Mennyi az emberi generációs idő?

Hány év telik el két emberi generáció között? Erre a legtöbben valahol 20 és 25 év közötti értéket mondanának. Családfák és genomok analízise alapján viszont nők esetében 25-30 év között van egy generáció, míg férfiaknál 30-35 között.

Általános, hogy kb. 20 éves emberi generációs idővel számolunk. Néha pironkodva hozzátesszük, hogy mostanság több, mert később szülnek a nők. Viszont az átlagos generációs idő nem azonos az első szülés idejével (első gyermek születésekori korral)! Az a legrövidebb generációs időt adja meg, de a későbbi gyerekek esetében a generációs idő egyre hosszabb. Elsőszülött lányomtól 27,3 év választ el. Elsőszülött fiamtól 28,6 év, míg a második fiamtól 35,2 év. Átlagosan tehát 30,37 év a generációs idő köztem és a gyerekem között. Mint látni fogjuk ezzel még inkább a csekély átlagos generációs időt erősítem.

Az egyházi feljegyzések, amelyek a házasságok, születések és halálok dátumát jó pár száz évre visszamenőleg is jegyzik, csodálatosan gazdag információforrások a demográfiát kutatóknak. Izlandi és Kanadai (Quebec) feljegyzések alapján meg lehetett állapítani az utóbbi 200-300 évre a generációs közötti különbséget. Az Izlandi adatok alapján a nők között átlagosan 28-29 év telik el. A férfiak között 31-32 év. A Kanadai adatok alapján nőknél 30, férfiaknál 34 év az átlagos generációk közötti idő. XX. századi információk alapján a teljes világ fejletlenebb részére ezek a számok 28,3 év és 31,8 év nők és férfiakra. Európában 1960-2000-es időszak átlagára 27,3 év nőknél és 30,8 férfiakra. A fejlettebb országokra itt alacsonyabb átlag jön ki, ami viszont nem jelenti, hogy előbb vállalnának gyereket, sokkal inkább, hogy nem túl hosszú ideig.

A fenti adatok esetében még mindig lehet azt mondani, hogy ez a "fejlett" XIX. és XX. század (igaz egyes adatok a XVIII. századra nyúlnak vissza) és a világ fejlettebb része (meg amikor nem). Vadászó gyűjtögető népekre (igaz az XX. századi adatgyűjtés) 25,6 éves és 31,5 éves generációs idők jöttek ki (nő/férfi). Tehát ez sem tér el nagyon a fentiektől.

Egy friss cikk viszont megpróbálja a generációs időt sokkal hosszabb időtávban megállapítani, egészen az elmúlt 45 ezer évre! Az alkalmazott elv az, hogy amikor az európaiak keveredtek a neandervölgyiekkel, akkor viszonylag nagy DNS darabok kerültek tőlük a mi genomunkban. Az évek során ezek a gének rekombinálódtak az emberi génekkel, s így egyre rövidebbek lettek. A rekombinációs valószínűség is viszonylag állandó, s így rekombinációs események száma megmondhatja, hogy hány generáció telt el két időpont között. Persze ehhez ismerni kéne a generációs időket. Bizonyos időpontokat az ősmaradványokból ismerhetünk.

Radiokarbon kormeghatározás és a neandervölgyiekkel való keveredés óta eltelt idő (generációkban) összefüggése. A két kormeghatározási módszer jó egyezést mutat (egymást erősíti). Az adatpontok különböző ősi maradványokból vett DNS genomok (a CEU az 1000 emberi genom projekt európai részét jelenti).

Ezekhez illeszthetjük a genetikai adatokat különböző generációs időket feltételezve. Az a generációs idő a "nyerő", amely mellett a legjobban illeszkednek az adatok. A bonyolult szimulációs módszerek részleteitől magamat is megkíméltem (a nyájas olvasókat pláne!). A megfelelő illeszkedés 26-30 éves átlagos generációs időkkel kapták meg. Ez ugye arra enged következtetni, hogy a reproduktív kor egésze nem nagyon változott az évtízezredek során. Direkt reproduktív kort és nem első gyermek születésének idejét, gyerekek közötti időt vagy gyerekszámot írtam. Az minden bizonnyal változott. Az átlag generációs idő viszont nagyjából az első gyerek születése és az utolsó gyerek születése között van. Természetes fertilitású populációkban (ez a szép megfogalmazása annak, hogy nem használnak fogamzásgátlót, tehát amint lehet a nő teherbe esik) e két időpont között elég egyenletesen születnek a gyerekek.

Szóval több idő telik el két generáció között, mint ahogy azt általában feltételezzük. Nyugodjunk meg a 20-25 éves feltételezést a tudós társadalom is rutinosan alkalmazza, annak ellenére, hogy ezzel ellenkező adatok már egy ideje rendelkezésre állnak.

A kedves biológushallgatók figyelmét felhívom arra, hogy itt lényegében koeleszcencia számításokról van szó, amelynek alapjait evolúcióbiológia előadáson a sodródás tárgyalásakor elmondtam. Ez is egy alkalmazási lehetősége. Ott általában adottnak vett generációs idők mellett időpontokat szeretnénk meghatározni, itt most ismert idők alapján generációs időt számoltak.

Hivatkozott irodalom

• Tremblay, M., Vézina, H., 2000. New estimates of intergenerational time intervals for the calculation of age and origins of mutations. The American Journal of Human Genetics 66, 651-658
• Helgason, A., Hrafnkelsson, B., Gulcher, J. R., Ward, R., Stefánsson, K., 2003. A populationwide coalescent analysis of Icelandic matrilineal and patrilineal genealogies: Evidence for a faster evolutionary rate of mtDNA lineages than Y chromosomes. The American Journal of Human Genetics 72, 1370-1388 
• Fenner, J. N., 2005. Cross-cultural estimation of the human generation interval for use in genetics-based population divergence studies. Am J Phys Anthropol 128, 415-423
• Moorjani, P., Sankararaman, S., Fu, Q., Przeworski, M., Patterson, N., Reich, D., 2016. A genetic method for dating ancient genomes provides a direct estimate of human generation interval in the last 45,000 years. Proceedings of the National Academy of Sciences 113, 5652-5657