Mik a nyelv evolúciós változásainak mozgatórugói?

Bevallom van az, hogy egy cikk nagyon érdekes a címe és az összefoglalója alapján, aztán végül egy nagy csalódás az egész. Most is belefutottam egy ilyenbe (Li et al., 2024).

A nyelv egy evolúciós rendszer

A nyelv kialakulása egy nagy evolúciós átmenet. Kialakul egy új replikátor, amit Richard Dawkins mémnek hív (nem összekeverendő a fura képekkel, amelyek szintén mémek, de a fogalom ennél tágabb). Fogalmak, jelentések, akár teljes nyelvtani szerkezetek változnak az évszázadok során. Ezért hat régiesen akár már Jókai is, pedig nem túl sok generáció telt el azóta. A magyar nyelv is folyamatosan változik. Mindenkinek ajánlom Nádasdy Ádámtól a „Milyen nyelv a magyar?” című könyvét. Olyan meglepő dolgokat olvashatunk, mint hogy névelő nem mindig volt a magyarban (a finnben most sincs tudtommal), vagy, hogy az igeidők és kifejezéseik folyamatosan változnak. És megérthetjük, hogy miért „rontják” el oly sokan a -ba/-ban (-be/-ben) ragokat: mert nem olyan régóta van külön -ban rag és korábban mindkét esetben a -ba/-be rag volt használatos. Ahogy bizonyos helyeken ma is. A nyelv az egy „élő”, változó (evolválódó) dolog.

Megtanítjuk a biológusoknak, hogy evolúcióhoz öröklődés, szaporodás és változatosság kell. A szaporodás amikor valakinek megtanítjuk a nyelvet. Van, hogy ez kötődik a biológiai szaporodáshoz, van, hogy valaki idegen nyelvként tanulja meg ékes anyanyelvünket. Az öröklődés is tetten érhető, mert úgy fogjunk beszélni a nyelvet, ahogy az, aki megtanított. Később finomíthatunk magunk, de például pont ezért van tájszólás vagy régiónként eltérő megnevezés egyes dolgokra. És macokként ismerem a krumplilángosként vagy tócsniként is ismert ételt. A Mátra környékén ez a neve. Máshol meg más a neve.

És van természetesen változatosság is a nyelvben. A rokonértelmű szavak például változatosságot adnak, de elképzelhető, hogy valamelyik változat majd egyszer fixálódik, azaz egyeduralkodó lesz. A változások, például két forma használatának gyakorisága egy evolúciós folyamat (vö. öröklődő tulajdonságok gyakoriságának változása időben). Például észre lehet venni, hogy a hagyományos „Jó napot kívánok!” helyett egyre gyakoribb a „Szép napot kívánok!” (vagy persze egyszerűbben jó napot és szép napot).

Hogyan vizsgálható a szóhasználat?

Az egyik kísérletben egy történetet kell saját szavakkal továbbadni. Ahogy az emberek továbbadják a történetet, az alkalmazott szavak változhatnak. Azt figyelik, hogy mely szavak maradnak meg (azaz minden továbbadó használja őket) és melyek vesznek el, cserélődnek le más szavakra. A másik kísérletben az elmúlt 200 év szövegeit elemzik. Az egyre több digitalizált szöveg lehetővé teszi a nyelv változásának (sőt a hangulatok változásának) követését az alkalmazott szavak és nyelvtani formák gyakorisága alapján.

Mik a nyelv evolúciós változásainak mozgatórugói?

• Azok a szavak inkább megmaradnak, amelyeket fiatalabban tanultunk meg.
• A konkrétabb jelentésű szavak inkább megmaradnak (Konkrét például egy tárgy, mint a kő vagy egy állat, mint a madár neve. Kevéssé konkrétat az absztrakt fogalmak, mint az igazság, hit, szeretet.)
• Az izgató szavak inkább megmaradnak (bár a szex is az izgató szavakhoz tartozik, de mondjuk a kígyó is. A talajrög vagy az alvás, pedig a nyugtató szavakhoz.)
• A főneveket és az igéket inkább megtartjuk
• A hosszabb szavak kevésbé maradnak meg. A nyelv a könnyebb tanulhatóság, egyszerűsödés felé halad.

Egy szakcikknek is olvasmányosnak kéne lennie

De miért is rossz ez a cikk? Azért, mert egy megveszekedett példa sincs benne. Milyen egy izgató szó? Elő kellett bányásznom egy másik cikkből. Mely szavakat tanuljuk meg előbb és melyeket később. Értem, hogy a mama és baba korai, az antagonisztikus pleiotrópia pedig a legfeljebb a vizsgára megtanulandó kifejezések közé tartozik. De ha csak ezek között van különbség, akkor sokat nem állítottunk. És mi van a változásokkal? Mely szavak gyakorisága csökkent? Mely kevésbé konkrét szavak koptak ki és mely konkrétak gyakorisága nőtt? Nem tudjuk meg a cikkből. Értem, hogy tízezer különböző szót figyeltek, de ezért a 10 ezres táblázat és az egyetlen példa sem között még lehetett volna mit választani.

Egyedül a kiegészítő információkban van elásva két példa, az egyik nagyon közismert, a másikat én nem tudtam. A közismert a gay kifejezés jelentésének változása. A XX. század elején ez nagyjából boldog, vidám jelentéssel bírt, míg ma lényegében csak a homoszexuális jelentése létezik. A want szót viszont akar, szeretne (elérni, megszerezni) jelentéssel ismertem, pedig a régebbi jelentése a szegény, hiányt szenvedő. Ennyit legalább tanultam.

Egy másik cikkben (Snefjella et al., 2019) találtam, hogy a terrific eredeti jelentése alapvetően negatív, félelmetesen jelent. Most viszont inkább pozitív jelentése van jót, klaszt jelent. Szóval lehet példákat találni és alapvetően példákon keresztül értjük meg a körülöttünk levő világot.

Minden szakcikk is egy történet. Nem egyszerűen információ halmaza, hanem egy történet. Emberek vagyunk és történetek jobban megmaradnak a fejünkben (legalábbis az igéi és főnevei, a rövidebb szavai és az izgató kifejezések), mint egy adattábla. Tanács a cikket íróknak: gondold végig, hogy miért is kéne másnak végigolvasnia a cikkedet. Az kevés, hogy neked kedved volt megcsinálni az elemzést vagy kell még egy cikk a doktoridhoz. Mivel tudok többet meg a világról azáltal, hogy elolvasom a cikket. És kérlek vezess végig azon a cikken. Éjjel fogom olvasni, fáradtan, vagy félálomban a vonaton, sietve. Még is meg kell értenem. És ha érdekes, akkor a részleteket is figyelmesen el fogom olvasni.

Hivatkozott irodalom

• Li, Y., Breithaupt, F., Hills, T., Lin, Z., Chen, Y., Siew, C. S. Q., Hertwig, R., 2024. How cognitive selection affects language change. PNAS 121, e2220898120, doi:10.1073/pnas.2220898120.
• Snefjella, B., Généreux, M., Kuperman, V., 2019. Historical evolution of concrete and abstract language revisited. Behavior Research Methods 51, 1693–1705, doi:10.3758/s13428-018-1071-2.