A viselkedés evolúciója - kísérlet gyíkokon

Szeretem az egyszerű, de annál frappánsabb kísérleteket. Egy ilyet mutatok be most. A viselkedés része a fenotípusnak, annak, amilyenek az élőlények. A viselkedés előnyhöz is juttathatja az egyedeket, de bajba is sodorhatja őket. Egyes helyeken ilyen, máshol olyan viselkedés lehet a nyerő.

A barna anolisz (Anolis sagrei) már amúgy is tankönyvi például szolgál a fajképződésben¹, most álljon példaként a viselkedés szelekciójához is. Élőhelye a Bahama-szigetek és Kuba, vagy ágakon napozik, vagy a földön táplálkozik, ahol viszont ragadozója, a pörgefarkú leguán (Leiocephalus carinatus), elkaphatja. A bokrok ágain viszont biztonságban van a gyíkocska. A talajt kell elkerülnie, viszont úgy nem igazán tudja felfedezni környezetét és táplálékhoz jutni.

A barna anolisz (balra) és ragadozója a pörgefarkú leguán (jobbra). A viselkedés mérése: egy dobozból milyen gyorsan jön ki az anolisz gyík, és mennyi időt tölt a talajon. Mind a doboz, mind egy magasabb bokor ágai védelmet nyújtanak.

Egy korábbi kísérletben megállapították (Losos et al. 2004), hogy a predátor jelenlétében 66%-os az átlagos halandóság (a megfigyelés ideje alatt), míg nélküle csak 45%. Tehát igen jelentős szelekciós erőt képviselnek a leguánok. Kérdés, hogy ez csak morfológiára vagy viselkedésre, esetleg mindkettőre hathat.

Morfológiai jellemzőkből az anolisz gyíkok ujjhossza fontos. A hosszabb ujjú egyedek gyorsabban futnak a talajon, a rövidebb ujjúak fürgébben mozognak a vékony ágakon. A leguán betelepítésével a hosszabb ujjú egyedek kerültek előnybe, akik a talajon gyorsan tudtak menekülni, bár szinte minden egyed egyre inkább a bokrok ágain élt, elkerülendő a ragadozót.

A most közölt tanulmányban (Lapiedra et al. 2018) vettek 273 felnőtt barna anoliszt. Mindegyiküket kitették a következő mérésnek: Előbb berakták őket egy dobozba. Ott 3 percig hozzászokhattak a dobozhoz. Eközben a doboz elé egy átlátszó kalitkában egy leguánt raktak be, hogy majd lássa a gyík, hogy itt bizony gond van. A gyíkos doboz fedelének felemelését követően a gyík 5 percig nézhetett farkasszemet a leguánnal. Aztán megint elfüggönyzés következett miközben a leguánt elvitték. És ekkor, más leguánmentes környezetben, nézték, hogy mit tesz az ajtó felnyitását követően a gyík. Mikor dugja ki a nóziját a biztonságos dobozából, és mennyi időt hajlandó a talajon lenni mielőtt vagy felmegy egy magasabb ágra vagy egy kő alatt elbújik. Ez a két idő jellemzi a gyík "bátorságát" vagy inkább a felfedező hajlamát.

Ezt követően a megjelölt gyíkokat kitelepítették nyolc apró bahamai szigetre, amelyeken sem anolisz gyíkok sem leguán nem volt eredetileg. Hagytak nekik egy hetet, hogy megismerjék a területet és ezt követően négy szigetre betelepítettek leguánokat is. Négy hónap múlva visszafogták a gyíkokat és megnézték melyek élték túl a kalandot.

A Floridától keletre található Bahama-szigetek egyik nagyobbacska szigete melletti apró szigetre telepítették be az anolisz gyíkokat. A sárga pöttyök a ragadozómentes szigeteket jelölik, a zöldek a ragadozósakat.

A ragadozó jelenlétében a gyíkok kevesebb időt töltöttek a talajon és magasabbra másztak a bokrokon (33,8 cm vs. 14,4 cm). Azok a nőstények éltek inkább túl, amelyek viselkedésteszt során óvatosabban merészkedtek elő a dobozból és gyorsabban menedékhez szaladtak. Ez talán nem meglelő. Viszont a predátormentes szigeten azok éltek inkább túl, amik gyorsabban elődugták az orrukat és többet voltak a talajon. Tehát ragadozó nélkül a felfedezés kifizetődő volt, jelenlétében viszont nagyon nem.

A ragadozó jelenléte erősen szelektált a kockázatkerülő magatartásra, míg hiánya a felfedezőknek kedvezett.

A hímekre nem hatott ilyen eltérő szelekció. Halálozásuk hasonló volt a ragadozós és a ragadozómentes szigeteken. A nőstények esetében továbbá a hosszabb ujjúak ebben a kísérletben is előnyösebbnek bizonyultak.


Szóval a viselkedés fontos, mérhető tulajdonság, amelynek gyakorisága a környezettől függően változhat. Egyes környezetek előnyben részesítik a felfedező viselkedést, míg mások a rizikó elkerülését.

Hivatkozott irodalom

Losos, J. B., Schoener, T. W. és Spiller, D. A. 2004. Predator-induced behaviour shifts and natural selection in field-experimental lizard populations. Nature 432: 505–508
Lapiedra, O., Schoener, T. W., Leal, M., Losos, J. B. és Kolbe, J. J. 2018. Predator-driven natural selection on risk-taking behavior in anole lizards. Science 360(6392): 1017–1020

¹ Mivel írtam tankönyvet, így, ami abban van, az már tankönyvi példává nemesült :)