Ezeken a szép nyári napokon mi másra is gondolhatna az ember, mint a klímára. Én leginkább a berendezésre, ami elviselhető hőmérsékleten tartja az irodát, hogy valamennyit dolgozni is tudjak (cserébe viszont nagyon hangos). Legyünk őszinték, nem normális, hogy 30 felett van hetekig, hónapokig a hőmérséklet.
Globális felmelegedés van, és mi tehetünk róla
Sokszor ki kell ezt mondani, mert különben elveszik az üzenet mindazon szólamok tengerében, hogy nincs klímaváltozás (csak anomáliák), nem az ember tehet róla és hasonlók. Van klímaváltozás és nem lesz jó nekünk. Hogyan lehet ezt újabb oldalról megmutatni, hogy a kétkedőket meggyőzzük?
Meg kell mutatni, hogy az egész világra érvényes, egy irányba mutató "klímakilengés" (az elmúlt 2000 éves átlagtól való eltérés) csak most jellemző.
A klímaszkeptikus narratívának egyik pillére a kis jégkorszakként emlegetett időszak, amikor hűsebb volt az idő valamikor 1300 és 1850 között. Az előtte levő 400 évben melegebb volt (középkori klíma anomália), míg i.sz. 400–800 között egy sötét középkori lehűlésről beszélhetünk, amit viszont a Krisztus utáni első négy évszázad melegebb évei előztek meg. Ebbe a narratívába teljesen belefér, hogy most éppen a kis jégkorszakból jövünk ki, ami majd szintén eltart egy pár száz évig, nincs is itt semmi látnivaló.
Egy friss tanulmányban a fellelhető adatok alapján megnézték, hogy 51 éves átlagban mikorra esik a legmelegebb vagy leghidegebb 51 év. Ha egy jégkorszakot (akármilyen kicsi is) úgy képzelünk el, hogy a földi klíma egyenletesen lehűl, majd felmelegszik, akkor van valamikor egy hideg csúcs. És ez a csúcs akár lehetne ugyanabban az évszázadban is, ekkor beszélhetnénk globális lehűlésről.
Nézzük meg az előbb említett hideg és meleg periódusok hőmérséklet minimumainak és maximumainak eloszlását. Az alábbi ábra bal felső világtérképén a szín jelöli, hogy a késő római kor meleg peridusa mikor tetőzött a világ különböző pontján (a világos korábbi, a sötétebb későbbi évszázadot jelöl). Európában, ami az amerikai kontinensre fókuszáló ábrán elég nehezen látható (jobbra), ez az első századra esik. Így az elnevezés is érthető. Viszont már Afrikában és Dél-Amerika északi részén is inkább a 600–700 közötti időszakban van a melegmaximum. Történelmi tanulmányaink alapján azt már nem nevezhetjük római kornak.
 |
| Mikorra esik a legmelegebb vagy leghidegebb 51 év egy adott korszakban. Csak az alábrák felett jelzett időintervallumon belül nézték a maximumot-minimumot. |
Különösen érdekes ez azzal összevetve, hogy a VII. század például Észak-Amerikában a sötét középkori lehűlés legdurvább (legfagyosabb) időszaka. Még Európán belül is akár egy évszázaddal később jelentkezhetett egy melegedés maximuma (fent középső rész, Nyugat Európában előbb van a maximum) vagy a lehűlés minimuma (lent jobbra a Kis Jégkorszak Angliára és Skandináviára a XVI. században tetőzött, míg máshol a XVIII-ban).
A Kis Jégkorszak majdnem egységesen jelentkezett a glóbuszon. Igen nagy részén a világnak a XVIII. században tetőzött (vagy pincézett, de talán ilyen kifejezés nincs), de Észak-Amerika nyugati partján vagy 400 évvel korábban. Azért is ilyen elhúzódó időintervallumot értenek alatta, mert a világ különböző részeink máskor volt a hideg periódus.
És jöjjön a lényeg. Nem aprózták el a kérdést. Mikor volt a legmelegebb 51 év az elmúlt 2000 évben?
A XX. század volt a legmelegebb a Föld felszínének 98%-án.
Itt most nem kell semmit kimagyarázni, hogy egyik kontinensen ekkor volt a melegedés, a másikon meg akkor, és a tengerek később, de bezzeg a másik tenger előbb. Minden korábbi klímaváltozás lokálisan volt egyöntetű, de globálisan igen jelentős eltérések lehettek. A legmelegebb viszont egyöntetűen most van.
A korábbi klímakilengésekről azt gondoljuk, hogy természetes folyamatok eredményei. És úgy tűnik, hogy a természetes folyamatok messze nem egyöntetűek, időben és térben homogének. Amennyiben a mostani melegedés nem ember által okozott lenne, akkor ezt várnánk most is. Lennének helyek, ahol az időszámításunk elején volt a legmelegebb, máshol meg esetleg a középkorban. De a legmelegebb most van, mindenütt. Most, hogy tényleg mindenütt jelen vagyunk, mindenütt szennyezzük a világot és túl gyors iramban éljük fel a természet kincseit.
Hahó emberiség! Baj van! Nem lehet másra mutogatni!
Felmerülhet a kedves olvasóban, hogy miért pont 51 éves átlagokat vettek. Az adatsor éves adatokat tartalmaz (amiben azért jócskán van intrapoláció, ilyen pontos adattal azért nem rendelkezünk az ókor végéből), de abban semmilyen trend nem látható. Az 1850 előtti évek 97%-ban legalább a Föld 10% éppen átlagosnál melegebb évet könyvelhetett el, míg legalább 10% átlagosnál hidegebbet. Tehát bár mindig voltak kilengések, de ezek iránya kevesebb azonosságot mutatott (maximum 90%-ot, ami azért nagy). Az évek között viszont igen nagy volt a kilengés (az elmúlt évekből is tudunk olyat nyarat mondani, ami nem volt olyan rohasztóan meleg), így több év átlagát nézték, hogy legyen bármilyen trend.
 |
| A Föld hányad részén van éppen a 2000 éves átlaghoz képest melegebb (piros) vagy hidegebb (kék). Az éves adatokban nagyon nagy a változás évről-évre. Az több éves átlagokat vevőben (alsó panel) már lathatóak bizonyos változások. Ilyen például a 1500–1850 közötti hidegebb évek. |