▼

2016. február 26., péntek

A jövő - problémák és megoldások

A Nature folyóirat pár cikkben körbejárta, hogy milyen problémák és újdonságok várnak ránk ebben az évszázadban. Két cikkben a génszerkesztés és a robotika várható előnyeit és problémáit is körbejárták, de mindkettő figyelmeztetett, hogy az előnyös alkalmazási lehetőségek ellenére ez nem "fenyegeti" az emberiség nagy részét. Van három pont, ami viszont igen. Kettőről szó is lesz.
  1. Növekvő populáció, ami megállítható a megfelelő családtervezési programokkal
  2. Klímakatasztrófa, aminek költségeit folyamatosan alulértékeljük
  3. Szegénység.

Növekvő populáció


Sokan vagyunk! Már írtam róla, s biztosan írni is fogok. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a fogyó Európai népesség ellenére világszinten borzalmas probléma, hogy tovább nő a populáció. Van olyan előrejelzés, ami szerint 2100-ra újabb 5 milliárddal leszünk többen. Ennek nagy része az amúgy is borzalmasan szegény fekete Afrikára és Dél-Ázsiára (India és Pakisztán) esne.
Bár a fejlett országokban az öregedés és az alacsony gyerekszám okozhat problémákat, sokkal fontosabb, hogy a nagy populációnövekedés:
  • migrációt serkent. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy mi ezzel a gond?
  • kevés a nő. Sok országban kulturális okokból fiúgyermeket szeretne magának minden család. Nagyon sok a szelektív abortusz, s így több száz millió lány hiányzik. A tovább növekvő populációkban ez probléma tovább növekszik. A pár nélküli fiatal férfiak viszont problémát okozhatnak (megint a migráció jön elő...)
  • anyák halálozása. A fejlődő országokban még mindig hihetetlenül sokan halnak bele a szülésbe. Van olyan ország, ahol minden 20 szülő nőből 1 meghal. Ez tovább tetézi az előző pontban említett problémát.
  • romló környezet. A hirtelen megugró népesség nagyon gyorsan rombolja a természetet. Biztos egy szemétkupacot szeretnénk Afrika helyett?
  • gazdasági stagnálás. Az egyre nagyobb népesség eltartása is nehézkes, s lassítja a gazdaság növekedését. Bár sokáig a populáció növekedése hajtotta a gazdaságot, ez most és előreláthatólag a közeljövőben sem lesz így (szerintem akkor lesz megint fontos a népességnövekedés, amikor új bolygókat kell belakni)
  • politikai instabilitás. A munkanélküli fiatalok agresszívekké válnak és helyben és/vagy máshol "problémát" okoznak.
Mi a megoldás? A fogamzásgátlás. A családok alapvetően "vevők" lennének a szélesebb fogamzásgátlásra. Egyes lokális kísérletek jelentős születésszám csökkenést regisztráltak az ingyenes fogamzásgátlás és persze felvilágosító programok elterjedésével. A felvilágosítás itt nem csak a "virágok és méhecskék" dolgot jelenti, hanem bizony a társadalmat meg kell győzni, hogy a családtervezés nem ördögtől való. Sajnos ezt szó szerint meg kell tenni, hiszen több vallás, sajnálatos módon a keresztény is, tiltja a fogamzásgátlást. Talán egy kicsit haladni kéne a korral és nem a múlt problémáira (30-50%-os gyerekhalandóság) adott válasszal ellehetetleníteni a jövőt (12 milliárd ember a Földön, ahol ez a 7 milliárd is nagyon sok).
A gazdag államok felelőssége itt óriási. Nem várható el a gazdasági válságokkal, állandó járványokkal és szerény egészségügyi rendszerrel rendelkező államoktól, hogy sok pénzt költsön egy olyan probléma elkerülésére, ami a jövőben fog kiteljesedni (lásd emberi viselkedést). Nekünk (Európa, Amerika Kelet-Ázsia) elemi érdekünk, hogy a világ többi részének szaporodását kordában tartsuk!

Klímakatasztrófa

Nem tudjuk mennyibe fog kerülni nekünk, ha "beüt a 'ménnykű"! Nem tudjuk mennyibe fognak kerülni az állandó viharok, amelyek megszaggatják a vezetékeket. Nem tudjuk mennyibe kerül, hogy nincs tél, s ezért sokkal több kártevő marad életben. Nem tudjuk mennyibe kerül Magyarország elsivatagosodása. Nem tudjuk mi lesz a part menti területekkel, ha elkezd emelkedni a vízszint. Nem tudjuk, hogy Kairó vagy Bangledesh hányszor fog árvíz alá kerülni.
Mindezeket a költségeket csak ímmel-ámmal vagy sehogy nem veszik figyelembe a modellek, amelyeken azok az elemzések alapulnak, amelyek alapján az új technológiákra való áttérés árát kalkulálják. Nem mindegy, hogy az új technológia 100 dollárja ellenében egy 10 dolláros probléma vagy egy 1000 dolláros probléma áll.
A jelenlegi modellek alulárazzák a probléma nagyságát! Nem veszik például figyelembe, hogy hány embernek kell elhagynia otthonát a klímaváltozás következtében, s ez milyen feszültséget és anyagi kárt okoz a világnak.

Emberi természet

Minden megoldás csak annak a fényében sikerülhet, hogy embereknek kell azt végrehajtani, s az emberek olyanok, amilyenek. Szerencsére egyre jobban ismerjük milyenek vagyunk (vagy inkább egyre kevesebbet hazudunk magunknak). Már nem hazudjuk magunknak, hogy racionálisak lennénk (pláne, hogy az lényegében pszichopatát jelent). Akkor milyenek vagyunk?
  • Együttműködőek vagyunk. Főleg persze, ha mindenki együttműködő. Ez jó hír! Számít nekünk, hogy mindenkinek jó legyen.
  • Követjük a normákat. Képesek vagyunk változni. A dohányzás egyre kevésbé elfogadott például Európában. Hajlandóak vagyunk védeni a környezetet, például szelektív szemétgyűjtéssel (van itt bőven generációs különbség, de a gyerekeinknek ez már természetes).
  • Nem gondolkodunk távlatokban.  Ez gond. Nem nagyon tudunk a jövőről gondolkodni. A most érdekel minket. Ha most valami veszélyes, akkor biztosítjuk magunkat (sokszor értelmetlenül, pl. repülőutakon), de nem rakunk félre öregkorunkra, nem biztosítjuk a házat természeti katasztrófák ellen. A most azonnali pénzre hajtunk. Ha választhatunk, hogy most kapunk 10 dollárt, vagy holnap 11-et, akkor a 10-et választjuk. A klímaváltozás megakadályozásában ez a legnagyobb probléma. A mostani költségek állnak szemben egy távoli, nem kalkulálható, de potenciálisan nagyon magas költséggel. A mostani költség nagyon érzékenyen érint, a távoli nagy költség viszont nem.
  • Lusták vagyunk. A szép elképzelések ellenére, nem mindent viszünk végig, amit elterveztünk (legalább egy blogbejegyzés hetente...). Tudjuk, hogy lekapcsolhatnánk a wifit éjjelre, mert úgyis alszunk, de nem tesszük. Kicserélhetnénk sok mindent energiahatékonyabb technológiára, de el kéne menni egészen a boltig (a csoki az más, az létszükséglet). Lustaságunkat csak úgy tudjuk a közjóra felhasználni, hogy a jobb technológiák bevezetése kötelező, legfeljebb lehet ellene tiltakozni (nem fognak). Viszont ha a kormány rosszat művel velünk, akkor is túl sokan inaktívak (lásd kishazánkat).
Minden megoldásnak a fentieket figyelembe kell vennie. Például, ha megmutatjuk, hogy a klímaváltozás nem a távoli jövőben, hanem most okoz extrém meleg éveket (pl. 2015 ilyen volt), akkor az emberek jelennel szembeni rizikóaverzióját lehet mobilizálni, hogy most cselekedjenek. Ha most díjazzuk a modern technológiákra való áttérést, akkor a közvetlen és azonnali előnykeresésünket mobilizáljuk a hosszútávú cél érdekében.

Hivatkozott irodalom

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése