COIVD-19: Orvosi információt a YouTube-ról? Inkább ne!

Nem csak nekem jutott eszembe a járvány elején a YouTube videók világában megmerítkezni: egy lengyel kutatócsoport március elejéig megjelent, angol nyelvű videókat értékelt, hogy azok orvosilag mennyire releváns információval szolgálnak (Szmuda et al. 2020).

A következő kulcsszavakra kerestek rá “2019 nCoV,”, “SARS CoV-2”, “COVID-19 virus”, “coronavirus treatment”, “coronavirus explained”, “what is the coronavirus” és “coronavirus information”. Csak az első 30 találatot nézték, mert nagyon kevesen görgetnek lejjebb. Továbbá kihagyták az 1 óránál hosszabb videókat és a nem angol nyelvűeket. Végül 137 videót elemeztek.

A videók csekély százalékát készítették orvosok

A videók 48,2%-át hírportálok töltötték fel, 38,7%-át oktatási/tudománynépszerűsítő csatornák, 5,1%-át egészségügyi szervezetek, 5,1%-át kórházak és 2,9%-át orvosok. Nem végeztem az itthoni videókkal kapcsolatban hasonló százalékos elemzést, de az az érzésem, hogy nálunk ennél rosszabb arányok jönnének ki és a hírportálok és YouTube celebek sokkal felülreprezentáltabbak lennének.

A videók tartalmának pontozására egy DISCERN (megkülönböztetni) nevű kérdőívet alkalmaztak. Ennek a lényege, hogy minden olyan ismérven végigmegy, ami egy kellően átfogó, minden oldalt körbejáró és azt hivatkozásokkal ellátó tájékoztatástól elvárhatunk. Eredeti célja, hogy írásos orvosi kezelési alternatívák és más egészséggel kapcsolatos szövegek minőségkontrollját lehessen vele elvégezni.

A videók átlagos minősége: rossz

A legtöbb videó rossz minőségű mint egészségügyi információforrás. Ettől még persze hírforrásként lehet jó, de ezekből nem lehet a saját egészségünkre vonatkozó felelős döntéseket hoznunk. Nem véletlen, hogy "kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét"! Bár a pontozásba nem nagyon ment bele a cikk, de pár dolgot említ, amit hiányolt a videókból: radiológiai eredmények, anatómiai ismeretek, diagnózis. Ez volt a három kategória, ami a legkevesebb videóban szerepelt. Bevallom megértem, hogy kevés hírportál gondolt a radiológiai felvételek elemzésének megosztására. A radiológia egy specializált szakma (az egész orvostudomány az, és nem a YouTube-on oktatják), és a "ground-glass opacity"-t nem gondolom, hogy sok kívülálló azonnal kiszúrja egy tüdőfelvételen.


Nem meglepő módon az orvosok videói bizonyultak a legjobbnak, elérve az átlagos közepes minősítést. Ezeket követte az egészségügyi szervezeteké, majd az oktatási csatornák videói, amelyek viszont már a rossz egészségügyi információ minősítést kapták. A majdnem a legrosszabb minősítési kategóriába eső hírportálok nem meglepőek, de hogy ilyen pontot kaptak a kórházak az legalábbis fura.

Az eredmények azért (is) ilyen rosszak, mert nincs gyógymód

Az eredményeket megfelelő óvatossággal kell kezelni. A pontozásba erősen számít, hogy a lehetséges kezelésekről mennyire átfogóan értekezik az adott forrás. Kezelések terén pedig – főleg márciusban – igen rosszul állunk. A betegség megértésének fázisában vagyunk. Kínában még szinte kórházról - kórházra alkalmazhattak más összetételű gyógyszeres kezelést, amelyek vagy segítettek vagy sem (március elejéről beszélünk, mintha egy másik évtizedben lett volna, pedig 4 hónapja volt), viszont ezek a kezelések kalauzolják azóta is a vizsgálatokat.

Vannak jó videók! Péládul a MedCram sorozata

A tanulmány az öt legmagasabb pontszámot elérő videót is listázza. Ebből a top3 kiváló, míg a következők jó minősítést értek el. Ezen videók közül három a MedCram sorozatból van. Ezen csatornán egy Dr. Seheult nevű, intenzív osztályon dolgozó orvos szemezget a COVID-19-es hírek között és magyarázza el a történéseket. Jelenleg (július 2) a 91. koronavírusos videónál tart. Én majdnem az elejétől rendszeres nézője vagyok a csatornának. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Alább a cikkben legmagasabb pontszámot elért videó:

Az internet, beleértve a YouTube is lehet információforrás. De nagyon résen kell lenni, és tudni kell elválasztani a jó információt a rossztól. És ez nagyon nehéz. Diagnózist ne állítsunk fel Google keresés alapján, és ne kezdjük el kezelni magunkat a "orvosok eltitkolják" és hasonló felütésű oldalak tartalma alapján. Ne feledjük: Keresse fel kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!

Hivatkozott irodalom

Szmuda, T., et al. 2020. YouTube as a source of patient information for Coronavirus Disease (COVID-19): A content-quality and audience engagement analysis. Rev. Med. Virol., e2132. DOI: 10.1002/rmv.2132

A hazugságok terjedése online

Vannak jelenségek, tények, amelyek evidensek. Egybevágnak a tapasztalatainkkal. Ettől még nem biztos, hogy igazak. Meg kell őket mérni. Ahogy az almát is le kellett dobálni a Pisa-i ferde toronyból, hogy a gravitációt demonstrálja Galilei, úgy más evidens dologgal is meg kell ezt tenni.

Hogyan terjednek a félrevezető információk? Máshogy, mint azok az információk, amelyeknek valóságtartalmáról meg lehet bizonyosodni? Hát szerintem a következő elemzés erre nem ad választ, de bemutatja az információ terjedésének mikéntjét a facebook korában.

Vegyünk összesküvés-elméleteket, amelyek sajátja, hogy nem lehet megbizonyosodni róluk, hogy igazak vagy sem. Pont ez bennük a végtelenül dühítő. Nem mondhatjuk rájuk bizonyossággal, hogy nem igazak. S mellette ott vannak a tudományos tények. Ezek - legalábbis elvben - újra elvégezhetőek és így valóságukról meg tudunk bizonyosodni. Hogyan terjed a facebookon egy összesküvés-elméletet bemutató bejegyzés illetve egy tudományos hír? Milyen sebességgel terjed megosztásról megosztásra, s kik osztják meg őket?

Senkit nem fog meglepni, hogy nagyon gyorsan terjednek az ilyen információk. S az sem fog senkit meglepni, hogy olyan embereken keresztül terjed, akiknek hasonló az érdeklődése/világlátása. Ez utóbbit hogyan tudjuk? Nézzük meg mennyire hasonló lapokat like-olnak vagy éppen nem like-olnak. Ez egyfajta hasonlóság. A hasonló emberek posztjait osztjuk meg, hiszen azok tartalma összecseng azzal, amit mi is gondolunk a világról. Az a fantasztikus a facebookban egy hálózatelemzéssel foglalkozó szakember, vagy egy  a Homo sapiens kapcsolati hálózatában érdekelt kutató számára, hogy az adat elérhető. S nem egy mesterséges kísérletről van szó. Nem egy laborba beterelt emberektől kérdezünk fura dolgokat, vagy kérjük meg, hogy döntsenek kissé életidegen opciók közül. Az emberek valóságos - online - viselkedését vizsgálhatjuk. Erről minden adatot oda is ad a facebook a nélkül, hogy a nevünket megadná. A tanulmányban 2010-2014 közötti forgalmakat elemeztek.

A minap voltam egy fejtágítón a közösségi média és a tudománykommunikáció témakörben. A szertáros Zsiros László Róbert mutatott nekünk pár érdekességet. Például, hogy mennyi adatot megtudhatunk arról, hogy hányan, mikor és milyen jellemzővel rendelkező személyek fogyasztották és osztották tovább tartalmainkat. Kincsesbánya egy szociológus és persze a marketingesek számára. A facebook ez utóbbi miatt adja olyan készségesen rendelkezésre ezeket az adatokat: ha hirdetsz pénzért, az nekik bevétel. S mivel elég jól be tudod határolni, hogy kinek akarsz valamit reklámozni, így inkább hajlandó a reklámozó áldozni a reklámra. Szóval az adat ott van, nézzük mit mutat!

Először is az információ a megjelenést követő 2 órában terjed leginkább. Utána nagyon lecsökken az megosztók gyakorisága. Ennyire rohanó világban élünk. Személyes visszajelzések alapján az én blogom egy kicsit lassabb fogyasztású, igaz nem is ér el - egyelőre - sok száz / ezer embert.

A bejegyzések zöme (90%-a) nem ér el egy pár tucatnál több megosztást. A legnagyobb kiterjedés, azaz a legtöbb megosztás a vizsgált tudományos bejegyzések körében 952 volt, az összeesküvés elméletek esetében viszont 2422. Általános, hogy az összeesküvés-elméletek mindig egy kicsit tovább terjednek. Ez önmagában is szomorú megállapítás.

Az összeesküvés-elmélet és a tudományos bejegyzések terjedésének különbsége. Az élethossz, azaz, hogy mennyi ideig van még újra megosztás és a végül elért megosztások méretének összefüggése a két tartalomra más. A jobb oldali grafikonon a kommulált valószínűségét látjuk, hogy egy bizonyos méretet elér egy megosztási hálózat. Ez azt jelenti, hogy az vagy annál több megosztás elérésének valószínűségét tüntették fel az Y tengelyen. Vigyázzunk, mindkét tengely logaritmikus skálán van.

Egyedül a végső hálózat mérete és a megosztások élethossza (tehát a megjelenést követően hány órával van az utolsó megosztás) összefüggése más a két tartalomra. Az összeesküvés elméleteket ha szépen lassan osztogatják az emberek, akkor egyre többeket ér el. A tudományos bejegyzések viszonylag gyorsan terjednek, főleg, ha el is érnek pár száz embert, de a több megosztás és a hosszabb megosztási idő között már nincs összefüggés, nagy a szórása az adatoknak. A szerzők ezt úgy magyarázták, hogy az emberek gyorsan magukévá teszik az új tudományos ismereteket, majd tovább lépnek. A jó összeesküvés elméletnek azonban érnie kell.

A szerzők két trollkodó oldal bejegyzéseinek a terjedését is figyelték. Azok még gyorsabbak voltak és még tovább terjedtek. Amúgy a magyar facebook-on is a legtovább terjedő bejegyzései Tibi atyának vannak.

Amúgy a félrevezető tartalmak terjedését súlyos fenyegetésként értékeli a World Economic Forum.

Hivatkozott irodalom

Del Vicario, M., Bessi, A., Zollo, F., Petroni, F., Scala, A., Caldarelli, G., Stanley, H. E. és Quattrociocchi, W. 2016. The spreading of misinformation online. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(3): 554-559

A bevezetőben említett Galileo kísérlet nem a gravitációt bizonyította, azt már ismerték egy ideje, hanem a gravitációs gyorsulás függetlenségét a test tömegétől. S valószínűleg gondolatkísérlet volt, azaz ténylegesen nem hajtotta végre Galileo (wiki). Ez is egy csodálatos példa, hogy bizonyos félrehallások, városi legendák lényegében kiirthatatlanok a köztudatból.