A háború hajnala - tájkép csata után

Nem is olyan rég számoltam be egy tömegsírról, amely ékes bizonyítéka, hogy a letelepedést követően a közösségek közötti harcok megjelentek. Kérdés, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok a rajtaütéseken kívül harcoltak-e egymással? A kérdés erősen vitatott, s a jelenlegi vadászó-gyűjtögető társadalmakból nehéz extrapolálni.

Engedjétek meg, hogy most is a csimpánzokkal hozakodjak elő! Amikor két csapat találkozik, akkor nagy sivalkodás, mellveregetés és kirohanások közepette a két csoport igazából nem tesz egymással semmit. Kivéve, persze, ha valakit sikerül a csoportjától elszakítani. Akkor ugyan az történik, mint amikor egy járőröző (komolyan! van, hogy direkt azért vonulnak végig a területük határán, hogy megvizsgálják a szomszéd nem jött-e át) csapat talál egy egyedül levő csimpánzt: megölik. Széttépik. Agyonütik. Az egyedüli csimpánznak nincs esélye a túlerővel szemben. A rajtaütésnek is ez a lényege: a támadó testi épségét nem nagyon veszélyeztető módon a másik csoport irtása (a rajtaütések célja azért zömében a lány vagy jószáglopás, bár a bosszú elég jó indok a sima öldöklésre). Csoporton belül is van halálos kimenetelő agresszió. Az embereknél is. Ez utóbbi általában 1-1 személy ellen irányul. A több halálos áldozattal járó eseményeket így csoportok közötti harcnak tulajdoníthatjuk.

2012-ben Kenyában, a Turkana-tó melletti száraz (évi 19 nap lehet eső) területen bukkantak az üledékbe süllyedt holtestekre / emberi maradványokra (kb. itt). A terület valaha a Turkana-tó árterületéhez tartozott, mára a tó jócskán visszaszorult. A leletek körülbelül 9.500-10.500 évesek (korai Holocén, a kőkorszak utolsó fázisának, a neolitikumnak a kezdete), a környéken még nincs mezőgazdaság, csak kőeszközöket használnak (fémet nem).

Összesen 27 személy maradványait találták meg, amelyből 12 csontváz viszonylag jól megmaradt. A 27 személyből 21 felnőtt (8 nő, 8 férfi és 5 nem meghatározható nemű). A gyerekek a nők mellett haltak meg. Érdekes, hogy a gyerekek - egy kivételével - mind 6 év alattiak voltak. Érdekes a fiatalok teljes hiánya! A halottak között a sok nő furcsa.

A 12 jó állapotban levő csontvázból 5 vagy 6 koponyáján vagy nyakán fedezhető fel nyíltól származó seb, 5 esetben a fejet ért ütés okozta a halált. Két esetben nem található a csontokon halál előtti sérülésre utaló nyom (ne feledjük, hogy a lágy részeket érintő vágástól el lehet vérezni, de a csontokon nem látszik), de a csontvázak helyzetéből arra lehet következtetni, hogy megkötözték őket.

A maradványokban talált nyílhegyek (valószínűleg azok), illetve (a) az egyik koponya a beékelődött obszidián nyílheggyel (bal oldalon az a fekete beékelődés).

Biztos, hogy egy csoportok közötti harc "eredményét" fedezték fel a régészek. Kérdés, hogy egy részben letelepedett csoportot forrásaiért (találtak edényeket, amiben ugye élelmet tárolhattak), nőiért (ehhez azért sok a női halott), fiataljaiért vagy földjükért támadtak vagy két alapvetően vadászó-gyűjtögető csoport ritka, de nem elképzelhetetlen háborúskodásának tanújelét fedezték fel. Mindenesetre a csoportok közötti nagyobb skálájú (tehát nem 1 ellen sokan) harc legkorábbi példája ez a felfedezés.

Einstein azt mondta, hogy "amíg lesz ember, addig lesz háború" (So long as there are men, there will be wars.). Egyelőre sajnos nem tudunk ellentmondani neki. Viszont igaz-e, hogy amióta van ember, van háború is?

Hivatkozott irodalom

Lahr, M. M., Rivera, F., Power, R. K., Mounier, A., Copsey, B., Crivellaro, F., Edung, J. E., Fernandez, J. M. M., Kiarie, C., Lawrence, J., Leakey, A., Mbua, E., Miller, H., Muigai, A., Mukhongo, D. M., Van Baelen, A., Wood, R., Schwenninger, J. L., Grün, R., Achyuthan, H., Wilshaw, A. és Foley, R. A. 2016. Inter-group violence among early Holocene hunter-gatherers of West Turkana, Kenya. Nature 529(7586): 394-398

A háború hajnala - egy neolitikus tömegsír

Nem tagadom, hogy érdekel a háború eredete. Miért háborúzunk? Mióta háborúzunk? Miben különleges az emberi nem a saját fajára irányuló halálos erőszak tekintetében?

Az biztos, hogy az "ember az egyetlen élőlény, amely saját faját irtja" megállapítás helytelen. Csimpánzoknál is ismeretes csoporton belül és főleg csoportok között halálos agresszió. Bonobóknál viszont nem! Szóval lehet békésen élni. De ez az emberre nem hiszem, hogy jellemző volt. A vadászó gyűjtögető népek harcai viszont igen eltértek a történelemkönyvek hatalmas csatáitól, amelyben seregek néznek farkasszemet és rontanak egymásra. Inkább rajtaütések, lábasjószág lopások és lányszöktetések voltak jellemzőek. Nyílt konfrontáció nem. (Ezekről majd egyszer írok részletesebben, mondom, hogy érdekel a téma)

A mezőgazdaság megjelenésével valami megváltozott. Megjelent a háború és az egész települések legyilkolása. Egy ilyen eseményről tanúskodik Schöneck-Kilianstädten (Hesse, Németország) közlében feltárt tömegsír. A 5207-4849 évvel ez előtt (tehát valamikor i.e. 3000 körül) keletkezett tömegsírban nagyjából 26 ember maradványai találhatóak. A korra amúgy fejlett temetéskultúra jellemző. A halottakat megfelelő pózba és tárgyakkal együtt temették el. Nem úgy itt, ahol egymásra hajigálva, törött eszközök és állati maradványok között találták a holtesteket. Egyes csontok mellett talált kő nyílhegyek, a koponyán található ütésnyomok és főleg a lábszáron megfigyelhető halál előtti törések bizonyítják, hogy a személyek erőszakos halált haltak. Sőt lehet haláluk előtt meg is kínozták őket (az alsó lábszár eltörése erre enged következtetni).

A csontok elemzésével megállapítható, hogy a legyilkoltak fele gyerek volt, másik fele felnőtt. A 13 gyerekek közül 10 6 év alatti (a legfiatalabb 6 hónapos), 2 6-8 éves és egy 17-21 éves. Ez utóbbi biztosan felnőttnek számított. Furcsa a 9-15 éves korosztály teljes hiánya. A felnőttek közül is a fiatalabbak jellemzőek, csak két csontváz tartozhatott 40 évnél idősebb személyhez (mindkettő feltehetően nő volt). A felnőttek közül alig akad nő (9 férfi, az említett 2 nő, s 2 csontváznál nem tudták megállapítani a nemet).

Tömegsír fotója.

A tömegsír a Közép-Európai vonaldíszes kerámia kultúrája időszakra esik, amelykor már letelepedett, mezőgazdasággal foglalkozó népek lakták Európa középső részét. A tömegsír nem egyedi, hasonlóakból még ismert legalább kettő. Ezek egyben a bizonyítékai, hogy háborúk, legalábbis teljes településnyi ember legyilkolásával járó cselekedetek történtek ez idő tájt.

A miértek a csontokból nehezen olvashatóak ki, bár ismerve az ember további történetét a harcokat területekért, erőforrásokért vívtak. A fiatal lányok hiánya a legyilkoltak közül utal arra, hogy őket elhurcolták (jellemző volt ez akkor és később is). A tinédzser fiúk pedig megszökhettek vagy őket rabszolgaként szintén elhurcolták.

A harcok eredete sokkal korábbra, bőven az anatómiailag modern ember megjelenése előttre tehető. A háborúk kora viszont ekkor kezdődött.

Hivatkozott irodalom

Meyer, C., Lohr, C., Gronenborn, D. és Alt, K. W. 2015. The massacre mass grave of Schöneck-Kilianstädten reveals new insights into collective violence in Early Neolithic Central Europe. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(36): 11217-11222