Fivérek és elhasznált feleségek

Testvérek kevésbé használják el a közös "feleséget", mint a nem rokon udvarlók

Vegyünk ecetmuslincákat (Drosophila melanogaster), ez a biológiában igen általános dolog, az ecetmuslinca az egyik szent állata (szebben fogalmazva modell szervezete) a biológiának és nézzük meg mi történik a nőstényekkel, ha fiútestvérek vagy egymással nem rokon hímek udvarolnak nekik. Van egy mára már fél évszázados elmélet, a rokonszelekció, ami kimondja, hogy megérheti nekem lemondani valamennyi utódról, ha segítségem által valamely rokonom lényegesen több utódot képes felnevelni. Az evolúcióbiológiában végül is az számít, hogy a génjeim szaporodjanak, s mindegy, hogy általam szaporodnak, vagy valamely rokonom által. Persze a rokonaimmal nem minden génem azonos, így az előnynek, amit a rokonom élvez a rokonsági fokkal beszorozva kell nagyobbnak lennie az én költségemnél. A rokonsági fok az, hogy mi annak a valószínűsége, hogy egy adott génem megtalálható egy rokonomban, s azoknak közös leszármazása van. A szüleinkkel, gyermekeinkkel és a testvéreinkkel a rokonsági fokunk 1/2. Tehát érdemes feláldoznom magam három testvéremért, vagy kilenc unokatestvéremért.
Vissza az ecetmuslincákhoz. A nőstény vagy három testvérrel (AAA) vagy három nem-rokon hímmel (ABC) került szembe. Az első helyzetben levő nőstényeknek teljes életidejükre (kb. 11 nap) több utóda lett (összesen kb. 210), mint a másodikban (átlagosan 9 napnyi szaporodás alatt 170). Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a második esetben a nőstények gyorsabban "használódnak el" (szaporodással együttjáró öregedésnek is hívhatjuk, de annak nincs sok értelme). Az AAA esetben a hímek kevesebbet harcoltak egymással, s kevésbé "intenzíven" udvaroltak (ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy kevésbé voltak erőszakosak a nősténnyel). Ebből az következik, hogy valamennyire képesek észlelni, hogy rokonokkal vannak körülvéve. Ez azonban nem működik tökéletesen. A kísérletet úgy is megismételve, hogy egy testvérpár és idegen AAB hím van a csoportban, azt kapták, hogy  a testvérek ugyan annyit harcoltak egymással, mint az idegennel, de nem voltak túlságosan kompetitívek az idegennel szemben, s így az kétszer annyi utódot nemzhetett.
Az ecetmuslincák, legalábbis azok, akik nem laborban élnek több ezer generáció óta, olyan populációkban élnek, ahol lokálisan általában rokonok vannak jelen, így általában nem érdemes túlságosan harcolni és kizsákmányolni a nőstényeket (akik azért nem rokonok), s ezért alakulhatott ki a visszafogottabb viselkedés.

Carazo, P., Tan, C.K.W., Allen, F., Wigby, S. & Pizzari, T. 2014 Within-group male relatedness reduces harm to females in Drosophila. Nature 505, 672-675. (doi:10.1038/nature12949). [link]