A marihuána hülyévé tesz?

Vagy ha hülye vagy, akkor füvezel?

Nem mindegy!

A füvezők között, ami ne feledjük, de a világ nagy részén még illegális, bár egyre több helyen engedélyezik fogyasztását nemcsak orvosi célból, hanem szórakozásból is (angol wiki), több a munkanélküli, az iskolakerülő, a bűnöző és rosszabbak az iskolai tesztjeik. Szóval butábbak. S ezt vizsgálja a bemutatandó tanulmány.

Vandkender (Canabis sativa)

A statisztika egy eszköz, amivel válaszokat lehet keresni, de válaszokat nem ad. A válaszokat, az adatok interpretációját mindig nekünk kell adnunk. S itt a tévedés lehetősége, akkor is, ha a statisztikát helyesen végeztük el. Az egyik statisztika könyv azt a példát hozza, hogy "brit tudósok kimutatták, hogy, akik zenélnek, azok jobbak matematikából." (speciel amerikaiak voltak) Persze a média ezt felkapta, no de mi lehet a kapcsolat a zene és a matematika között (rengeteg jó ötlettel elő lehet most jönni). A megoldás viszont sokkal prózaibb volt: akik zenélnek, azok tehetősebb családból jönnek, mert különben nem engedhetnék meg maguknak a zeneórákat. A tehetősebb családok gyermekei meg jobb iskolába járnak, s általában jobban tanulnak (nem csak Magyarország teljesít jobban ezen a téren, de az USA is). Ennyi. Ezt hívjuk rejtett változónak a statisztikában. A két megfigyelt változó (valami) függ egy harmadiktól, s így a két változó között összefüggést találunk, ami viszont nem ok-okozati összefüggés (egyik irányba sem).

Amikor egy szer hatásáról szeretnék megállapítani valamit, akkor fontos tudnunk, hogy egy jelenséget maga a szer okoz, vagy valami egyéb hatás van, ami a szerhasználatot elősegíti és a hatást is kiváltja. Magyarul a marihuána butít, vagy valami egyéb hatás butít, ami miatt amúgy inkább lesz marihuána fogyasztó is az adott illető.

Ha a marihuána tényleg butít, akkor (1) az alacsonyabb IQ a marihuána használat előtt nem jelentkezik, (2) lenne dózishatás, azaz a több füvezés nagyobb IQ csökkenést okoz, és (3) az összefüggés megmaradna, ha a családi háttérből és a genetikából eredő hatásokat kiküszöböljük.

A genetikai és családi háttér hatásokat iker "kísérletekkel" küszöbölik ki. Vannak ugye az egypetéjű ikrek, akiknek a genetikai állománya azonos, s egy családban nőnek fel. A kétpetéjű ikrek azonos családban nőnek fel, de genetikájuk csak annyira azonos, mind egy sima testvérpárnak. Ha az egyik tagja az ikerpárnak füvezik a másik nem, akkor megmérve különböző időben az IQ-jukat meg lehet nézni, hogy a csökken-e és melyiküknek milyen mértékben. Ha butít a marihuána, akkor a füvező testvérnek alacsonyabb lesz az IQ-ja. Ha az egypetéjű ikrek esetében nagyobb a különbség a füvező és a nem-füvező testvér között, mint a kétpetéjű ikrek esetében, akkor nagyobb a genetikai alapja a hatásnak.

Vegyünk tehát sok ikerpárt és vizsgáljuk őket hosszabb ideig, mérve az intelligenciájukat és kérdezzük meg őket, hogy füveznek-e. A gyerekeket 9-10 éves korukban vizsgálták először, majd ezt követően úgy minden második évben. Az egyik vizsgálatba bevont 612 ikerből (pár hármas iker is volt) 52%-a lány. 46% egypetéjű iker, 29% kétpetéjű azonos nemű, meg 24% különböző nemű ikerpár. A családok változatos anyagi és etnikai háttérrel rendelkeznek (37% latin, 27% fehér, 17% vegyes, 14% néger, 5% ázsiai).

Nem meglepő módon ez a tanulmány is kimutatta, hogy a marihuánát használok között több a néger és a latin, több a fiú, több a szegény és nagyobb valószínűleg használnak más drogokat is. A verbális képességeik jelentősen csökkenek. Viszont nem találtak összefüggést a marihuána fogyasztás gyakorisága és az IQ csökkenés között. Nem csökkent jobban azoknak az IQ-ja, akik 30-nál többször füveztek, vagy legalább 6 hónapig napi szinten szívták a szert. Tehát dózishatást nem lehetett kimutatni.

Az ikermegfigyelés adta a legérdekesebb eredményt: nem változott máshogy a füvező testvér IQ-ja a nem-füvező testvéréjéhez képest! Tehát ha a füvezőnek csökkent az IQ-ja, akkor a nem-füvezőnek is. S azonos mértékben. Tehát nem a füvezés maga okozza a romló eredményeket (az csak hab a tortán, hogy egyes teszteken kicsit, de jobban teljesítettek a füvezőek a tesóikhoz képest).

Sajnos a kutatás nem tudtam megmondani, hogy pontosan mi romlik el a gyerekek olyan 12 éves korában, ami után romlanak az eredményeik, s amely a szerfogyasztást (marihuána és keményebb drogok is) is valószínűsíti. Nem egyszerűen a szegénységről van szó, bár annak nagy szerepe van.

A marihuána nem butít!

A drogok legalizálása egy kényes téma. A liberalizálás ellenzői mindig a világ és a társadalom végét vizionálják. Így volt ez akkor is, amikor arról volt szó, hogy a nők járhatnak-e egyetemre. Nem omlott össze a világ.

Ausztriában és Németországban egy pohár sör után még lehet vezetni. Van ahol este minden autós részeg és mégsem pusztulnak ki. A mértékletesség, az önismeret és a felelősségteljes viselkedés sok olyan helyzetet megold, amit merev tiltással nem lehet kezelni. Nem füveztem soha. Nem cigizek. Kávézni is nagyon ritkán kávézom. Egyes alkoholos italokat szeretek, de elég ritkán iszom. De megvannak a magam szenvedélybetegségeim (édesség). Így át tudom érezni, hogy ezeket a problémákat nem érdemes fekete-fehéren kezelni. Erről nézzetek meg egy TEDx előadást:

Hivatkozott irodalom

Jackson, N. J., Isen, J. D., Khoddam, R., Irons, D., Tuvblad, C., Iacono, W. G., McGue, M., Raine, A. és Baker, L. A. 2016. Impact of adolescent marijuana use on intelligence: Results from two longitudinal twin studies. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(5): E500-E508