Az agyunk egy drága szerv. Nagyon drága. Az ember naivan azt gondolhatja, hogy a napi energiaszükséglet alapvetően az izommozgásra megy el. Végül is abba fáradunk el nem?
Hát nem. A legtöbb energia az állandó testhőmérséklet és az agy fenntartásához kell. Nem véletlen, hogy igen kevés élőlény képes nagy agyat fenntartani: drága.
Azt gondolhatnánk, hogy a születés pillanatában a legdrágább az agy fenntartása, hiszen a teljes testtömeghez ekkor a legnagyobb az agy. Egy friss kutatás viszont azt mutatja, hogy nem. Az agyunk a legtöbbet 4-6 éves korunkban követel tőlünk.
Az agyunknak cukor (szőlőcukor) kell. A maximum cukorfelhasználása az agynak 5,2 éves korban van, ekkor a fiúk agya naponta 167 g cukrot igényel, míg a lányoké 146,1 g-ot. Ez majdnem kétszerese a felnőttkori szükségletnek, miközben felnőttkorban a test - az agy is - vagy háromszor nagyobb.
Kiszámolható, hogy a felhasznált cukor a teljes napi energiaszükségletünknek mekkora részét fedezné (a cukor nem csak energiaként használódik el, de egy része be is épül az agyszövetbe). Születéskor a napi energiaszükséglet 35,4%-ával (fiúk) illetve 38,7%-ával (lányok) egyenértékű cukorra van szüksége az agyunknak. Féléves korra ez 30% alá csökken, hogy megint emelkedjen, s olyan 4 éves kor környékén elérje a 43-44%-ot. Felnőttkorban a napi energiaszükségletre vetítve alig 10,9% (férfiak) és 15,0% (nők) a cukorigénye az agyunknak.
Az agyunk napi glükózszükséglete a kor függvényében (fent), illetve a napi energiaszükséglet százalékában (1g glükóz 3,72 kcal) (lent) fiúk és lányok esetében. |
És amikor ilyen nagyon sokat kell költenünk az agyunkra, aminek egy jó része azért van, mert éppen akkor épülnek ki a kapcsolatok az idegsejtjeink között, akkor bizony a testi növekedés áll. Az emberi fejlődés egyik sajátsága az hosszú gyermekkor, ami alatt alig növekszünk. Amint 10-12 éve korra az agy energia / cukorigénye alább hagy a növekedés is felgyorsul, s pubertás alatt gyorsan felnövünk. Az emberi faj szempontjából a fontos növekedés viszont előtte történik: kialakítjuk ezt a csodálatos, de drága szerkezetet, amit agynak nevezünk, s ami lehetővé teszi például, hogy blogot írjunk (olvassunk).
Hivatkozott irodalom
Kuzawa, C. W., Chugani, H. T., Grossman, L. I., Lipovich, L., Muzik, O., Hof, P. R., Wildman, D. E., Sherwood, C. C., Leonard, W. R. és Lange, N. 2014. Metabolic costs and evolutionary implications of human brain development. Proceedings of the National Academy of Sciences 111(36): 13010-13015
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése