A hazugságok terjedése online

Vannak jelenségek, tények, amelyek evidensek. Egybevágnak a tapasztalatainkkal. Ettől még nem biztos, hogy igazak. Meg kell őket mérni. Ahogy az almát is le kellett dobálni a Pisa-i ferde toronyból, hogy a gravitációt demonstrálja Galilei, úgy más evidens dologgal is meg kell ezt tenni.

Hogyan terjednek a félrevezető információk? Máshogy, mint azok az információk, amelyeknek valóságtartalmáról meg lehet bizonyosodni? Hát szerintem a következő elemzés erre nem ad választ, de bemutatja az információ terjedésének mikéntjét a facebook korában.

Vegyünk összesküvés-elméleteket, amelyek sajátja, hogy nem lehet megbizonyosodni róluk, hogy igazak vagy sem. Pont ez bennük a végtelenül dühítő. Nem mondhatjuk rájuk bizonyossággal, hogy nem igazak. S mellette ott vannak a tudományos tények. Ezek - legalábbis elvben - újra elvégezhetőek és így valóságukról meg tudunk bizonyosodni. Hogyan terjed a facebookon egy összesküvés-elméletet bemutató bejegyzés illetve egy tudományos hír? Milyen sebességgel terjed megosztásról megosztásra, s kik osztják meg őket?

Senkit nem fog meglepni, hogy nagyon gyorsan terjednek az ilyen információk. S az sem fog senkit meglepni, hogy olyan embereken keresztül terjed, akiknek hasonló az érdeklődése/világlátása. Ez utóbbit hogyan tudjuk? Nézzük meg mennyire hasonló lapokat like-olnak vagy éppen nem like-olnak. Ez egyfajta hasonlóság. A hasonló emberek posztjait osztjuk meg, hiszen azok tartalma összecseng azzal, amit mi is gondolunk a világról. Az a fantasztikus a facebookban egy hálózatelemzéssel foglalkozó szakember, vagy egy  a Homo sapiens kapcsolati hálózatában érdekelt kutató számára, hogy az adat elérhető. S nem egy mesterséges kísérletről van szó. Nem egy laborba beterelt emberektől kérdezünk fura dolgokat, vagy kérjük meg, hogy döntsenek kissé életidegen opciók közül. Az emberek valóságos - online - viselkedését vizsgálhatjuk. Erről minden adatot oda is ad a facebook a nélkül, hogy a nevünket megadná. A tanulmányban 2010-2014 közötti forgalmakat elemeztek.

A minap voltam egy fejtágítón a közösségi média és a tudománykommunikáció témakörben. A szertáros Zsiros László Róbert mutatott nekünk pár érdekességet. Például, hogy mennyi adatot megtudhatunk arról, hogy hányan, mikor és milyen jellemzővel rendelkező személyek fogyasztották és osztották tovább tartalmainkat. Kincsesbánya egy szociológus és persze a marketingesek számára. A facebook ez utóbbi miatt adja olyan készségesen rendelkezésre ezeket az adatokat: ha hirdetsz pénzért, az nekik bevétel. S mivel elég jól be tudod határolni, hogy kinek akarsz valamit reklámozni, így inkább hajlandó a reklámozó áldozni a reklámra. Szóval az adat ott van, nézzük mit mutat!

Először is az információ a megjelenést követő 2 órában terjed leginkább. Utána nagyon lecsökken az megosztók gyakorisága. Ennyire rohanó világban élünk. Személyes visszajelzések alapján az én blogom egy kicsit lassabb fogyasztású, igaz nem is ér el - egyelőre - sok száz / ezer embert.

A bejegyzések zöme (90%-a) nem ér el egy pár tucatnál több megosztást. A legnagyobb kiterjedés, azaz a legtöbb megosztás a vizsgált tudományos bejegyzések körében 952 volt, az összeesküvés elméletek esetében viszont 2422. Általános, hogy az összeesküvés-elméletek mindig egy kicsit tovább terjednek. Ez önmagában is szomorú megállapítás.

Az összeesküvés-elmélet és a tudományos bejegyzések terjedésének különbsége. Az élethossz, azaz, hogy mennyi ideig van még újra megosztás és a végül elért megosztások méretének összefüggése a két tartalomra más. A jobb oldali grafikonon a kommulált valószínűségét látjuk, hogy egy bizonyos méretet elér egy megosztási hálózat. Ez azt jelenti, hogy az vagy annál több megosztás elérésének valószínűségét tüntették fel az Y tengelyen. Vigyázzunk, mindkét tengely logaritmikus skálán van.

Egyedül a végső hálózat mérete és a megosztások élethossza (tehát a megjelenést követően hány órával van az utolsó megosztás) összefüggése más a két tartalomra. Az összeesküvés elméleteket ha szépen lassan osztogatják az emberek, akkor egyre többeket ér el. A tudományos bejegyzések viszonylag gyorsan terjednek, főleg, ha el is érnek pár száz embert, de a több megosztás és a hosszabb megosztási idő között már nincs összefüggés, nagy a szórása az adatoknak. A szerzők ezt úgy magyarázták, hogy az emberek gyorsan magukévá teszik az új tudományos ismereteket, majd tovább lépnek. A jó összeesküvés elméletnek azonban érnie kell.

A szerzők két trollkodó oldal bejegyzéseinek a terjedését is figyelték. Azok még gyorsabbak voltak és még tovább terjedtek. Amúgy a magyar facebook-on is a legtovább terjedő bejegyzései Tibi atyának vannak.

Amúgy a félrevezető tartalmak terjedését súlyos fenyegetésként értékeli a World Economic Forum.

Hivatkozott irodalom

Del Vicario, M., Bessi, A., Zollo, F., Petroni, F., Scala, A., Caldarelli, G., Stanley, H. E. és Quattrociocchi, W. 2016. The spreading of misinformation online. Proceedings of the National Academy of Sciences 113(3): 554-559

A bevezetőben említett Galileo kísérlet nem a gravitációt bizonyította, azt már ismerték egy ideje, hanem a gravitációs gyorsulás függetlenségét a test tömegétől. S valószínűleg gondolatkísérlet volt, azaz ténylegesen nem hajtotta végre Galileo (wiki). Ez is egy csodálatos példa, hogy bizonyos félrehallások, városi legendák lényegében kiirthatatlanok a köztudatból.