A kísérlet alapvetően nem a vásárlásról szól, hanem arról, hogy az éhség hogyan változtatja meg a világhoz való viszonyunkat. Az egyértelmű, hogy éhesen élelmiszert vásárolni nem jó ötlet, biztosan többet fogunk venni. Tapasztalat. A kérdés, hogy megnövekszik-e a vágyunk az ehetetlen dolgok iránt is. Azaz az élelem beszerzésének vágya beindít-e mindenféle más "szerzési" vágyat.
Úgy tűnik igen.
Első kísérlet (igazából a második volt, de az első nem érdekes). Álljunk meg egy büfé előtt kísérleti alanyokat keresve, akik éppen ettek, vagy akik éppen enni készülnek. Az utóbbiak biztosan éhesebbek is. Kérdezzük meg mennyire éhesek, milyen a hangulatuk, mennyire szeretnének bizonyos ételeket és tárgyakat, illetve mi a véleményük róluk. Fontos ez a megkülönböztetés, az egyik a megszerzésről szól, a másik arról, hogy mennyire tetszik nekünk az adott dolog (egyszerű dolgokról volt szó, mint egy USB kulcs, egy számítógép egér vagy egy órás fürdőbelépő). A 10 "dolog" közül, amit tetszés és megszerzés szerint pontozni kellet 5 tárgy volt, 5 pedig étel. A részt vevők evés előtt jobban szerették az ételeket, mint utána. A tárgyak tetszésindexe nem változott az éhséggel. A megszerzésük vágya viszont igen. Nemcsak az ételek megszerzésének vágya nőtt meg éhesen, hanem bizony a nem ételeké is.
No de ez hipotetikus kísérlet volt. Mondani bármit lehet. Most megint legyenek emberek, akik különböznek éhségükben (bemondás alapú) és egyfajta termékbemutatón gemkapcsokat mutattak nekik. Sőt mintát is vihettek haza belőle. Mindenki megmondhatta, hogy mennyi gemkapcsot vinne haza. Az éhség nem befolyásolta, hogy mennyire tetszett nekik a gemkapocs, ellenben éhesen többet vittek haza belőle.
A éhséget is tegyük konkrétabbá, hátha az emberek nem jól mérik fel a saját éhségüket. Szóval hívjunk el egy adag embert egy sütiízlelés próbára. Kérjük meg őket, hogy az előző 4 órában ne egyenek, az jót tesz az ízek teljességének felfedezésében (vagy legalábbis éhesek lesznek, s nekünk most ez a lényeg). Mindenféle töltelék feladatot végeztessünk velük, no meg vegyük elő a gemkapcsokat és kérdezzük meg mennyire szeretik őket és mennyit vinnének el. Egyesek a kérdések után ízlelhették meg a sütiket (meg is ehették őket), másik meg előtte (nekik külön javallották, hogy egyék meg, úgy jobb az ízlelés). Szóval voltak akik éhesek voltak és voltak, akik nem (hiszen most sütiztek be). Az eredmény ugyan az: éhesen több gemkapcsot vittek magukkal.
No de a gemkapocs ingyen volt. Pénzt is hajlandóak vagyunk többet költeni? Igen. Egy plázában egy olyan bolt előtt, ami főleg nem élelmiszert árul "vadásztak" alanyokra. Manapság minden boltban lehet kapni csokit (a már bezárt Baumaxban is volt a pénztár körül) és egyéb "snack"-et. Az emberek azonban nem ezért mennek az ilyen boltokba és zömében nem is vettek élelmiszert (81 emberből csak 1). Az emberektől elkérték a számlát (beleegyeztek) és lemásolták, valamint megkérdezték, hogy mennyire éhesek, mennyi időt töltöttek a boltban és milyen a hangulatuk. A végeredmény az, amit már várunk: többet költöttek, akik éhesebbek voltak.
Éhesen ne menj vásárolni!
Hivatkozott irodalom
Xu, A. J., Schwarz, N. és Wyer, R. S. 2015. Hunger promotes acquisition of nonfood objects. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(9): 2688-2692
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése