefüggésbe a Zika-vírust, előtte ilyen tüneteket a fertőzöttek nem mutattak.

A Zika-vírust terjesztő szúnyogok elterjedése. Az Aedes albopictus és az Aedes aegypti elterjedése.

A Zika-vírus felsorakozott a Dengue- és a Chikungunya vírus mellé, mint elterjedt, szúnyogok által terjesztett betegség. A vírusokat terjesztő szúnyogok elterjedése alapján a világ lakott részének igen nagy része érintett, beleértve Európa déli részét is. A globális felmelegedéssel ezen szúnyogok elterjedése északabbra is ki fog terjedni, így akár minket is érinthet. Itt megint nagyon fontos lesz, hogy legyen az országban olyan ember, aki ezeket a szúnyogokat felismeri. Ma egyre kevésbé "trendi" klasszikus rendszertannal foglalkozni, azaz egyszerűen ismerni az élőlényeket. Erre a tudásra sajnos egyre kevesebb pénzt is adnak, pedig csak az ilyen ismeretekkel rendelkezők lesznek képesek kimutatni a szúnyog jelenlétét az országban esetleg még az előtt, hogy a betegség megjelenik nálunk. Egy Magyarország fejlettségű országnak el kell tudni tartani kutatókat, akiknek az a feladata, hogy "tudjanak", s tudásukkal szolgálhassák az országot. Sokkal több rovarfaj van, mint emlős (sőt akár mint gerinces), s így meghatározásuk messze nem olyan egyszerű, mint az elefánt és a zsiráf megkülönböztetése. Csak hazánkban több ezer kétszárnyú (Diptera) él, amely csoportba a legyek és a szúnyogok tartoznak. Nemzetközileg elismert ismerőjük Papp László akadémikus.

Hivatkozott irodalom

• Ioos, S., Mallet, H. P., Leparc Goffart, I., Gauthier, V., Cardoso, T. és Herida, M. 2014. Current Zika virus epidemiology and recent epidemics. Médecine et Maladies Infectieuses 44(7): 302-7
• Faria, N. R., Azevedo, R. d. S. d. S., Kraemer, M. U. G., Souza, R., Cunha, M. S., Hill, S. C., Thézé, J., Bonsall, M. B., Bowden, T. A., Rissanen, I., Rocco, I. M., Nogueira, J. S., Maeda, A. Y., Vasami, F. G. d. S., Macedo, F. L. d. L., Suzuki, A., Rodrigues, S. G., Cruz, A. C. R., Nunes, B. T., Medeiros, D. B. d. A., Rodrigues, D. S. G., Nunes Queiroz, A. L., Silva, E. V. P. d., Henriques, D. F., Travassos da Rosa, E. S., de Oliveira, C. S., Martins, L. C., Vasconcelos, H. B., Casseb, L. M. N., Simith, D. d. B., Messina, J. P., Abade, L., Lourenço, J., Alcantara, L. C. J., Lima, M. M. d., Giovanetti, M., Hay, S. I., de Oliveira, R. S., Lemos, P. d. S., Oliveira, L. F. d., de Lima, C. P. S., da Silva, S. P., Vasconcelos, J. M. d., Franco, L., Cardoso, J. F., Vianez-Júnior, J. L. d. S. G., Mir, D., Bello, G., Delatorre, E., Khan, K., Creatore, M., Coelho, G. E., de Oliveira, W. K., Tesh, R., Pybus, O. G., Nunes, M. R. T. és Vasconcelos, P. F. C. 2016. Zika virus in the Americas: Early epidemiological and genetic findings. Science 352(6283): 345-349
• Calvet, G., Aguiar, R. S., Melo, A. S. O., Sampaio, S. A., de Filippis, I., Fabri, A., Araujo, E. S. M., de Sequeira, P. C., de Mendonça, M. C. L., de Oliveira, L., Tschoeke, D. A., Schrago, C. G., Thompson, F. L., Brasil, P., dos Santos, F. B., Nogueira, R. M. R., Tanuri, A. és de Filippis, A. M. B. Detection and sequencing of Zika virus from amniotic fluid of fetuses with microcephaly in Brazil: a case study. The Lancet Infectious Diseases, http://dx.doi.org/10.1016/S1473-3099(16)00095-5
• Garcez, P. P., Loiola, E. C., Madeiro da Costa, R., Higa, L. M., Trindade, P., Delvecchio, R., Nascimento, J. M., Brindeiro, R., Tanuri, A. és Rehen, S. K. 2016. Zika virus impairs growth in human neurospheres and brain organoids. Science, 10.1126/science.aaf6116
• Musso, D. és Gubler, D. J. 2016. Zika Virus. Clinical Microbiology Reviews 29(3): 487-524
  
  
  
   

Imádom a globális felmelegedést!

A globális felmelegedéssel sok probléma van, az egyik, hogy ott ahol a probléma nagy része keletkezik, ott a hatása egyelőre pozitív.

A főnököm a mai napig is emlegeti, hogy egy kellemes 15-20 fokos februári napon, amikor egy szál zakóban lehetett a várban sétálni az egyik kedves kollégánk felkiáltott: "I fucking love climate change!" (Kib*szottul szeretem a globális felmelegedést!) Biológusokról lévén szó tudjuk, hogy mennyire komoly problémáról van szó, ami időlegesen feledtetni tud egy kellemesen meleg nap télen. Én magam sem mondhatom, hogy nem szeretem a 20-25 fokos októbereket és novembereket. Szeretem. Csodálatos tavaszaink vannak mostanság ősszel (azért a valós tavaszokat hiányolom).

Egy tanulmány az USA kapcsán megnézte, hogy az elmúlt 40 évben hogyan változott az időjárás, s ez hogyan függ össze az emberek preferenciáival. Mert mit is szeretünk? Enyhe teleket és meleg, de nem túl meleg nyarakat. Mindezt egyenletes esőkkel kísérve (értsd, hajnal 3 és 5 között eshet, hogy locsolja a füvet). Merenghetünk azon, hogy mennyire hiányzik nekünk a hó (Peti fiam alig látott még havat!), meg hogy mennyire jó a mezőgazdaságnak, ha kifagynak a kártevők, de micsoda károgás volt a médiában, amikor idén 1 (!) hétig -10 közelébe is leesett a hőmérséklet (mellette 12 fokok voltak december elején). Kérdezzük már meg a szüleinket / nagyszüleinket, hogy mégis mi az a tél!

A legtöbb amerikai számára viszont az történt, amit szeretne: a telek érezhetően enyhébbek (+0,58 °C/évtized), míg a nyarak csak kicsit melegebbek (0,07 °C/évtized). Mindenki károg a globális felmelegedés borzalmairól miközben a világ egyre közelebb van a minden világok legjobbikához. Hogy lehet ezen észlelés mellett megértetni az emberekkel, hogy még tíz év, s jönnek a hónapokig 40 °C-os nyarak?

Pillantsunk rá egy klímatérképre. Ezek fontos adatokat szolgáltatnak azoknak, akik értik, hogyan kell egy térképre ránézni. Mi értjük, csak pártunk és kormányunk éppen most akarja minimalizálni a földrajzoktatást a szakközepekben (bocs szakgimnáziumban) (a magyar földrajzi társaság vészkiáltása itt). Lehet, hogy a következő generáció, akit nagyon érinteni fog, nem érti majd :(

Európa fejlett része szép világos zöld, Amerika közepe szintén, ami egy atlantikus klímának felel meg, amelyben a telek nem túl zordak, a nyarak is enyhék. Viszont Amerikában a hidegebb éghajlat délebbre húzódik le (ha jól emlékszem a Golf-áramlat Európát melegítő hatása miatt Európában van északabbra a meleg éghajlat). Tehát például egy new york-i nagyot át tudja érezni az enyhébb tél előnyeit (hidegebb kék szín), s egyelőre a Floridiaiak sem panaszkodnak az egyre hosszabb strandidő miatt. Kelet-Európa kontinentális éghajlatán a telek hidegebbek és a nyarak melegebbek. Mi már inkább érezzük a felmelegedés nyári hatásait is, bár az enyhe teleknek a gázszámla alacsony volta miatt még tapsikolunk (és nem vesszük észre, hogy egyre inkább a nyár kerül több energiába az épületek hűtése miatt).

Előrejelzés, hogy hol lehet a ma mért maximumnál lényegesen melegebb. Figyeljük meg, hogy Európa északi/nyugati részét ez kevésbé fenyegeti, míg Amerika középső és északi része most hűs, tehát ott a mainál melegebb akár kellemes is lehet. Vegyük azonban észre, hogy a Szahara vagy DK Ázsia most is borzalmasan meleg nyarai még melegebbek lesznek!

Az időjárás egyre szélsőségesebb. Folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok, s ez még csak a kezdet (sajnos). De nem egyenletesen oszlik el ez a nyári felmelegedés. A fenti ábra előrejelzés. Vegyük észre, hogy azok a területek lesznek még forróbbak, amelyek már most is azok. Ott a forró nyarakat még forróbb nyarak váltják fel. Ne csodálkozzunk, hogy amikor elviselhetetlenné válik ott az élet, akkor (most) megindulnak és a kellemesen meleg és néha még hűs Európába vágynak a tűzkatlan Afrika / Közel-kelet / DK Ázsia helyett.

Annak ellenére kell megértenünk, hogy gond van, hogy lehet, hogy mi most itt jól érezzük magunkat (főleg így a tél után)!

Hivatkozott irodalom

Egan, P. J. és Mullin, M. 2016. Recent improvement and projected worsening of weather in the United States. Nature 532(7599): 357-360

Legyünk mind vegánok!

Még véletlenül se! No de brit tudósok most megmondták a tutit. S a mai cikket olvasva végig az volt az érzésem, hogy április elseje már elmúlt, akkor miért? S vicc nem lehet, mert annak azért nagyon durva! Azért vannak benne komoly dolgok, s utána is néztem ennek-annak.

Emlékszünk még arra, hogy a húsfogyasztás rákot okoz? Az első szenzációhajhász bejelentéseket követően persze megjelentek a józanabb cikkek, hogy húst még ehetünk. De úgy látszik valakik nagyon komolyan vették a dolgot, s azt vizsgálták, hogy mi lenne a világgal, ha egyszerűen nem ennénk húst? Nem csak a vörös húsokat (elsősorban a marhával van gond!), hanem úgy általában minden húst. Sőt, ha már itt tartunk, akkor álljunk rá az egészséges életmódra, s együnk több zöldséget és gyümölcsöt, no és ne hízzunk el. Szép elgondolás!

Mi lenne, ha csak annyit ennénk, amennyit tényleg kell, s azt vegetáriánus vagy teljesen vegán módon tennénk? Az első esetben tojást és tejtermékeket ehetnénk, a másodikban semmi állatit nem. Természetesen eljönne egy sokkal egészségesebb kor, amiben 6-10%-a a haláloknak elkerülhető. Ennél szebb számok is keringtek, de legyen elég itt ennyi. No de nézzük meg mit is jelent ez?

Az elemzés arra épít, hogy alapvetően egészségesen étkezünk és nem hízunk el. A betegségek közül tipikusan a szívbetegségek (70-75%) és a cukorbetegség (10-12%) csökkennének (a megmentett emberek ennyi százaléka nem ebben halna meg). A húsnak tulajdonított rákos halálok a megmentettek 16-18%-át adják. Nem akarom kisebbíteni ezt a számot, de míg a szöveg állandóan a húsfogyasztás jótékony hatásáról ír, addig az egészségre gyakorolt hatásban az elsődleges az elhízás elkerülése és a több gyümölcs/zöldség.

Azonban soha senki nem állította, hogy rossz lenne csak annyit enni, s csak annyit venni, amennyire szükségünk van. Továbbá mindenki azt szajkózza - jogosan -, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennünk. Ez nagyon szép, csak jelenleg a mezőgazdaság nem erre van berendezkedve. Afrikában meg kéne háromszorozni a zöldség és gyümölcstermesztést, hogy egészségesen élhessenek lakói. De Afrika most sem tudja ellátni a lakosságot még gabonával sem!

S itt érzek egy jó adag rejtett agendát a cikkben, ami egy tudományos cikktől sajnálatos: tudjuk, hogy nem lehet húson, zöldségen és gyümölcsön  tartani 7-10 milliárd embert. Akkor mit tegyünk? Hát a húst kell legelőször kidobnunk az ablakon. Mindig ez történt a történelem során. Bár az állati termékek fogyasztása őstörténetünkben, emberré válásunkban fontos (központi) helyet foglal el, a mezőgazdaságra való áttéréssel egyre inkább a gazdagok kiváltságává vált. Gabonán és más keményítőt tartalmazó növényen (krumpli) tartjuk az emberiség nagy részét. Ez nem egészséges. De ezekből lehet azt a mennyiséget olcsón előállítani, amivel ennyi embert etethetünk. Lehetne változtatni. Lehetne jobban kihasználni például az öntözésben rejlő előnyöket, de a hús mindig prémium lesz: az állatok növényt esznek, ami ugye az emberek elől veszi el a termőföldet.

No de minden húst. S bár a cikk mindig a vörös húsok vélt vagy valós hatásaira referál, de minden húst kiszedne az étrendből. A szárnyasokat és a halakat is. Bár a halakat megengedné. S itt megint van egy probléma. A halak egészségesek. Ez igaz. De a halászat borzalmasan környezetromboló. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy micsoda irdatlan pusztítást végzünk a tengerekben és óceánokban az egészséges halfogyasztás jegyében!

Erről a cikk egy szót sem szól. Pedig az egészségre gyakorolt hatás mellett a környezetre gyakorolt hatását is vizsgálta az esetleges étkezési szokások változásának. A hús "termelés" környezetszennyező. Kár ezt szépíteni. Nagyon sok vizet kell használnunk például a marhahús előállításához. 15000 liter víz 1 kg marhahúshoz. Viszont 1 kg disznóhús már 4800 litert igényel, a csirkehús pedig 3900 litert. Ez persze lényegesen több, mint 1 kg kenyérhez szükséges 1300 liter.

Vízlábnyoma egyes termékeknek. Ennyi vizet használunk fel az előállításukhoz.

Nem beszéltünk továbbá az üvegházhatású gázokról sem, ami megint nem kedvező az állattenyésztésben. Az állattenyésztés (húsevés) elhagyása 45-55% csökkenést hozhatna a klímaváltozást okozó gázok kibocsátásában a 2004/2005-ös referenciaévhez képest (mindezt növekvő populáció mellett). Ez nagyon szép cél. A csökkenés 85%-a a vörös húsok elhagyásának tulajdonítható, a csirke és tojásfogyasztás a maradék. Tehát annak környezeti következménye lényegesen kisebb.

Üvegházhatású gázok kcal-énk (fent), adagonként (középen) és grammonként (lent). Az egyes étkezési szokásokban az omnivór a mostani mindenevést jelenti, a pescetarian a csak halhús evést, míg a vegetáriánus a hús elhagyását jelenti. A mediterrán étkezésről a wikin több van. A zöld oszlopok a növények. A szürkék az állati termékek mint a tojás és a tejtermékek. A kék oszlopok a halakat és egyéb tengeri ehető dolgokat jelenti. A piros oszlopok a húst szárnyas, disznó és kérődzők sorrendben. Azért látja mindenki, hogy a disznó és a szárnyasok környezetkímélőbbek, mint a halászat?

Mit is kellett volna kimondani? Azt, hogy esetleg disznóhúson kéne inkább élni, mintsem marhán. Csak hát az ugye politikailag nem lenne korrekt! No és itt van a gond a cikkel. Semmi árnyalás nincs benne. Pedig lehet úgy is. Egy 2014-es cikkben pontosan azt teszik, amit itt is tenni kellett volna: árnyalnak. Kimondják, hogy alapvetően a kérődzőkből nyert hússal van a gond. De ezen is felül lehet emelkedni, ha olyan helyen legeltetjük őket, ami másra amúgy sem használható (tehát lehet marhát enni). Az étkezésünkben a legnagyobb gond nem a húsfogyasztás, hanem a felesleges kalóriák bevitele (cukor, felesleges zsír, töménytelen mennyiségű keményítő). Külön kiemeli, hogy a tenger gyümölcsiből csak azt lehet figyelembe venni környezeti és egészségre gyakorolt előnyénél, amit nem vontatóhálóval fognak ki.


Tehát együnk több gyümölcsöt és zöldséget. Lehetőleg kevesebb marhát. De azért ne hagyjuk el a húsokat!


Viszont mindehhez a mezőgazdaságunknak is meg kell változnia. S az sem egy egyszerű kérdés. Tenni viszont kell valamit, mert a klímaváltozás nem vicc. Nem úgy, mint ez a 2016-os cikk.

Hivatkozott irodalom

• Springmann, M., Godfray, H. C. J., Rayner, M. és Scarborough, P. 2016. Analysis and valuation of the health and climate change cobenefits of dietary change. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(15): 4146-4151
• Tilman, D. és Clark, M. 2014. Global diets link environmental sustainability and human health. Nature 515(7528): 518-522