Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Neandervölgyi ősember, akinek amióta ismert a genomja (DNS szekvenciája) már sejthető, hogy egyrészt együtt élt az anatómiailag modern emberrel (a mai ember), keveredtek is, s bennünk Európaiakban és Ázsiaiakban maradt is a genetikai állományukból. Korábban inkább azt keresték, hogy milyen előnyös tulajdonságokat kaptunk tőlük. Most azt nézték meg, hogy milyen betegségekre való hajlamot örököltünk ettől az emberelődtől. A depresszió, a gyorsabb véralvadás (ami viszont a vérrögök képződését is elősegíti), bőrléziók vagy a koronaerek meszesedése lehet, hogy az ő bennünk továbbélő génjeikkel függ össze.
 |
| Neandervölgyi ember rekonstrukció |
Megszoktuk, hogy mi vagyunk az egyetlen emberfaj a Földön. Nem volt mindig így ez. Az Európában és Ázsiában élő neandervölgyiekkel az Afrikából kiáramló anatómiailag modern ember találkozott. Sőt, ha találkoztak az nem csak egymás gyilkolásáról szólt (bár sokan úgy gondolják, hogy az ember tevékenyen részt vett a testvérfaj kiirtásában), hanem bizony a keveredésről is. Becslések szerint 1.5-4% a genomunknak neandervölgyi eredetű. Ezek a gének segítettek az új környezethez való alkalmazkodásban, úgy a helyi kórokozók elleni védelemben, zsírok (lipidek) lebontásában, vagy az új bőr- és szőrjelleg kialakításában (nem véletlen, hogy fehérnek ábrázolják a neandervölgyit, míg az Afrikából kirajzó ember fekete volt).
No de okozhatnak-e most valami kalamajkát ezek a gének? Ez egy fura kérdés. Egyrészről egyértelmű, hogy bizonyos genomrégiókból feltűnően hiányoznak a neandervölgyiek genetikai öröksége, ezek valószínűleg sterilitást okoztak a férfiakban, s így gyorsan kiszelektálódtak. Hasonlóan bármi olyan, ami alapvetően inkompatibilis lett volna az emberi működéssel vagy szelektív hátrány okoz kiszelektálódott volna. Ellenben vannak olyan tulajdonságok, amelyek alapvetően pozitívak, de hajlamosíthatnak idősebb korban bizonyos betegségekre. Vagy általában jók, csak más génekkel párosítva nem azok. És hogyan szűrnek erre? Hát megnézik sok ember genomját (nem a teljeset, csak egyfajta mintázatát), s ezt próbálják összefüggésbe hozni az egészségügyi történetükkel.
Ez alapján elsősorban a depressziót hozták ki, mint jellemzően a neandervölgyi elemekkel összefüggő betegséget. Ezen kívül egy bőrbetegség, az elhízás, gyorsabban rögösödő vér és bizonyos érelmeszesedések hozhatók összefüggésbe a neandervölgyiekkel. A bőrbetegség esetleg érthető, bőrünk több tulajdonságát a neandervölgyiektől vettük át. Az elhízás is implikálható a lipidanyagcsere változásával. A véralvadásra vannak ötletek, például, hogy több nagyvadat kellett vadászni, nagyobb volt a sérülés esélye, s így jól jött a hatékonyabb véralvadás. De ez így önmagában csak egy történet, ami elég jól hangzik, de nem ismert, hogy inkább sérültek volna az emberek Európában és Ázsiában, mint Afrikában (ahol szintén elég sok nagyvad él még, s élt is). A depressziót meg elég nehéz bárhova tenni.
A neandervölgyiek genetikáját vizsgáló kutatások csodálatosak, ez a milyen betegséggel lehetnek összefüggésben kevésbé. A betegség - genetika összefüggés vizsgálatoknak megvan a maguk problematikája. A genetika jól ismert és az adatok pontosak lehetnek. A betegségeknél van a probléma. Az adatbázisok ugyanis azt tartalmazzák, hogy ki mivel fordult orvoshoz. Azt nem amivel nem fordult, s azokat, sem akiknek amúgy volt problémájuk, de nem mentek vele orvoshoz. Az adatbázis ráadásul Európai ősökkel rendelkező (fehér) személyeket gyűjt, akikben eleve vannak neandervölgyi gének. Szóval - szerintem - óvatosnak kéne lenni! Lehet, hogy csak annyi mond, hogy a neandervölgyi gének rendelkezők (Európaiak) inkább mennek depresszióval orvoshoz. Vagy elhízottak (Amerika nagy része az), vagy van valamilyen érrendszeri problémája.
A The Atlantic-ban jelent meg egy cikk decemberben, ami felhívja a figyelmet a genetikai asszociációs vizsgálatok veszélyeire. Szomorú, de olyan génekre (genetikai jelekre) is sikeresen kihozták, hogy borzalmas betegségekre predesztinálják az embert, amiről később kiderült, hogy nagyon gyakori az emberi populációban. Ha meg gyakori, akkor nem lehet gond vele. Ez körülbelül az, hogy minden halálos betegségben szenvedőben találunk H2O-t.
Hivatkozott irodalom
- Sankararaman, S., Mallick, S., Dannemann, M., Prufer, K., Kelso, J., Paabo, S., Patterson, N. és Reich, D. 2014. The genomic landscape of Neanderthal ancestry in present-day humans. Nature 507(7492): 354-357
- Vernot, B. és Akey, J. M. 2014. Resurrecting surviving Neandertal lineages from modern human genomes. Science 343(6174): 1017-1021
- Green, R. E., Krause, J., Briggs, A. W., Maricic, T., Stenzel, U., Kircher, M., Patterson, N., Li, H., Zhai, W., Fritz, M. H.-Y., Hansen, N. F., Durand, E. Y., Malaspinas, A.-S., Jensen, J. D., Marques-Bonet, T., Alkan, C., Prüfer, K., Meyer, M., Burbano, H. A., Good, J. M., Schultz, R., Aximu-Petri, A., Butthof, A., Höber, B., Höffner, B., Siegemund, M., Weihmann, A., Nusbaum, C., Lander, E. S., Russ, C., Novod, N., Affourtit, J., Egholm, M., Verna, C., Rudan, P., Brajkovic, D., Kucan, Ž., Gušic, I., Doronichev, V. B., Golovanova, L. V., Lalueza-Fox, C., de la Rasilla, M., Fortea, J., Rosas, A., Schmitz, R. W., Johnson, P. L. F., Eichler, E. E., Falush, D., Birney, E., Mullikin, J. C., Slatkin, M., Nielsen, R., Kelso, J., Lachmann, M., Reich, D. és Pääbo, S. 2010. A draft sequence of the Neandertal genome. Science 328(5979): 710-722
- Abi-Rached, L., Jobin, M. J., Kulkarni, S., McWhinnie, A., Dalva, K., Gragert, L., Babrzadeh, F., Gharizadeh, B., Luo, M., Plummer, F. A., Kimani, J., Carrington, M., Middleton, D., Rajalingam, R., Beksac, M., Marsh, S. G. E., Maiers, M., Guethlein, L. A., Tavoularis, S., Little, A.-M., Green, R. E., Norman, P. J. és Parham, P. 2011. The shaping of modern human immune systems by multiregional admixture with archaic humans. Science 334(6052): 89-94
- Khrameeva, E. E., Bozek, K., He, L., Yan, Z., Jiang, X., Wei, Y., Tang, K., Gelfand, M. S., Prufer, K., Kelso, J., Paabo, S., Giavalisco, P., Lachmann, M. és Khaitovich, P. 2014. Neanderthal ancestry drives evolution of lipid catabolism in contemporary Europeans. Nat Commun 5:3584
- Simonti, C. N., Vernot, B., Bastarache, L., Bottinger, E., Carrell, D. S., Chisholm, R. L., Crosslin, D. R., Hebbring, S. J., Jarvik, G. P., Kullo, I. J., Li, R., Pathak, J., Ritchie, M. D., Roden, D. M., Verma, S. S., Tromp, G., Prato, J. D., Bush, W. S., Akey, J. M., Denny, J. C. és Capra, J. A. 2016. The phenotypic legacy of admixture between modern humans and Neandertals. Science 351(6274): 737-741
Anno tanultunk olyat, hogy a depresszió is lehet adaptív, mivel passzivitással jár együtt, így az egyed energiát spórol meg, illetve csökken a sérülés kockázata. Talán a neandervölgyieknél volt olyan környezeti tényező, ami szükségessé tette ezt az energiatakarékos üzemmódot.
VálaszTörlésAzt, hogy pontosan mit jelent a depresszió te sokkal jobban tudod, mint én.
TörlésEzek az összefüggések bár statisztikailag szignifikánsak messze nem jelentik, hogy minden neandervölgyi depressziós volt (sőt azt sem, hogy bármelyik az volt).
Az inaktivitás és a passzivitás lehet adaptív, de általában valamilyen betegség alatt. Legalábbis én inkább ilyesmiket olvastam.
Én amúgy azt gyanítom, amit a végén írtam, hogy itt arról van szó, hogy sok európai fordul depressziós tünettel orvoshoz, s ez köszön vissza a statisztikában.