Imádom a globális felmelegedést!

A globális felmelegedéssel sok probléma van, az egyik, hogy ott ahol a probléma nagy része keletkezik, ott a hatása egyelőre pozitív.

A főnököm a mai napig is emlegeti, hogy egy kellemes 15-20 fokos februári napon, amikor egy szál zakóban lehetett a várban sétálni az egyik kedves kollégánk felkiáltott: "I fucking love climate change!" (Kib*szottul szeretem a globális felmelegedést!) Biológusokról lévén szó tudjuk, hogy mennyire komoly problémáról van szó, ami időlegesen feledtetni tud egy kellemesen meleg nap télen. Én magam sem mondhatom, hogy nem szeretem a 20-25 fokos októbereket és novembereket. Szeretem. Csodálatos tavaszaink vannak mostanság ősszel (azért a valós tavaszokat hiányolom).

Egy tanulmány az USA kapcsán megnézte, hogy az elmúlt 40 évben hogyan változott az időjárás, s ez hogyan függ össze az emberek preferenciáival. Mert mit is szeretünk? Enyhe teleket és meleg, de nem túl meleg nyarakat. Mindezt egyenletes esőkkel kísérve (értsd, hajnal 3 és 5 között eshet, hogy locsolja a füvet). Merenghetünk azon, hogy mennyire hiányzik nekünk a hó (Peti fiam alig látott még havat!), meg hogy mennyire jó a mezőgazdaságnak, ha kifagynak a kártevők, de micsoda károgás volt a médiában, amikor idén 1 (!) hétig -10 közelébe is leesett a hőmérséklet (mellette 12 fokok voltak december elején). Kérdezzük már meg a szüleinket / nagyszüleinket, hogy mégis mi az a tél!

A legtöbb amerikai számára viszont az történt, amit szeretne: a telek érezhetően enyhébbek (+0,58 °C/évtized), míg a nyarak csak kicsit melegebbek (0,07 °C/évtized). Mindenki károg a globális felmelegedés borzalmairól miközben a világ egyre közelebb van a minden világok legjobbikához. Hogy lehet ezen észlelés mellett megértetni az emberekkel, hogy még tíz év, s jönnek a hónapokig 40 °C-os nyarak?

Pillantsunk rá egy klímatérképre. Ezek fontos adatokat szolgáltatnak azoknak, akik értik, hogyan kell egy térképre ránézni. Mi értjük, csak pártunk és kormányunk éppen most akarja minimalizálni a földrajzoktatást a szakközepekben (bocs szakgimnáziumban) (a magyar földrajzi társaság vészkiáltása itt). Lehet, hogy a következő generáció, akit nagyon érinteni fog, nem érti majd :(

Európa fejlett része szép világos zöld, Amerika közepe szintén, ami egy atlantikus klímának felel meg, amelyben a telek nem túl zordak, a nyarak is enyhék. Viszont Amerikában a hidegebb éghajlat délebbre húzódik le (ha jól emlékszem a Golf-áramlat Európát melegítő hatása miatt Európában van északabbra a meleg éghajlat). Tehát például egy new york-i nagyot át tudja érezni az enyhébb tél előnyeit (hidegebb kék szín), s egyelőre a Floridiaiak sem panaszkodnak az egyre hosszabb strandidő miatt. Kelet-Európa kontinentális éghajlatán a telek hidegebbek és a nyarak melegebbek. Mi már inkább érezzük a felmelegedés nyári hatásait is, bár az enyhe teleknek a gázszámla alacsony volta miatt még tapsikolunk (és nem vesszük észre, hogy egyre inkább a nyár kerül több energiába az épületek hűtése miatt).

Előrejelzés, hogy hol lehet a ma mért maximumnál lényegesen melegebb. Figyeljük meg, hogy Európa északi/nyugati részét ez kevésbé fenyegeti, míg Amerika középső és északi része most hűs, tehát ott a mainál melegebb akár kellemes is lehet. Vegyük azonban észre, hogy a Szahara vagy DK Ázsia most is borzalmasan meleg nyarai még melegebbek lesznek!

Az időjárás egyre szélsőségesebb. Folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok, s ez még csak a kezdet (sajnos). De nem egyenletesen oszlik el ez a nyári felmelegedés. A fenti ábra előrejelzés. Vegyük észre, hogy azok a területek lesznek még forróbbak, amelyek már most is azok. Ott a forró nyarakat még forróbb nyarak váltják fel. Ne csodálkozzunk, hogy amikor elviselhetetlenné válik ott az élet, akkor (most) megindulnak és a kellemesen meleg és néha még hűs Európába vágynak a tűzkatlan Afrika / Közel-kelet / DK Ázsia helyett.

Annak ellenére kell megértenünk, hogy gond van, hogy lehet, hogy mi most itt jól érezzük magunkat (főleg így a tél után)!

Hivatkozott irodalom

Egan, P. J. és Mullin, M. 2016. Recent improvement and projected worsening of weather in the United States. Nature 532(7599): 357-360