Először is már nem kéne Vuhan vírusnak hívnom a vírust, mert kapott egy saját nevet a Vírustaxonómia Nemzetközi Bizottságától (ICTV). Ez a nemzetközi kutatókból álló csapat hagyja jóvá a vírusok neveit.
A vírus hivatalos neve a SARS-CoV-2.
A SARS név, ami egy korábbi koronavírus neve, a "severe acute respiratory syndrome" kifejezésből ered, ami annyit tesz, hogy "súlyos akut légzőszervi szindróma". Ez a vírus által okozott betegségre utal. Ez amúgy jellemző a vírusnevekre. Egyes kínai kutatók szerint a névválasztás nem túl szerencsés (szerintem sem). A SARS koronavírusnak nem közeli rokona az új vírus, és nem szabadna a fejekben a kettőnek keverednie. A 2002-2003-ban kiteljesedő járvány körülbelül 8000 embert fertőzött meg és 774 ember halt meg. A mostani vírus sokkal gyorsabban terjed (a jelenlegi állapot szerint majdnem 70 ezer fertőzött van), de kevésbé halálos. De nem árt tudni, hogy aki a SARS-CoV-2-től beszél, az a jelenlegi emberi koronavírus járvány vírusáról szól.
Sok hírportál rosszul hozta le, hogy a vírus neve COVID-19. Nem az, az a járvány neve.
Az első kimutatott fertőzött Afrikában
Pénteken az első Afrikában levő fertőzöttet is azonosították Egyiptomban, az illető nem egyiptomi. Ezzel valóra váltak a félelmek, hogy a járvánnyal kevésbé megküzdeni tudó Afrikába is bekerül a vírus. Kutatók szerint (erről majd egy másik bejegyzésben részletesebben) eleve már régen megjelent Afrikában a vírus, de ott nem tudják kimutatni. Ez nem technikai kérdés, mintsem pénzügyi. A kimutatás lassú, költséges a beteg gyógyulásához nem járul hozzá (annyiban igen, ha tudják, hogy bakteriális vagy virális problémáról van szó), ellenben a járvány megfékezéséhez elengedhetetlen.
Akik figyelik a John Hopkins kórház által frissített adatokat, észrevehették, hogy február 13-án nagyot ugrott a megbetegedettek száma: 44 ezerről 59 ezerre emelkedett a fertőzöttek száma. Meg kell nyugodni, nem a vírus lett durvább.
A kínai egészségügy Hupej tartományban engedélyezte, hogy a légzési problémákkal, lényegében tüdőgyulladással orvoshoz kerülőket koronavírussal fertőzöttnek lehessen nyilvánítani a vírus kitenyésztése nélkül.
Az, hogy valakinek tüdőgyulladása van és ezzel kórházba kerül nem jelenti, hogy a SARS-CoV-2-vel fertőződött. Azt előbb ki kell mutatni. Ott ahol kevés az eset, ezt az eljárást végig is viszik, de Hupej tartományban ez túl lassú Ugyanis, ha a valószínűleg koronavírussal fertőzötteket nem azonnal különítik el, illetve kezdik el kezelésüket, az a halálozást is növelheti, illetve a terjedés megfékezését nehezítheti.
Vírusokat lehet tenyészteni például sejtkultúrákban, és mikroszkóppal figyelni, hogy a sejtek szétesnek a vírussokszorozódás következtében. Ez a módszer viszont csak a vírus jelenlétét mutatná ki, sok esetben nem is alkalmazható. Modernebb technika, ha a vírus örökítőanyagát felszaporítjuk. Ehhez ismerni kell az adott vírust (ezért volt fontos, hogy a szekvenciáját megosztották). Ezt követően az egy reverz transzkripciós PCR-rel felszaporítható (azért a bonyodalom, mert RNS vírusról van szó). A keletkezett DNS (ezért reverz transzkripció, mert RNS-ről kell DNS-t másolni, míg a normál transzkripció során DNS íródik át RNS-sé) mennyiségét mérik. Amennyiben nincs a mintában a keresett vírus, úgy nincs mit felszaporítani, és nem keletkezik DNS. Ha van mit felszaporítani, akkor lesz DNS és az kimutatható.
Ez a módszer igen érzékeny. A SARS-CoV2 esetében a többi embert fertőző koronavírust, és más vírusokat nem mutat ki, ellenben a közeli, denevérekben megtalálhatóakat igen (lásd itt). Ez a módszer (nagyon felületesen), és ennek eredményére kell várni, hogy a fertőzést biztosan kimutassák. Az új vírus esetében a világ többi táján fontos, hogy biztosan kimutassuk a vírust!
Magyarországon a 6. héten több mint 30 ezer ember kereste fel orvosát influenzaszerű tünetekkel. Ezeket különböző influenzavírusok okozzák. Általában nem tudjuk meg, hogy pontosan mely vírus fertőzte a zömében gyermek megbetegedetteket, mert kevésnél kérik a kitenyésztést (indokolatlan is lenne). A magyar influenzahelyzetet azért írom sokszor le, hogy érzékeljük, hogy egy járvány milyen megbetegedésszámokat tud produkálni. Ez esetben lényegesen nagyobbakat, mint aminél a SARS-CoV-2 tart. Az új vírus viszont halálosabb a szezonális influenzánál, gyorsabban is terjed és újdonsága okán több figyelmet kap (ami egyrészt érthető és fontos, másrészt a média működésének mellékterméke).
Vírusokat lehet tenyészteni például sejtkultúrákban, és mikroszkóppal figyelni, hogy a sejtek szétesnek a vírussokszorozódás következtében. Ez a módszer viszont csak a vírus jelenlétét mutatná ki, sok esetben nem is alkalmazható. Modernebb technika, ha a vírus örökítőanyagát felszaporítjuk. Ehhez ismerni kell az adott vírust (ezért volt fontos, hogy a szekvenciáját megosztották). Ezt követően az egy reverz transzkripciós PCR-rel felszaporítható (azért a bonyodalom, mert RNS vírusról van szó). A keletkezett DNS (ezért reverz transzkripció, mert RNS-ről kell DNS-t másolni, míg a normál transzkripció során DNS íródik át RNS-sé) mennyiségét mérik. Amennyiben nincs a mintában a keresett vírus, úgy nincs mit felszaporítani, és nem keletkezik DNS. Ha van mit felszaporítani, akkor lesz DNS és az kimutatható.
Ez a módszer igen érzékeny. A SARS-CoV2 esetében a többi embert fertőző koronavírust, és más vírusokat nem mutat ki, ellenben a közeli, denevérekben megtalálhatóakat igen (lásd itt). Ez a módszer (nagyon felületesen), és ennek eredményére kell várni, hogy a fertőzést biztosan kimutassák. Az új vírus esetében a világ többi táján fontos, hogy biztosan kimutassuk a vírust!
Magyarországon a 6. héten több mint 30 ezer ember kereste fel orvosát influenzaszerű tünetekkel. Ezeket különböző influenzavírusok okozzák. Általában nem tudjuk meg, hogy pontosan mely vírus fertőzte a zömében gyermek megbetegedetteket, mert kevésnél kérik a kitenyésztést (indokolatlan is lenne). A magyar influenzahelyzetet azért írom sokszor le, hogy érzékeljük, hogy egy járvány milyen megbetegedésszámokat tud produkálni. Ez esetben lényegesen nagyobbakat, mint aminél a SARS-CoV-2 tart. Az új vírus viszont halálosabb a szezonális influenzánál, gyorsabban is terjed és újdonsága okán több figyelmet kap (ami egyrészt érthető és fontos, másrészt a média működésének mellékterméke).
Köszönjük szépen az igényes és mérsékelt szakmai elemzéseket! Kár, hogy nincs az ilyen típusú színvonalas, tudományos-ismeretterjesztő blogból több...
VálaszTörlésKöszönöm!
TörlésIgazából van több igényes tudományos blog, csak nem érnek el elég emberhez. Szerencsére, mind az ifnormációterjesztésben van előrelépés (egyetemi, intézeti facebook oldalak is lehozzák a munkatársak írásait), illetve az érthető tudományos ismereteket keresőkből is több van.
Ezek szerint csak én nem vagyok elég tájékozott. De sajnos például a Qubiten többször is belefutottam nem éppen pontos írásokba.
TörlésEgyébként a napokban olvastam ezt a cikket, nem tudom Ön látta-e?
https://index.hu/kulfold/2020/02/21/amerika_koronavirus_rasszista_tamadas/
Sajnos nagyon bejött a "jóslata" a koronavírus és a xenofóbia/rasszizmus kapcsolatáról.
A blogokat nagyon nehéz felhajtani. Néha van, aki megpróbálja összegyűjteni őket, de óriási a fluktuáció. Egy blognak sok év mire felfut annyira, hogy a közvetlen rokonokon, kollégákon kívül elérjen embereket. Én egy-egy bejegyzésre 100-200 megtekintést kapok. A Qubit elérése viszont sokkal jobb, tehát több emberhez juttatja el a tudományos híreket.
TörlésTévedéseket, pontatlanságokat biztosan tartalmaz a blogom is. Kérdés, hogy ezek mennyire vészesek, befolyásolják-e a közvetítendő információt, vagy a szűkebb szakmabeliek veszik csak észre.