Négy évvel ezelőtt (ez a blog 5. éve) azzal a kérdéssel kezdtem, hogy van-e evolúció az emberi populációban? Ez a kérdés az egyre több molekuláris adatnak köszönhetően egyre jobban vizsgálható. Nem csak az elmélet mondatja velünk, hogy kell lennie evolúciónak jelenleg is, de az adatok is ezt támasztják alá.
Vegyünk egy jó adag embert, akik túl vannak a reproduktív korukon. Nőknél ez nagyjából 45 év felett, férfiaknál 50 év felett (kivételek tudjuk vannak). Kérdezzük meg – vagy vegyük elő az adatbázisból –, hogy hány gyermeket szültek / nemzettek. Ez legyen az életükben elért szaporodási siker. Mivel az emberi gyermekhalandóság igen alacsony, ez igen jól korrelál a rátermettséggel.
Amennyiben ismerjük az egyedek fenotípusát, ami ugye akármi lehet a magasságuktól kezdve, a testtömeg indexen át az iskolai végzettségükig, akkor a fenotípusos jelleg és a gyerekszám korrelációja mond valami arról, hogy mennyire erős irányító szelekció hat az adott tulajdonságra. Először ezt a korrelációt vizsgálták egy igen nagy brit adatbázisban, amiben a személyek több tulajdonsága (beleértve a gyerekszám) szerepel. A szelekció ereje gyenge, de több tulajdonságra szignifikánsan eltér nullától. Érdekes – de nem meglepő –, hogy nőkre és férfiakra más a szelekció, bár általában az iránya azonos.
A legerősebb szelekció arra hat, hogy minél előbb legyen egy nőnek gyereke. Az első szülés ideje minél alacsonyabb, annál magasabb a várható gyerekszám (rátermettség). Nem az első cikk, amely ezt kimutatja. Ezzel összefüggésben az első menstruáció idejének korábbra tolódására is van szelekció. Viszont a reproduktív kor kitolására (menopauza korának emelésére) nagyon gyenge vagy nincs is szelekció.
Ehhez hozzátartozik, hogy az iskolázottság fordítottan arányos az első gyerekvállalás idejével. Ez a kettő együtt egyben azt is okozza, hogy az iskolázottság önmagában negatívan korrelált a rátermettséggel (érts a kevésbé iskolázottak terjednek). A helyzet nem ennyire rossz. Ha kivesszük a korai szülés hatását, akkor a trend megfordul. Az iskolai végzettség –, ami reményeink szerint azért valamennyire korrelál az ésszel – pozitívan hat a gyerekszámra. Ez a hatás viszont gyenge. Az iskolában töltött évek kitolják az első gyerekvállalás idejét, s ez jobban hat a populációnövekedésre, mint a pozitív hatása az észnek. Amennyiben ez a trend folytatódik, akkor bizony az az emberiség elhülyüléséhez fog vezetni. Ez viszont nem holnap fog megtörténni (akármit is gondolunk a mai helyzetről), sőt a nem túl erős hatások következtében évszázadok - évezredekben mérhető az ideje, hogy látványos változás legyen. Ennyi idő alatt bőven megváltozhatnak a trendek.
Kevésbé lehangoló eredmény, hogy a magasságra is van szelekció. Valahogy mindig éreztük, hogy a magasabb férfiaknak valahogy egyszerűbb párt találnia. Igen, van ilyen hatás (több gyerekük van), de a hatás gyenge vagy lehet, hogy nem is létezik. Ellenben a nők alacsonyságára erősebb szelekció van. Valamiért kedveljük az alacsonyabb hölgyeket. És ez az oka, hogy miért nem fog folyamatosan nőni az emberi testmagasság: a férfiak magasságra való szelekcióját kiegyenlíti a nők "alacsonyságra" való szelekciója. A nem okoz egy bizonyos fokú különbséget a magasságban, de azt alapvetően olyan gének határozzák meg, amelyek nem nemfüggőek.
Érdekes továbbá, hogy pozitív szelekció hat a testtömeg index, a csípőkerület és derékbőség növekedésére férfiaknál. Miért jobb kissé elhízott férfinak lenni, nem tudom (személyes tapasztalat: nem jó. Bár az átlaghoz képest több gyerekem van).
Az adatok egy brit adatbázisból származnak, amelyből csak a fehér britekre vonatkozó adatokat vették elő (magyarázat, mert abból van elég, de sejtem azért, hogy ne tűnjenek rasszistának). Ez azt is jelenti, hogy az eredmények szigorúan csak a brit társadalomra érvényesek. Egyes eredményeik gyanítom érvényesek világszerte.
Kevésbé lehangoló eredmény, hogy a magasságra is van szelekció. Valahogy mindig éreztük, hogy a magasabb férfiaknak valahogy egyszerűbb párt találnia. Igen, van ilyen hatás (több gyerekük van), de a hatás gyenge vagy lehet, hogy nem is létezik. Ellenben a nők alacsonyságára erősebb szelekció van. Valamiért kedveljük az alacsonyabb hölgyeket. És ez az oka, hogy miért nem fog folyamatosan nőni az emberi testmagasság: a férfiak magasságra való szelekcióját kiegyenlíti a nők "alacsonyságra" való szelekciója. A nem okoz egy bizonyos fokú különbséget a magasságban, de azt alapvetően olyan gének határozzák meg, amelyek nem nemfüggőek.
 |
| A magasság és a becsült relatív rátermettség viszonya férfiakra (fekete vonal) és nőkre (piros vonal). A relatív rátermettség a gyerekszám osztva az átlagos gyerekszámmal. Az oszlopok a magasságeloszlást jelölik. Az átlagos hölgy kicsit magasabb 160 cm-nél, míg az átlagos férfi olyan 175 cm. A rátermettség szempontjából a nőknek olyan 155-158 cm-nek kéne lennie, míg a férfiaknak kicsit 180 felett. |
Érdekes továbbá, hogy pozitív szelekció hat a testtömeg index, a csípőkerület és derékbőség növekedésére férfiaknál. Miért jobb kissé elhízott férfinak lenni, nem tudom (személyes tapasztalat: nem jó. Bár az átlaghoz képest több gyerekem van).
 |
| Nők és férfiak mérhető jellemzőinek genetikai korrelációja a teljes élettartamra vonatkozó reproduktív értékkel (gyerekszám). A negatív érték azt jelenti, hogy kisebb érték nagyobb gyerekszámot eredményez, míg a pozitívnál a nagyobb érték a jobb (a gyerekszám szempontjából). Csak a *-al jelöltek szignifikánsak, a többi mintha nem is létezne. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése