2020. február 10., hétfő

COVID-19: Tobzoskákról kerülhetett emberre

A Nature tudományos folyóirat kínai forrásra hivatkozva elképzelhetőnek tartja, hogy az 2019-nCoV névre keresztelt, jelenleg bizonyítottan 30 ezernél több embert megfertőző és 638 halálos áldozatot követelő vírus egy tobzoskáról ugrott át az emberre.

Jávai tobzoska


A január elején gyorsan közzétett vírusgenom összehasonlítása alapján ez a koronavírus természetes gazdája valamilyen denevér lehet. Ellenben már az első híresztelések is valamilyen más fajt feltételeznek, mint a fertőzés közvetlen forrását. A 2002–2003-as SARS járványnál ez cibetmacska volt, míg a Közel-Keleten kitört MERS járványé dromedár (egypúpú teve). A koronavírus fertőzés kitudódásakor a kígyót jelöltek meg, mint az esetleges forrás, de ezt a tudományos közösség gyorsan elvetette.

A Kuangcsou-ban levő Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársai, Shen Yongyi és Xiao Lihua egy sajtótájékoztatón azt jelentették be, hogy tobzoskákból és fertőzött emberekből vett vírusminták genetikai összehasonlítása 99%-os egyezést mutat szemben a legközelebbi ismert denevér koronavíruséval, ami csak 96,2%-os egyezést mutat (Zhou et al. 2020), így lehetséges, hogy a közvetlen forrás egy tobzoska volt.
A kutató közösség nem zárja ki ennek igazát, de várják, hogy az eredmények közlemény formájában is megjelenjenek.

A tobzoskák húsa ínyencségnek számít, míg pikkelyeit a tradicionális gyógyászatban alkalmazzák. Mivel orvvadászok folyamatosan próbálkoznak minél több elejtésével, így egyedszámuk erősen lecsökkent és minden faja súlyosan veszélyeztetett. A kínai hatóságok keményen büntetik a tobzoskákkal való kereskedelmet, de ez legfeljebb csak nehezíti a csempészek dolgát.

Csempészett és a megmentésükre szervezett akciót túl nem élő, jávai tobzoskákból 2019-ben vettek mintát, amelyek egy részénél találtak koronavírusokat (Liu, Chen és Chen 2019). Így biztos, hogy a tobzoskákban ilyen típusú vírus lehetséges. Az óvatos fogalmazásmód azért szükséges, mert a talált koronavírusok távol állnak a mostani koronavírustól. A most bejelentett közlemény nélkül azt sem tudjuk, hogy a mintát jávai tobzoskából, vagy Dél-Ázsia valamely másik tobzoskafajából izolálták.

Az emberek a korábbi SARS járvány ellenére sem igazán változtatnak viselkedésükön. Egyszer már keletkezett egy lokális járvány a vadállatok fogyasztása miatt, de ez nem hagyott mély nyomokat az ilyen ínyencségeket kívánók körében. Egy tanulmány (Yang et al. 2007) a SARS járvány előtt konzervációs okokból felmért, majd a járvány kitörését követően az érdekes összehasonlítás okán újból felvett adatok alapján azt mutatják, hogy bár csökkent a vadállatok fogyasztásának mértéke, de nem drasztikusan. A nyulak, vaddisznók, fácánok, kígyók, békák, tobzoskák, medvemancs, stb. fogyasztása 20–15%-kal esett vissza. A cibetmacska fogyasztás alig lett kevesebb, annak ellenére, hogy a megkérdezettek 38%-a tudta, hogy ez a macskafaj volt a közvetlen átadója a SARS-nak.

A kínai hatóságok betiltották a vadállatok és vadhús értékesítését az egészségügyi válsághelyzet alatt. Bár mivel ezt az intézkedést a járvány lecsengését követően valószínűleg nem fogják fenntartani, és Dél-Kelet Ázsia más államaiban is igen gyakori a számunkra egzotikusabb vadhús fogyasztása (sőt ez világszinten az), így az emberiség továbbra is számolhat hasonló új járványokkal.

Hivatkozott irodalom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése