A háziasított lovakról a legtöbb embernek a lovasszekerek vagy a lovagok jutnak eszébe. Az elmúlt évezredekben alapvetően szállításra és háborúra használtuk ezeket az állatokat. Háziasításuk elején azonban ez nem volt így. Húsukért és tejükért tartották őket a közép-ázsiai sztyeppéken.
 |
| Freskórészlet a székelyderzsi templomban Szent László lovagkirály alakjával. Forrás: wikipedia |
Az első szállításra használt lóféle a szamár volt. A szamarat már i.e. 5000 körül háziasították Afrikában és i.e. 2500 körül Ázsiában is elterjedt. Háborúkban is alkalmaztak szamár hibrideket, amelyek a háziasított szamár (nőstény) és az ázsiai vadszamár (hím) (Equus hemionus) keresztezéséből jöttek létre, fogathúzóként.
264 majd 475 ősi lógenom alapján a modern, háziasított lovak i.e. 3000-ben váltak el a többi lópopulációtól valahol a Volga alsó folyása körül, azaz a nyugat-ázsiai sztyeppéken. Ez a DOM2-ként aposztrofált leszármazási vonal még évszázadokig nem terjedt távolabb, de olyan i.e. 2000-re nagyjából leváltotta Eurázsiában a lovakat. Ez azért is érdekes, mert az indo-európai nyelvek expanziójának okaként korábban a megjelenő lovas-nomád kultúrát vélelmezték. Az viszont majd 1000 évvel korábban volt, mint a lovagolható lovak elterjedése. Genetikai nyoma sincs, hogy nagy tömegben hoztak volna magukkal lovakat (míg az ez időből származó emberi genomokban a tömeges vándorlás ténye jól kimutatható). (Librado et al., 2021; Librado et al., 2024)
Ezen kutatásokban az archeogenetikai intézet munkatársai is részt vettek. Itthon igen jelentős archeogenetikai kutatások folynak és mind az emberi, mind más állatok (pl. lovak) elmúlt pár ezer éves leleteiből jelentős számú genom áll rendelkezésre.
Egy nemrég megjelent kutatásban (Liu et al. 2025) 86 lószekvenciát dolgoztak fel és keresték meg mely gének mutatják szelekció nyomait. Ezen módszerrel körülbelül 10–680 generációra (74–5032 évre) visszamenőleg tudhatjuk meg a szelekció célpontját és irányát. A kutatók így próbálják felfedezni, hogy mikortól változott meg a lovak alkalmazása és mitől váltak alapvetően hús és tejállatból, igavonó és harci állattá.
Három gén (TBX3, LCORL/NCAPG_1 és ehhez közel egy másik gén) a méretért felelős. Érdekes, hogy körülbelül 2500–2700 évvel ezelőttig alapvetően negatív szelekció volt a nagyobb méretet okozó allélra, míg ezt követően közepes-erős szelekció a nagyobb méretre. Amióta megjelent a lovasság, mint fegyvernem, azóta a nagyobb lovakat részesítik előnybe.
Négy szelekció alatt álló gén a lovak színéért felelős. Az MC1R mogyorószínt okozó allélja időszámításunk kezdete előtt pozitív szelekciót mutat, azóta gyengén negatívat. Azaz más preferencia volt a lovak színére az ókorban és az azt követő időszakban. Az ezüstös (PMEL_5) és a fehér mintázatot (KIT_3 és KIT_28) okozó variánsok közül a KIT_28 pozitívan volt szelektálva egészen úgy 150 évvel ezelőttig, a másik kettő pedig az elmúlt 200 évben enyhén negatív szelekció áldozata. Sok ismert színnel összefüggő génnel kapcsolatban nem találtak egyértelmű irányított szelekciót. Valószínűleg túl gyorsan változott a színpreferencia, így hol ilyen, hol teljesen más irányba szelektálták a lovakat.
Két gén különösen érdekes, a ZFPM1 és a GSDMC. A ZFPM1 változatai a félénkséget, szorongást befolyásolják egerekben. Feltételezhető, hogy lovakban is egy békésebb, az ember közelségét jobban viselő fenotípust okoz. Úgy 5000 éve kezdődött a szelekció a ma jellemző „C” variánsra. Ez nagyjából egybeesik a DOM2 leszármazási vonal elvállásával (lásd fent).
A GSDMC „C” variánsa 4700-4100 évvel ezelőtti időszakban erős pozitív szelekciónak volt kitéve. A GSDMC gén egyes variánsai emberben krónikus derékfájdalommal és járási nehézséggel függnek össze. Egerekben kiütve ezt a gént (lovakban a lovaglással elterjedt variáns a gén kifejeződésének csökkenésével jár) a gerinc alakja megváltozott, illetve erősebb lett az elülső lábuk (tovább tudtak kapaszkodni). Ez nagyon erősen arra utal, hogy lovakban jobb lovagolhatóságot jelent. Tovább erősíti a feltételezést, hogy igavonásra, mezőgazdasági munkára tartott leszármazási vonalakban nem olyan jellemző a variáns megléte.
A lovak háziasítását a barátságosabb jellemet okozó allél elterjedése tette lehetővé. A lovaglás megjelenését olyan a gerincet és a mozgást érintő anatómiai változás tette lehetővé, ami az állatok kitartását és lovagolhatóságát javították. Olyan 4000 éve lovaglunk, ami az első világháborúig alapvetően meghatározza a harcászatot.
Hivatkozott irodalom
- Evelyn T. Todd et al., The genomic history and global expansion of domestic donkeys.Science 377,1172-1180(2022).DOI:10.1126/science.abo3503
- Librado, P., Khan, N., Fages, A. et al. The origins and spread of domestic horses from the Western Eurasian steppes. Nature 598, 634–640 (2021). DOI:10.1038/s41586-021-04018-9
- Librado, P., Tressières, G., Chauvey, L. et al. Widespread horse-based mobility arose around 2200 BCE in Eurasia. Nature 631, 819–825 (2024). DOI:10.1038/s41586-024-07597-5
- Xuexue Liu et al. Selection at the GSDMC locus in horses and its implications for human mobility. Science 389,925-930(2025). DOI:10.1126/science.adp4581
