Miért omlott össze a Maya civilizáció?

Valamikor i.sz. 800-1000 körül az alföldi Maya civilizáció összeomlott. Az időszámításunk előtt 2600-1800 évvel ezelőtt kiépülni kezdő, mezőgazdaságra áttérő, hatalmas városokat és épületeiket ránk hagyó civilizációval valami történt. Amikor Európa a Római birodalom összeomlását követő változások turbulens évszázadait élte és lakossága csökkenőben vagy éppen stagnálóban volt, akkor Közép-Amerikában 100 ezres metropoliszok terültek el.¹ S mégis az évezredfordulóra a központi rész elnéptelenedett, városait benőtte a dzsungel, hogy majd egy évezreddel később fedezzék fel újra őket.

A Maya civilizáció a Yukatán félszigeten és Közép-Amerika ahhoz közel levő részén, a mai Mexikó déli felén, valamint Belize és Guatemala területén helyezkedett el. Mezőgazdaságuk kukoricára, babra, tökre és csilipaprikára épült. Saját írással rendelkeztek. Tehát egy fejlett kultúra volt itt.

A Yukatán félsziget és a Maya civilizáció kiterjedése. A bekarikázott régió a központi alföld, amiről az írásban szó van. A szürkített, partmenti részek, azok, ahol a lakosság a spanyol időkig is megmaradt. A modern állam- és régióhatárokat is jelzi a térkép.

A meleg, egyenlítői klíma általában kedvez a nagy emberi populációk kialakulásának, s itt is minden bizonnyal jócskán éltek vadászó-gyűjtögető törzsek. Az ásatások alapján nem egyszerre tértek át a letelepedett életmódra. Egyes ceremoniális épületek megjelentek, de a permanens lakóépületek száma sokáig igen csekély maradt. Minden bizonnyal a környező "törzsek" / csoportok gyűltek össze és építették fel a későbbi városok magját jelentő szakrális épületeket, de vándorló életmódjukat még évszázadokig megtartották (Inomata et al. 2015). Valahogy úgy, mint a dothrakiak Vaes Dothrak városa (nem ciki, hogy valószínűleg többen ismerik ezen kitalált népet és városát, mint a mayákat?). Ez azért érdekes, mert a vadászó-gyűjtögető, illetve pásztorkodó népek letelepedésének menetéről olyan sokat azért nem tudunk. Itt Közép-Amerikában a romok háborítatlansága és az időben hozzánk közelebb álló átmenet segíti az ilyen irányú kutatásokat.

Tikal

Douglas et al. (2015) üledékekben levő növényi viaszok izotópos elemzésével rekonstruálták a múltbeli klímát (a csapadék mennyisége nyomot hagy az izotóp összetételben), illetve a vegetáció változását (a növények viaszai eltérőek). Megállapításaik összecsengenek korábbi feltételezésekkel (Hodell et al. 1995; Kennett et al. 2012) egy csapadékost, majd azt követő igen száraz periódussal kapcsolatban. i.e. 700 - i.sz. 200 között viszonylag csapadékosabb periódus volt. Ez lehetővé tette a mezőgazdaság elterjedését és a populációméret gyors növekedését. Erre az időre tehető városok megjelenése. Az ezt követő, úgynevezett klasszikus korszak (250-950), a Maya kultúra virágkora. Ebben az időben (200-500) viszont már elkezdődött egy szárazodás. Ez eleinte erősíthette is a civilizáció megerősödését, mert az embereknek az égetéses-irtásos földművelésről át kellett térnie az intenzív mezőgazdaságra.

Tikal és környékének mezőgazdasága jó példa (Lentz et al. 2014). Az erdők évente fenntartható módon 39 millió kg fát adtak, aminek a nagy részét elégették főzéshez és agyagégetéshez (a becsült felhasználás 42 millió kg/év). A házak kertjeiben tököt, babot, édesburgonyát, rózsanádat (Canna indica) és malangát (Xanthosoma sagittifolium) termesztettek. Gyümölcsligetek is voltak, ahol kakaót is termeltek. A városon kívül helyezkedtek el a megművelt földek. Valószínűleg valamilyen vetésforgót és ugaron hagyást kellett alkalmazniuk, hogy a föld ne merüljön ki nagyon gyorsan. A vizet, ami egyes helyeken igen csekély mennyiségben állt rendelkezésre, felfogták, tárolták és öntöztek vele. A város a fenntarthatóság határán - talán egy kissé túl is azon - létezett.

Egészen addig, amíg már a szárazság következtében nem volt fenntartható tovább ez a populációméret. Az alföldi városok pár évtized alatt elnéptelenedtek (amihez persze háborúskodás is hozzájárult). A terület elhagyását követően 80-260 évvel az újra beerdősült, s 120-280 év alatt a talaj is stabilizálódott. Mégsem tértek vissza az emberek. A spanyol hódítók áthatolhatatlan dzsungelt találtak itt, s a mai napig gyérebben lakott, mint fénykorában.

Mint biológus, persze a környezet szerepét hangsúlyozom az összeomlásban, de természetesen megvannak a folyamat társadalmi és gazdasági vetületei is. A Maya civilizáció nem kihalt, hanem egyes területeket felhagyott. A part menti városok, bár lakosságuk csökkent, zömében megmaradtak. Turner és Sabloff (2012) például a vízi kereskedelem fellendülésében látja az okát, hogy az amúgy egyre rosszabb körülmények között levő belső városállamok lakossága elvándorolt, s nem is tért vissza. Az intenzív mezőgazdaság és az évszázados szárazság nehézkessé tette az élelemtermelést, a belső kereskedelmi utak leépülése pedig egyéb gazdasági lehetőségektől fosztották meg a belső nagy városokat.

Hivatkozott irodalom

• Turner, B. L. és Sabloff, J. A. 2012. Classic Period collapse of the Central Maya Lowlands: Insights about human–environment relationships for sustainability. Proceedings of the National Academy of Sciences 109(35): 13908-13914
• Hodell, D. A., Curtis, J. H. és Brenner, M. 1995. Possible role of climate in the collapse of Classic Maya civilization. Nature 375(6530): 391-394
• Inomata, T., MacLellan, J., Triadan, D., Munson, J., Burham, M., Aoyama, K., Nasu, H., Pinzón, F. és Yonenobu, H. 2015. Development of sedentary communities in the Maya lowlands: Coexisting mobile groups and public ceremonies at Ceibal, Guatemala. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(14): 4268-4273
• Douglas, P. M. J., Pagani, M., Canuto, M. A., Brenner, M., Hodell, D. A., Eglinton, T. I. és Curtis, J. H. 2015. Drought, agricultural adaptation, and sociopolitical collapse in the Maya Lowlands. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(18): 5607-5612
• Kennett, D. J., Breitenbach, S. F. M., Aquino, V. V., Asmerom, Y., Awe, J., Baldini, J. U. L., Bartlein, P., Culleton, B. J., Ebert, C., Jazwa, C., Macri, M. J., Marwan, N., Polyak, V., Prufer, K. M., Ridley, H. E., Sodemann, H., Winterhalder, B. és Haug, G. H. 2012. Development and disintegration of Maya political systems in response to climate change. Science 338(6108): 788-791
• Lentz, D. L., Dunning, N. P., Scarborough, V. L., Magee, K. S., Thompson, K. M., Weaver, E., Carr, C., Terry, R. E., Islebe, G., Tankersley, K. B., Grazioso Sierra, L., Jones, J. G., Buttles, P., Valdez, F. és Ramos Hernandez, C. E. 2014. Forests, fields, and the edge of sustainability at the ancient Maya city of Tikal. Proceedings of the National Academy of Sciences 111(52): 18513-18518

¹ Amikor sötét középkorról beszélünk, akkor persze nem volt annyira sötét, mint néha képzeljük. Ellenben az elnevezés - szerintem - jogos, mert Európa marginalizálódásának periódusa volt. Milliós települések voltak Indiában és Kínában. Százezres települések végig a Közel-Keleten (a Közel-Nyugaton, a Távol-Nyugat ugye Európa). Európában pedig inkább 10 ezresek, pedig a Római birodalom fénykorában akár 1 millió ember is élhetett a fővárosban. Amikor összeomlásokról beszélünk, akkor ilyen változásokra kell gondolni.