Mikor és miért alakultak ki azok az Istenek, akik az emberek cselekedeteit állandóan megfigyelik, a rosszakat büntetik és a jókat jutalmazzák? Miért érdekli az Isteneket, hogy mit is csinálunk?
Tegyük ezt ellentétbe azokkal a helyi természetfeletti lényekkel, akik hozhatnak jó időt, de rosszat is, szerencsét és szerencsétlenséget, ki lehet esetleg engesztelni őket, de akik alapvetően nem határozzák meg, hogy hogyan kell a mindennapokban viselkedni. Azt régen még az emberek mondták meg, s mivel mindenki mindenkit ismert egy közösségen belül, így a normák betartása is a közösség feladata volt. A megfigyelést és büntetést nem szerveztük még ki (vagy esetünkben föl).
Az emberi közösségek egyre nagyobbak lettek, s messze túlnőttek azon a méreten, amit egy-egy ember át tud látni. Már a közösségünk nagy részét nem ismerjük, nem tudjuk mit csinál vagy mit nem csinál. S valamikor ekkor alakultak ki a moralizáló Istenek (vagy mondjuk inkább úgy a moralizáló Istenkép, maguk az Istenek persze sokkal régebbiek, mint az emberek).
A közös vallás is egyfajta együvé tartozás jelzés. Ahogy a közös nyelv, a közös szokások, úgy a közös vallás is azt jelzi, hogy "egy csoportban vagyunk, megbízhatsz bennem". Az együttműködés rendkívül fontos az emberi társadalmakban!
Vegyünk egy nagyon egyszerű játékot. Egy ember beül egyedül egy szobába. Van előtte két csupor, egy dobókocka és 30 pénz. A kocka három oldala egyféle színű, a másik három oldala másfajta színű. Megkérjük az illetőt, hogy dobjon, döntse el, hogy az adott szín melyik csuprot fogja jelenteni, s ennek megfelelően a 30 dobás alapján ossza el a pénzt. A csuprok, amely tartalmát végül valaki meg fogja kapni, a kísérleti felállástól függően máshoz és máshoz tartoznak.
Az egyik kísérletben maguk és egy távoli, de azonos vallású személy között osztottak (azonos ország és nemzetiség). A másik esetben pedig egy helyi azonos vallású személy és egy távoli, azonos vallású személy csupra között kellett osztogatni a pénzt. A kockadobások alapján átlagosan 15-15 pénznek kéne lenni a két csuporban. Ha ettől jelentősen eltér a kapott végeredmény, akkor a kockadobó nem biztos, hogy teljesen őszintén hajtotta végre a kocka utasítását.
 |
| (a) A kísérleti felállás. A két csupor, a 30 pénz, a kocka és a személy, aki dobálni fog. (b) a két csupor tartalma kihez fog kerülni a két elrendezésben. |
A kísérletben keresztény, buddhista, hindu és helyi vallású személyek vettek részt a világ eldugottabb részeiről (Tuva köztársaság, Vanuatu, Fiji, Mauritius, Brazil őserdő, Hadzaföld (Tanzánia)). Erre azért volt szükség, hogy ne a szokásos fehér, keresztény népességet mérjék föl, akik esetleg máshogy viselkednek, mint a világ többi része. A kísérlet kimenetele nem függött az emberek nemzetiségétől.
A kísérletben résztvevő személyektől megkérdezték (egy kérdőíven keresztül), hogy szerintük mennyire büntet az ő Istenük. Akik úgy feleltek, hogy nagyon, azok bizony minkét kísérleti elrendezésben, átlagosan az elméletileg elvárt 15 pénzt rakták a csuprokba (átlagban, ha teljesen őszintén dob az ember, akkor is kijöhet nem pont 15-15). Minél kevésbé ítélték büntetőnek Istenüket az emberek, annál kevesebbszer "jelezte" a kocka, hogy a távoli azonos vallású személyt jelző csuporba kéne pénzt helyezni (azaz kissé csaltak a pénzosztáson). Azért jegyezzük meg, hogy itt is átlagosan 13 pénz landolt abban a csuporban, még akkor is, ha a másik csupor tartalmát maga a játékos kapta meg. Az eredmények szóra sem túl nagy: 4 pénzegység körül van (az elméletileg várt szórás 1,936).
A mindent látó és büntető Isten sikeresen megakadályozza, hogy csaljunk az azonos vallásúakkal szemben.
Hivatkozott irodalom
- Purzycki, B. G., Apicella, C., Atkinson, Q. D., Cohen, E., McNamara, R. A., Willard, A. K., Xygalatas, D., Norenzayan, A. és Henrich, J. 2016. Moralistic gods, supernatural punishment and the expansion of human sociality. Nature 530(7590): 327-330
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése