A bárányhimlő egyike a tipikusan gyerekeket érintő, ritkán halálos, de igen fertőző betegségeknek. Nem minden ország monitorozza a járványokat, s az egészségügyi világszervezet (WHO), nem kötelezi adatszolgáltatásra az országokat. Így globális adatsoraink nincsenek a járványról. S itt jön a képbe a Google, ami egyre nagyobb mennyiségű adaton ücsörög, ami viszont felhasználható akár a járványok monitorozására és előrejelzésére is.
Amikor a gyermek elkap egy betegséget, akkor manapság a szülők szépen rákeresnek az interneten, s ezt a Google (mert, hogy általában azzal keresünk) tárolja. A Google Trends-en lehet követni, hogy a keresések száma hogyan változik. Itt Európában március-májusban van a keresés csúcsa, míg a déli féltekén inkább év vége felé.
 |
| A bárányhimlő esetszám (fekete) és a bárányhimlő kulcsszóra való keresés (kék) változása és egybeesése az elmúlt években. A felső három országban nincs kötelező oltás a bárányhimlő ellen. Ausztráliában 2005 óta, míg az USA-ban 1995 óta van. Ezen országokban a két görbe korrelációja alacsony vagy nincs is. |
Mennyire korrelál ez a tényleges járvánnyal? Nagyon. Azokban az országokban, például Észtország, Thaiföld vagy Mexikó, ahol az esetszámot jegyzik és nincs kötelező oltás ott a járvány is pontosan ekkor halad végig az országon. Sőt az előző két havi keresésből elég jól lehet becsülni a járvány csúcsát, mind időben, mind súlyosságát tekintve. Tehát amely országoknak nincs kiterjedt esetfigyelése, de eléggé elterjedt az internet, azok használhatják a Google Trends-et is monitorozásra. Azért én a Tisztiorvosi szolgálat és az epidemiológiai központ mellett teszem le a voksom.
A bárányhimlő ellen hatékony oltás létezik 1988 óta. Amerikában 1995 óta kötelező oltás. Ott nem is jellemző a szezonalitás a keresésben, mert nagy járványok nincsenek az oltottság következtében. hasonlóan eltűntek a járványok, s így a keresésben levő maximumok az olyan országokból, amelyek időközben bevezették a védőoltást (Kanada 2000, Ausztrália 2005). Ezt követően a keresés és a megbetegedés egyre kevésbé függ össze. Az ábrán az is jól látszik, hogy pár év alatt szépen elkezd csökkenni az esetszám, míg pl. USA-ban már 200 alatt van az éves esetszám. Egy 318 milliós országról van szó. Ehhez képest Észtországban ma is 1500 fős csúcsokat mérnek egy 1.3 milliós országban (igen, kevesebben lakják mint Budapestet). Az oltás ennyire hatékonyan képes megszüntetni egy betegség előfordulását! Most felmerülhet, hogy miért nem azonnal szünteti meg? Amikor egy oltásrendet bevezetnek, akkor az felmenő rendszerben történik, tehát, ha mostantól minden 2 évest oltanak (15 hónapos kortól ajánlják a bárányhimlő oltást), akkor a jellemzően kitett 1-15 éveseknek csak igen kis része lesz immunizálva. Tehát majd 15 év múlva jutunk el oda, hogy a kitett korosztály majdnem egésze védett, s így az előfordulás is alacsony (felnőttként is el lehet kapni, s azokból még több van, van ugye migráció, meg akik elvből nem oltanak, stb.).
S akkor miért keresnek továbbra is rá a bárányhimlőre? Ennek is utánanéztek: az USA-ban leginkább az oltásnak néznek utána, tehát a bárányhimlő (chicken pox) mellett az oltás (vaccination) szó is szerepel. No meg most én is rákerestem erre a kulcsszóra, nem azért mert a gyerekek betegek lennének (be vannak oltva), hanem mert a blogbejegyzésem miatt utánanéztem pár dolognak.
Hivatkozott irodalom
Bakker, K. M., Martinez-Bakker, M. E., Helm, B. és Stevenson, T. J. 2016. Digital epidemiology reveals global childhood disease seasonality and the effects of immunization. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(24): 6689-6694
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése