Képes-e etetni magát Afrika?

A rövid válasz az, hogy nem. Afrika jelenleg sem képes elég élelmet termelni, s ez a közeljövőben sem fog jelentősen változni. Pedig lehetne elég élelmet termelni Afrikában.

Körülbelül két éve írtam arról, hogy globálisan megduplázható a mezőgazdasági termelés. Annak a tanulmánynak a konklúziója, hogy Afrikával gond van. Afrika népessége megkétszereződik vagy megháromszorozódik a következő évtizedekben. És jelenleg sem termel elég élelmet, hogy ellássa önmagát. Azaz élelemből behozatalra szorul.

A Szaharától délre fekvő államokból vizsgáltak tízet (van Ittersum et al. 2016). Ez Fekete-Afrika vagy Szubszaharai Afrika, s általában, amikor Afrikáról szólunk, akkor ezt értjük Afrika alatt. Észak Afrika inkább tartozik a Meditterániumhoz. A vizsgált államok Burkina Faso, Ghána, Mali, Niger, Etiópia, Nigéria, Kenya, Tanzánia, Uganda és Zambia.

Szubszaharai Afrika (szürkített országok) és a 10 vizsgált ország (feketével).

Ország	Népesség (2017)	Népesség 2050-ben (millió fő)	Népességnövekedés 2010-hez képest	Gabonaszükséglet 2010-hez képest 2050-ben	Gabona a megművelt területek %-ban
Burkina Faso	20	43	2,75x	3,04x	74
Ghána	29	50	2,06x	3,72x	34
Mali	18	45	3,25x	3,65x	60
Niger	20	72	4,54x	5,08x	70
Etiópia	102	188	2,5x	3,14x	48
Nigéria	186	399	2,16x	2,37x	40
Kenya	48	96	2,33x	3,46x	45
Tanzánia	55	137	3,05x	3,81x	44
Uganda	41	102	3,00x	3,96x	25
Zambia	16	43	3,25x	5,19x	35

Az önellátás képességét gabonafélék tekintetében nézték. A gabonafélék ebben az esetben a kukorica, a rizs, a búza, a köles és a cirok. A napi kalóriabevitel több mint felét gabonákból biztosítják ezeken a vidékeken (máshol is). a gabonák tekintetében Afrika önellátó képessége 80%, azaz nem termeszt elég gabonát, hogy szükségleteit ellássa. Afrika népessége meg fog kétszereződni vagy megháromszorozódik a következő évtizedekben. Tehát hasonló termelés – termelés növekedés – mellett egyre kevésbé képes etetni a saját népességét. Az előrejelzés szerint 33–48%-ra csökken az önellátási képesség

Az egyes kontinensek (A) és a vizsgált országok (B) önellátási képessége. 1-es értéknél önellátó egy kontinens/ország. Észak- és Dél-Amerika, Európa és Ausztrális & Új Zéland önellátó. A többi kontinens nem. Afrika és Közép-Amerika a legkevésbé önellátó. A vizsgált országok közül is van, amelyik képes elég gabonát termelni (Mali, Zambia, Niger, Burkina Faso) és a többség nem.

A tanulmányban először azt nézték meg, hogy a jelenlegi megművelt területeket nézve elérhető-e magasabb termelés. Igen. Öntözés nélkül is 20–50%-al növelhető a hozam a megfelelő vetőmagok, művelési technikák és műtrágyázás mellett. Az elérhető elméleti maximum hozam 80%-nak elérésével (e felett már nagyon nem éri meg a termelésnövelés) – ami a jelenlegi trendek mellett nem lesz meg – Burkina Faso, Etiópia és Mali önellátóvá, sőt exportőrré lép elő, de Uganda és Tanzánia még 75%-át sem termelné meg a szükséges gabonának.

Tehát új területeket kell művelés alá venni. Ez sajnos általában erdők kivágását jelenti, tehát környezetvédelmi szempontból nagyon rossz megoldás. Sőt, egyes országokban nincs elég új terület, hogy az önellátás megoldható legyen. A legjobb mezőgazdasági területeket már művelés alá vették. Amelyek maradtak, azok kevésbé jó területek, amelyeken kisebb termelékenység érhető el.

Lehetőség van még a gabonatermelés szerkezetének megváltoztatására. A kukorica adja a legnagyobb kalória/hektár termelésének lehetőségét, tehát a többi gabona rovására növelnék a kukorica részarányát

• A tanulmány nem vette figyelembe a klímaváltozás hatását, ami a terület jó részén negatív lesz. Az extrém melegek és a szárazságok külön-külön 10-10%-al csökkenthetik a gabonatermelést (Lesk et al. 2016). A klímaváltozás hatására az ilyen extrém időjárási események egyre gyakoribbá válnak, ezzel növelve a mezőgazdaság kockázatát és csökkentve a termelést.
• A trópusi / forró éghajlatú országokban olyan mezőgazdasági termékek is előállíthatóak, amelyek máshol nem (vagy kevésbé). Ilyen a kávé, a kakaó,  a gyapot és az olajos magvak. Anyagi szempontból ezeket érdemes termeszteni, ami csökkenti a rendelkezésre álló földterületet a gabonák számára. Viszont az így megtermelt jövedelemből importálható máshonnan gabona.
• A terményeknek stabil felvevőpiacra van szükség. Sőt lehet, hogy védővámokra is. A farmerek nem azért fognak termelni, hogy elérjenek valami globálisan jó célt, hanem, mert megéri nekik.
• Bár elméletileg jócskán növelhető a termelékenység, ehhez szükséges egy megfelelő kutatóbázis és megfelelő intézményi háttér, hogy az eddigiekhez képest gyorsabb fejlesztés megtörténjen. Ennek a megléte igencsak kérdéses. Pedig a mezőgazdaság fejlesztése minden érintett országnak elemi érdeke. A városállamok, mint Szingapúr, kivételével nem lehet úgy gazdaságilag jelentősen fejlődni és iparosodni, hogy előbb nem fejlődik a mezőgazdaság. Nem lehet átugrani a mezőgazdasági állami létet. Amikor elég élelmet termel egy ország, onnantól kezdhet majd iparosodni. Így Afrika felemelkedésének az egyik kulcsa a mezőgazdaság javítása.

A konklúzió az, hogy az elvi lehetőség megvan arra, hogy Fekete-Afrika ellássa saját magát. Ez viszont valószínűleg nem fog realizálódni. Így behozatalra szorul, amit viszont nem tud kifizetni (ha igen, akkor az meg iszonyú környezetszennyezéssel jár). Az éhezés így maradni fog Afrikában, ami az egyik oka a migrációnak. Szóval nem várható, hogy javulna a helyzet.

Hivatkozott irodalom

• van Ittersum, M. K., et al. 2016. Can sub-Saharan Africa feed itself? Proceedings of the National Academy of Sciences 113(52): 14964–14969.
• Lesk, C., Rowhani, P., Ramankutty, N. 2016. Influence of extreme weather disasters on global crop production. Nature 529(7584): 84–87.

Legyünk mind vegánok!

Még véletlenül se! No de brit tudósok most megmondták a tutit. S a mai cikket olvasva végig az volt az érzésem, hogy április elseje már elmúlt, akkor miért? S vicc nem lehet, mert annak azért nagyon durva! Azért vannak benne komoly dolgok, s utána is néztem ennek-annak.

Emlékszünk még arra, hogy a húsfogyasztás rákot okoz? Az első szenzációhajhász bejelentéseket követően persze megjelentek a józanabb cikkek, hogy húst még ehetünk. De úgy látszik valakik nagyon komolyan vették a dolgot, s azt vizsgálták, hogy mi lenne a világgal, ha egyszerűen nem ennénk húst? Nem csak a vörös húsokat (elsősorban a marhával van gond!), hanem úgy általában minden húst. Sőt, ha már itt tartunk, akkor álljunk rá az egészséges életmódra, s együnk több zöldséget és gyümölcsöt, no és ne hízzunk el. Szép elgondolás!

Mi lenne, ha csak annyit ennénk, amennyit tényleg kell, s azt vegetáriánus vagy teljesen vegán módon tennénk? Az első esetben tojást és tejtermékeket ehetnénk, a másodikban semmi állatit nem. Természetesen eljönne egy sokkal egészségesebb kor, amiben 6-10%-a a haláloknak elkerülhető. Ennél szebb számok is keringtek, de legyen elég itt ennyi. No de nézzük meg mit is jelent ez?

Az elemzés arra épít, hogy alapvetően egészségesen étkezünk és nem hízunk el. A betegségek közül tipikusan a szívbetegségek (70-75%) és a cukorbetegség (10-12%) csökkennének (a megmentett emberek ennyi százaléka nem ebben halna meg). A húsnak tulajdonított rákos halálok a megmentettek 16-18%-át adják. Nem akarom kisebbíteni ezt a számot, de míg a szöveg állandóan a húsfogyasztás jótékony hatásáról ír, addig az egészségre gyakorolt hatásban az elsődleges az elhízás elkerülése és a több gyümölcs/zöldség.

Azonban soha senki nem állította, hogy rossz lenne csak annyit enni, s csak annyit venni, amennyire szükségünk van. Továbbá mindenki azt szajkózza - jogosan -, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kéne ennünk. Ez nagyon szép, csak jelenleg a mezőgazdaság nem erre van berendezkedve. Afrikában meg kéne háromszorozni a zöldség és gyümölcstermesztést, hogy egészségesen élhessenek lakói. De Afrika most sem tudja ellátni a lakosságot még gabonával sem!

S itt érzek egy jó adag rejtett agendát a cikkben, ami egy tudományos cikktől sajnálatos: tudjuk, hogy nem lehet húson, zöldségen és gyümölcsön  tartani 7-10 milliárd embert. Akkor mit tegyünk? Hát a húst kell legelőször kidobnunk az ablakon. Mindig ez történt a történelem során. Bár az állati termékek fogyasztása őstörténetünkben, emberré válásunkban fontos (központi) helyet foglal el, a mezőgazdaságra való áttéréssel egyre inkább a gazdagok kiváltságává vált. Gabonán és más keményítőt tartalmazó növényen (krumpli) tartjuk az emberiség nagy részét. Ez nem egészséges. De ezekből lehet azt a mennyiséget olcsón előállítani, amivel ennyi embert etethetünk. Lehetne változtatni. Lehetne jobban kihasználni például az öntözésben rejlő előnyöket, de a hús mindig prémium lesz: az állatok növényt esznek, ami ugye az emberek elől veszi el a termőföldet.

No de minden húst. S bár a cikk mindig a vörös húsok vélt vagy valós hatásaira referál, de minden húst kiszedne az étrendből. A szárnyasokat és a halakat is. Bár a halakat megengedné. S itt megint van egy probléma. A halak egészségesek. Ez igaz. De a halászat borzalmasan környezetromboló. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy micsoda irdatlan pusztítást végzünk a tengerekben és óceánokban az egészséges halfogyasztás jegyében!

Erről a cikk egy szót sem szól. Pedig az egészségre gyakorolt hatás mellett a környezetre gyakorolt hatását is vizsgálta az esetleges étkezési szokások változásának. A hús "termelés" környezetszennyező. Kár ezt szépíteni. Nagyon sok vizet kell használnunk például a marhahús előállításához. 15000 liter víz 1 kg marhahúshoz. Viszont 1 kg disznóhús már 4800 litert igényel, a csirkehús pedig 3900 litert. Ez persze lényegesen több, mint 1 kg kenyérhez szükséges 1300 liter.

Vízlábnyoma egyes termékeknek. Ennyi vizet használunk fel az előállításukhoz.

Nem beszéltünk továbbá az üvegházhatású gázokról sem, ami megint nem kedvező az állattenyésztésben. Az állattenyésztés (húsevés) elhagyása 45-55% csökkenést hozhatna a klímaváltozást okozó gázok kibocsátásában a 2004/2005-ös referenciaévhez képest (mindezt növekvő populáció mellett). Ez nagyon szép cél. A csökkenés 85%-a a vörös húsok elhagyásának tulajdonítható, a csirke és tojásfogyasztás a maradék. Tehát annak környezeti következménye lényegesen kisebb.

Üvegházhatású gázok kcal-énk (fent), adagonként (középen) és grammonként (lent). Az egyes étkezési szokásokban az omnivór a mostani mindenevést jelenti, a pescetarian a csak halhús evést, míg a vegetáriánus a hús elhagyását jelenti. A mediterrán étkezésről a wikin több van. A zöld oszlopok a növények. A szürkék az állati termékek mint a tojás és a tejtermékek. A kék oszlopok a halakat és egyéb tengeri ehető dolgokat jelenti. A piros oszlopok a húst szárnyas, disznó és kérődzők sorrendben. Azért látja mindenki, hogy a disznó és a szárnyasok környezetkímélőbbek, mint a halászat?

Mit is kellett volna kimondani? Azt, hogy esetleg disznóhúson kéne inkább élni, mintsem marhán. Csak hát az ugye politikailag nem lenne korrekt! No és itt van a gond a cikkel. Semmi árnyalás nincs benne. Pedig lehet úgy is. Egy 2014-es cikkben pontosan azt teszik, amit itt is tenni kellett volna: árnyalnak. Kimondják, hogy alapvetően a kérődzőkből nyert hússal van a gond. De ezen is felül lehet emelkedni, ha olyan helyen legeltetjük őket, ami másra amúgy sem használható (tehát lehet marhát enni). Az étkezésünkben a legnagyobb gond nem a húsfogyasztás, hanem a felesleges kalóriák bevitele (cukor, felesleges zsír, töménytelen mennyiségű keményítő). Külön kiemeli, hogy a tenger gyümölcsiből csak azt lehet figyelembe venni környezeti és egészségre gyakorolt előnyénél, amit nem vontatóhálóval fognak ki.


Tehát együnk több gyümölcsöt és zöldséget. Lehetőleg kevesebb marhát. De azért ne hagyjuk el a húsokat!


Viszont mindehhez a mezőgazdaságunknak is meg kell változnia. S az sem egy egyszerű kérdés. Tenni viszont kell valamit, mert a klímaváltozás nem vicc. Nem úgy, mint ez a 2016-os cikk.

Hivatkozott irodalom

• Springmann, M., Godfray, H. C. J., Rayner, M. és Scarborough, P. 2016. Analysis and valuation of the health and climate change cobenefits of dietary change. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(15): 4146-4151
• Tilman, D. és Clark, M. 2014. Global diets link environmental sustainability and human health. Nature 515(7528): 518-522